Lázár János irányítása alatt az Információs Hivatal megfigyelte az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) munkatársait, amikor a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyet vizsgálták - derül ki a Direkt36 cikkéből.
Lázár János hat éven keresztül látta el az Információs Hivatal felügyeletét, ami 2012-ben került az általa akkor még államtitkári, később már miniszteri pozícióban vezetett Miniszterelnökség alá. A Miniszterelnökség vezetőjeként Lázár felelt az uniós ügyekért is, és ez érintette az IH tevékenységét is. A lap úgy tudja, ebbéli minőségében az IH Lázár vezetése alatt elkezdett intenzíven kémkedni az Orbán-kormány egyes intézkedéseit már akkoriban is bíráló európai uniós intézmények ellen, gyakorlatilag egy egész részleget felállítva erre a célra. A leggyakoribb módszer az EU-s intézményrendszerben dolgozó magyar állampolgárokon keresztüli információszerzés lett, ami történhetett együttműködéssel, vagy úgy, hogy nem is tudtak róla, megfigyelték őket. Ez kiterjedt a Tiborcz István fémjelezte Elios-ügyre is. Egy volt titkosszolga a Direkt 36-nak azt mondta: „Az IH megfigyelés alá vont szinte minden Magyarországra beutazó uniós delegációt, köztük természetesen az OLAF-ét is.”
Sőt, a lap szerint az IH különösen aktív lett akkor, amikor ennek az uniós szervnek a nyomozói megjelentek Magyarországon, hogy vizsgálódjanak azoknak a közvilágítási projekteknek az ügyében, amelyeknek egy jelentős részét visszás körülmények között nyerte el az akkor Orbán Viktor vejének résztulajdonában álló Elios. „Az OLAF-osok például telefonon beszéltek jó sokat az Elios-ügyről, és erről lehallgatási anyagok keletkeztek, amiből aztán az Információs Hivatal csemegézett” – mondta egy forrás. Sőt, nem csak hogy lehallgatták őket, de fizikailag is követték őket, hivatalos és magántalálkozóikról is titkos felvételeket készítettek.
Pechjükre azonban le is buktak, legalábbis az uniós ellenőröknek feltűnt, hogy megfigyelik őket. Emiatt néha szórakoztak is egy kicsit az őket követő rendszerszolgákkal, például olyan mozgásokat hajtottak végre, amikből egyértelmű volt, hogy tudják, követik őket. A hírek természetesen Brüsszelbe is visszajutottak. Az égést fokozta, hogy a Magyarországon találkozókat bonyolító EU-s tisztviselők esetenként feltűnően gyanús kérdéseket kaptak magyar tárgyalópartnereiktől, például hivatalos találkozókon arról érdeklődtek náluk, hogy milyen típusú mobiltelefont használnak, sőt, olyan is előfordult, hogy egy butatelefonnal érkező tisztviselőt kétségbeesetten elkezdtek faggatni, hogy van-e okostelefonja és azt miért nem hozta magával. „Egy uniós tagállam normálisan baráti terep kellene hogy legyen. A rendszer nincs arra felkészülve, mi történik akkor, ha egy tagállam ellenséges környezetté válik” – vélekedett erről egy uniós tisztviselő.
A 2018-as választás után aztán Lázár János kiszorult a kormányból, az IH pedig Szijjártó Péterhez került. Az átadás-átvételkor aztán komoly razzia vette kezdetét, leváltották a hivatal főigazgatóját és két helyettesét, a Pintér Sándor belügyminiszter által felügyelt nemzetbiztonsági szervek emberei pedig mintegy 30-an megszállták az intézményt. Szinte minden iratot átvizsgáltak, de konkrét céllal: a kormányközeli gazdasági szereplők gazdasági ügyeihez kapcsolódó dokumentumokat kerestek, azon belül is kiemelten foglalkozva az Elios-üggyel. A Direkt36 úgy tudja, a parancs valójában nem is Pintér Sándortól származott, hanem Orbán Viktortól, vagy legalábbis az ő szentesítésével. Csakhogy az érzékeny ügyekben gyűjtött információkat nem rögzítették hivatalosan, így a belügyesek akciója nem járt sok eredménnyel. A kutatás után állítólag Orbán maga is megjelent az IH-nál, hogy kritizálja a hírszerzést.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a lapnak azt mondta, ha mindez valóban így történt, az bűncselekmények sorának gyanúját veti fel, különösen akkor, ha a titkosszolgálati megfigyelésekről nincsenek elérhető dokumentumok.
