Ezek egyike a XVII. században épült karavánszeráj, amit a XX. században átalakítottak luxusszállóvá. A szálloda híresebb vendégei között volt II. Erzsébet angol királynő (1952-2022) és Jimmy Carter amerikai elnök is (1977–1981). Carter nevéhez nemcsak a magyar Szent Korona visszaadása kötődik (1978), de az ő elnöksége alatt született meg az Egyiptom és Izrael közötti különbéke megállapodás (1979). A karavánszeráj és Egyiptom történelme is összefonódik, ugyanis a szerájt építtető Öküz Mehmed pasa korábban Egyiptom kormányzója volt (1607–1611).
Tovább kalandozva a múltban, azt is tudjuk, hogy a közeli Epheszoszban megfordult VII. Kleopátra fáraónő (i.e. 69–30) is. Ő legelőször a mai Törökországban lévő Tarszoszban (ma: Tarsus) – Pál apostol szülővárosában – találkozott a híres római hadvezérrel, Marcus Antoniussal (i.e. 83–30). Az eseményről, amely i.e. 41-ben történt, Plutarkhosz (i.sz. 46–125) a következőket írta: Kleopátra aranyozott fedélzetű bárkáján bíborvitorlákkal hajózott fel a Küdnosz, azaz a mai Berdan folyón. „Maga Kleopátra aranyhímzésű baldachin alatt feküdt, ugyanolyan díszes öltözetben, ahogyan Aphroditét szokták lefesteni, oldalán a festmények Erószaihoz hasonló ifjak álltak és legyezték. (...) Az emberek nyomban ellepték mindkét partot a torkolattól kezdve, és lejöttek a városból, hogy tanúi legyenek a csodás látványnak. Az agoráról mindenki odasietett, és Antonius a végén egyedül maradt kormányzói emelvényén ülve; szájról szájra terjedt a hír a lakosság körében, hogy Aphrodité érkezett meg Dionüszoszhoz Ázsia üdvére.” (Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok, Helikon Klasszikusok, 1978). Kleopátra és Marcus Antonius szerelme egy politikai szövetsége is volt Egyiptom és Róma között. Ennek a szövetségnek viszont komoly ára volt. Miután Iulius Caesar a vele ugyancsak szerelmi viszont folytató Kleopátra segítségével megszilárdította a hatalmát Egyiptomban (i.e. 47), Kleopátra húgát, az ellenük mindig lázadó IV. Arszinoét (i.e. 63–41) az epheszoszi Artemisz templomba száműzték. IV. Arszinoé hat évet élt Epheszoszban, majd Kleopátra kérésére, i.e. 41-ben Marcus Antonius parancsára megölték. IV. Arszinoét Epheszoszban temették el. Sírja, az Octagon, a kor görög és római stílusaival ellentétben, nyolcszög alakú volt, és az alexandriai világítótornyot mintázta. A XX. században, miután a sírt felnyitották, a tudósok egy 17-20 éve körüli lány csontvázát találták meg.
A hagyomány szerint, bár ez nem bizonyítható, Kleopátra Pamukkaléban is járt, és a róla elnevezett medencében fürdött. Pamukkaléba, az UNESCO Világörökségeinek a listáján is szereplő településre, Kusadasiból nagyjából három óra az út. A régió, amin a busz áthalad, Törökország egyik mezőgazdasági központja. A széles mezőkön olíva, gránátalma, gyapot, és szőlő terem. Ez utóbbit és a borkészítés kultúráját még a görögök honosították meg. Denizli tartománnyal kapcsolatban, ahol Pamukkale található, a magyar Wikipédián a következőkről olvashatunk: melyik más tartományokkal határos; hány és milyen nevű körzetből áll, illetve előkerül a „denizli kakas”. Tehát Denizli tartománnyal kapcsolatban Pamukkaléról nem, csak az itt kitenyészett kakasról esik szó. A helyi tenyésztők ezeket 3-3,5 kg-os madarakat a színűk, a testalkatunk, a tarajuk, a kukorékolásuk hangmagassága, és a hangszíne alapján is osztályozzák. De ezeket most nem részletezem. További információkért érdemes felkeresni a török Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium honlapját a „Denizli Rooster” címszó alatt.
