Összesen 47 emberrel szemben emeltek vádat két budapesti egészségügyi intézmény sérelmére elkövetett, 332 millió forint, illetőleg 250 millió forint kárértékű cselekmények miatt – közölte pénteken a Fővárosi Főügyészség.
A vádirat szerint az egyik vádlott 2016 végétől 2021 elejéig, majd 2021 júniusától 2022 májusáig két budapesti egészségügyi intézményben is személyügyi vezetőként dolgozott. Az első intézményben a nő a bérszámfejtőként dolgozó társával megegyezett abban, hogy az intézmény illetményszámfejtő rendszerében tényleges munkavégzést nem teljesítő, fiktív munkavállalókat rögzítenek és különböző járandóságokat utaltatnak ki nekik.
A két vádlott összesen 51 fiktív dolgozót – elsősorban ápolót, szakápolót, asszisztenst, szakasszisztenst – vett nyilvántartásba.
A nő a fiktív jogviszonyokhoz személyügyi aktákat is vezetett, az ahhoz szükséges hamis okiratokat pedig ő készítette el. A második intézménynél a nő a bérszámfejtési adatrögzítést már maga végezte.
A személyügyi vezető és a bérszámfejtő fiktív dolgozóként kezdetben a családi és ismeretségi körébe tartozó személyeket, valamint saját banki adatait rögzítette a rendszerben, azonban később a cselekményhez a személyügyi vezető férje és a házaspár közös ismerőse – az ügy további két fővádlottja – is segítséget nyújtott a fiktív munkavállalóként rögzítendő személyek személyes, illetve banki adatainak megszerzésével és átadásával. Ennek során
a férfi a cége alkalmazottaival és családtagjaikkal – havi juttatás fejében – bankszámlákat nyittatott, a számlákhoz tartozó bankkártyákat – azonos PIN-kódra állítással – elkérte tőlük, majd budapesti és vidéki ATM-automatákból maga vette fel a rendszeresen utalt fiktív járandóságokat.
A házaspár közös ismerőse jellemzően a saját ismeretségi körébe tartozó személyeket vett rá arra, hogy a bankszámláira érkező összegeket azokból járó kisebb jutalék megtartása mellett havonta felvegye készpénzben és átadja a részére.
A vádirat szerint a bérszámfejtő egyes, az intézményből időközben kilépett, de ténylegesen ott dolgozó személyek egyéb juttatásairól, így például útiköltség elszámolásairól is fiktív adatokat rögzített a bérszámfejtési rendszerben, így további mintegy 800 ezer forintot utaltatott ki a saját számlájára.
A Fővárosi Főügyészség az egykori személyügyi vezetőt a bérszámfejtővel együtt elkövetett cselekménye miatt társtettesként, további egy esetben tettesként, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettével, illetve többrendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A két férfi a csalásokhoz nyújtott bűnsegédlet, ezen túlmenően a férj és a bankszámlákat rendelkezésre bocsátó 43 vádlott pénzmosás bűntette miatt állhat bíróság elé.
Az ügyészség a vádiratban a 4 fővádlottal és további 11 vádlottal szemben végrehajtandó, míg a többiekkel szemben felfüggesztett szabadságvesztések kiszabását indítványozta a Budai Központi Kerületi Bíróságnál.
Az esetről korábban a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) is beszámolt, az októberben kiadott közleményből pedig kiderült, hogy a négy szervezőt bűnszövetségben és üzletszerűen, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntett miatt hallgatták ki, a HR-es nő férjét ezen kívül pénzmosással, őt magát pénzmosással és hamis magánokirat felhasználásával is gyanúsítják. A rendőrök a hamis iratok mellett két autót, négymillió forintot és egy jachtot is lefoglaltak.
