Ha elrettentő erejét a NATO a jelenlegi szinten akarja tartani, akkor a tagállamoktól elvárt 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetési hozzájárulás nem lesz elég - hívta fel a figyelmet Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró brüsszeli sajtótájékoztatóján.
A főtitkár emlékeztetett arra, hogy Donald Trump amerikai elnök 2017-ben nyomást gyakorolt a szövetségre és ez jelentős szerepet játszott abban, hogy a NATO tagországai megnövelték védelmi kiadásaikat, és elérték azokkal a kétszázalékos GDP-arány szintjét. Bár az ukrajnai háború is rávilágított ennek szükségességére, a folyamat Trump kezdeményezésének köszönhetően indult el - mutatott rá. Hozzátette azonban, hogy hosszú távon ez a hozzájárulás nem lesz elég az elrettentő erő fenntartáshoz.
Mark Rutte úgy vélte, a NATO-n belül folytatni kell a vitát arról, hogyan növeljék tovább a védelmi kiadásokat: legyen-e országonkénti célkitűzés, vagy emeljék tovább a minden országra egyformán érvényes százalékos arányt. Emellett a védelmi ipar kapacitásának növelése is kulcsfontosságú, mert a termelés jelenleg túl lassú és drága. Hangsúlyozta, hogy a NATO egy védekező, demokrácián alapuló szövetség, amelynek fenntartása hosszú távú védelmi ipari befektetést igényel. Mint mondta, a következő hónapokban intenzív vita várható erről a kérdésről, és ebben ő maga is aktív szerepet vállal.
„Nehéz vita lesz, és én magam is megpróbálom megértetni a NATO területén élő egymilliárd emberrel, hogy miért van erre szükség”
- mondta.
A főtitkár beszámolt arról, hogy a külügyminiszterek szerdán megvitatták Oroszország egyre agresszívebb magatartását és ellenséges akcióinak - szabotázsműveletek, kibertámadások és energetikai zsarolás - intenzívebbé válását, ami destabilizáló hatású a NATO-tagokra nézve. Kína hasonló tevékenységei szintén szóba kerültek - tette hozzá. A miniszterek olyan intézkedéseket fogadtak el, mint például a fokozott hírszerzési együttműködés, a több hadgyakorlat, a létfontosságú infrastruktúra erősebb védelme, a kibervédelem erősítése, valamint az orosz „árnyékflotta”, vagyis a regisztrálatlanul közlekedő hajók elleni szigorúbb fellépés. Az Európai Unióval szoros együttműködésben fogják megvalósítani ezeket az intézkedéseket - tette hozzá.
Oroszország nukleáris fenyegetéseivel kapcsolatban azt mondta, hogy a szövetség ezeket nagyon komolyan veszi, de abban is egyetértenek, hogy Moszkvából sokszor hallatszik kardcsörtetés. „Oroszország azt akarja, hogy megvitassuk a nukleáris képességeit. Mi pedig nem akarunk ezzel időt tölteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy elrettentő erőnkkel távol tudjuk tartani minden ellenségünket, aki ártani akar nekünk” - hangsúlyozta.
Ukrajna semmilyen alternatívát nem fogad el a NATO-tagság helyettA béketárgyalásokkal összefüggésben megismételte, Ukrajna számára egy erős pozíció kialakítása a cél, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben Kijev tárgyalásokat kezdhessen Oroszországgal a konfliktus lezárásáról. Hozzátette, a leendő béketárgyalások részleteit egyelőre nem találgatják, a prioritás jelenleg az, hogy Ukrajna elérje ezt az erős pozíciót. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a nukleáris és rakétatechnológia Észak-Koreába áramlása nemcsak regionális, hanem globális fenyegetést jelent, beleértve az amerikai szárazföldet és a NATO-tagországokat.
Arra reagálva, hogy Dél-Koreában hadiállapotot vezetettek be, majd rövid időn belül fel is oldották, Rutte kiemelte, hogy az ázsiai ország továbbra is elkötelezett a jogállamiság mellett. Mint mondta, a NATO és Dél-Korea közötti partnerség az elmúlt években megerősödött a növekvő globális fenyegetések hatására, és Dél-Korea jelentős politikai és gyakorlati támogatást nyújt Ukrajnának, amit a NATO nagyra értékel. A kapcsolatunk Dél-Koreával sziklaszilárd - nyomatékosította.
A közel-keleti helyzettel kapcsolatban Rutte üdvözli a libanoni tűzszünetet, de hangsúlyozta, hogy annak fenntartása Irán és szövetségesei vállalásainak betartásától függ. Véleménye szerint Irán szerepe különösen aggasztó az ukrajnai háborúban, mert Oroszország iráni fegyvereket vásárol, és Teherán ezek ellenértékét például a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet támogatására használja fel. Mark Rutte szerint ez a helyzet rávilágít arra, hogy a globális konfliktusok - Ukrajnában, a Közel-Keleten, valamint a Csendes- és Atlanti-óceán térségeiben - egyre szorosabban összefonódnak. Bár a NATO nem vesz részt közvetlenül minden konfliktusban, aktívan támogatja a partnerországokat védelmi képességeik fejlesztésében - erősítette meg.
A dél-koreai államfő elmozdítását célzó indítványt nyújtott be az ellenzék