Pamukkale a gyógyvizeiről ismert. Az a kalcium-hidrogén-karbonátos forrás, ami az egyedülálló mészkőkádakat formázta, 35,6 Celsius fokos. De a felszínre törő 17 termálvízforrás hőmérséklete változó, 35 és 100 Celsius fok között is lehet. Az egyik forrás egy olyan szálloda udvarában tör a felszínre, ahol a kőzet vas és mangán tartalmú. Ezért a víz itt vöröses-barna. Sajnos ebben a szállodában egyszer sem éjszakáztam, ezért nem tudom összehasonlítani a tengerparti és a szárazföldi kabócák énekét. Viszont azt olvastam róluk, hogy a kabócák nemcsak az énekükkel hívják fel magukra a tudósok figyelmét, hanem a pisilőjükkel is. „Vadul vizelő kabócák testi erőből nyomják le a fizikát” – írta Világi Máté a Telex honlapján 2024. márciusában. Pár hónappal később, augusztusban ugyanott Antal Bálint dolgozta fel a témát: „Vigyázzon, nehogy lepisilje egy kabóca!” címmel.
A Pamukkale szó jelentése „gyapotvár”; a város gyógyvizeivel már az ókorban is gyógyítottak bőr, idegrendszeri-, mozgásszervi- és egyes szívbetegségeket is. Az ókori Hierapoliszról írta Sztrabón (megh. i.sz. 25 körül), hogy a város „ahol meleg források vannak”.Hierapolisz ennek az egészségturizmusnak köszönhette a megszületését és a felvirágzását. Viszont a Plutoniumban, a Plútóról, az alvilág istenéről elnevezett szentélyben, ami tulajdonképpen egy barlang, a vízzel együtt halálos mérges gáz tört a felszínre. A barlang előtt volt egy elkerített, szent tér is; „(…) ez olyan sűrű, ködszerű gőzzel van tele, hogy a talajt alig lehet látni” – írta a már említett görög földrajztudós-utazó. Akik beszívták ezt a szén-dioxidos, hidrogén-szulfátos mérges gázt, azok meghaltak. De Plútó papjai vagy nagy levegőt vettek, hogy ne kelljen beszívniuk a mérget, vagy csak ott lélegeztek, ahol „tiszta volt a levegő”. Kiválasztottságukat pedig azzal bizonyították, hogy megmutatták a hívőknek, és a messzi tájakról érkezett zarándokoknak a mérgezésben meghalt állatok tetemét, miközben az ő egészségük semmit sem károsodott a szertartás alatt. „Ha birkákat hajtanak be, összeesnek s élettelenül húzzák fel őket; mi verebeket hajítottunk be, s azok rögtön elpusztulva estek le.” (Strabón: Geógraphika. Gondolat Kiadó, 1977).
De Hierapoliszban a legtöbb turista nem ide, hanem a mészkőmedencékhez és Kleopátra fürdőjébe megy. Ezért semmi meglepő nincs abban, hogy sokan strandpapucsban és fürdőruhában közlekednek a műemlékek között. Mivel az elmúlt évtizedekben megcsappant a régió talajvize, ezért a török kormány néhány mészkőkádat lezárt a látogatók elől. De azért még így is maradt elég. Viszont ezekbe a medencékbe csak mezítláb szabad bemenni, még zokni sem lehet az ember lábán. A legtöbb kádban a víz nem mély, de vannak olyan részek, ahol azért be lehet ülni a vízbe. Ezektől a mészkőmedencéktől gyalog öt percre van „Kleopátra fürdője”. A 37 fokos gyógyfürdő azért más, mint a többi, hasonló hőmérsékletű medence, mert ennek padozata, és padjai ókori oszloptöredékekből, és kövekből állnak.
Hierapolisz még napjainkban is egy régészeti munkaterep. A már említett Plútó szentélyben 2013-ban találták meg azt a helyet, pontosabban kaput, ami a régiek szerint az alvilágot választotta el a mi világunktól. Két évvel korábban pedig Fülöp apostol sírját találták meg. Ugyanis az idős apostolt, a hagyomány szerint 87 éves volt amikor itt, Domitianus császár uralkodása alatt keresztre feszítették (a hagyomány szerint fejjel lefelé) i.e. 80-ban. A sikeres hittérítés eredményeként a város a kereszténység egyik központja lett. Ezért sokan azt gondolják, hogy a Hierapolisz szóban a görög „hiera” szó a kereszténységhez kapcsolódik, és szentet jelent. Valójában „Hiera” egy amazon volt. Ezért Hierapolisz alapítása, akárcsak Epheszoszé, a múlt homályába vész. De Epheszosszal ellentétben Hierapolisz virágzása a bizánci időkben is folytatódott. Majd jöttek a hódító szeldzsuk törökök és a keresztesek. A város épületeit sújtó első nagy földrengés még a VII. században volt. De az 1534-es földrengés már olyan komoly károkat okozott az épületekben, hogy a helybéliek végleg kicsekkoltak.
