Orbán-kormány;részvétel;nemzeti konzultáció;költségek;

- Eddig köztes részvételi adatokat is közölt a nemzeti konzultációkról az Orbán-kormány, most viszont még kérésre sem árulja el ezeket

Ahogy arról sem számol be, mennyibe kerül a most futó kérdőívezés.

Több mint egy hónapja startolt el a kormány legújabb, ezúttal gazdasági témájú politikai kérdőívezése, és egy hete már online is kitölthető a nemzeti konzultáció. Eddig mindig közöltek köztes részvételi adatokat, ám most nagy a hallgatás – írja a hvg.hu. A kormányzat ugyanis ezúttal még a portál kifejezett megkeresésére sem árulta el az ezzel kapcsolatos információkat.

A hvg.hu felidézi, a tavalyi szuverenitásos konzultáció első egyhavi 400 ezer válasza sem volt kiugró, alig haladta meg a 2022-es, a „brüsszeli szankciók” elleni kérdőív első havi 340 ezrét. Az eddigi fontosabb konzultációk első havi teljesítménye többször volt 400 ezer alatt, a csúcs pedig a 2018-as „családvédelmi” konzultáció volt 773 ezer válasszal. Ezek az első egy hónap adatai, a végeredmény pedig sok mindentől függhet, például a 268 ezres első hónapos számával csak sereghajtó 2017-es „Stop Soros” konzultáció a kezdeti lanyha érdeklődés ellenére végül minden idők legsikeresebb konzultációja lett 2,356 millió válasszal.

A portál azt is hiába kérdezte a kormányzattól, mennyibe kerül a most futó konzultáció. A legutóbbi ára átlépte a 10 milliárd forintot, ám a költség és a mozgósító erő nem jár mindig együtt. Hiába volt az egyik legdrágább a 2022-es szankciós konzultáció, az 1,4 millió válasz és a 8 millió választópolgárra vetített 17,5 százalékos válaszadási aránya így is elmarad a mintegy 4 milliárddal olcsóbb, mégis nagyobb, 17,8 százalékos válaszadási arányt felmutató 2020-as járványos konzultációtól. Az örökranglista csúcstartója a 2017-es, a „Soros-tervről” szóló konzultáció a maga 29,4 százalékos válaszadási arányával, pedig arra se költöttek többet 9,5 milliárdnál.

A hvg.hu kiemeli, ezúttal elviheti a fókuszt a kormányzati levelezésről az, hogy Magyar Péter ráindította saját hasonló akcióját. A kormány gazdasági konzultációjának kérdőíveit október 28-án kezdték postázni, míg a Fideszt a közvélemény-kutatásokban addigra beérő, azóta már meg is előző Tisza Párt „társadalmi párbeszéde”, vagyis a már a 2026-os választásokra, sőt a kormányváltásra készülő politikai kívánságműsor 3 héttel később, november 19-én Magyarok Hangja néven startolt el – a nemzeti konzultációval szemben kizárólag online, vagyis ezt papír alapon nem lehet kitölteni.

Így most először van lehetőség összehasonlítani a nemzeti konzultációt egy ellenzéki kezdeményezésű hasonló akcióval, a Tiszáéval. Bár a hasonlóságoknál jóval több a kettő közti különbség: például a Tisza a kormányzattal ellentétben nem eldöntendő kérdésekkel, vagy kérdésekre adható A vagy B válaszokkal operál, hanem szakpolitikák mentén dob fel témákat, és itt nem a témák létjogosultságáról kell dönteni, nem támogatni vagy elvetni kell őket, hanem priorizálni, fontossági sorrendbe állítani.

A kormányzati igazgatást járművekkel, bútorzattal és egyéb eszközökkel ellátó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot 28 milliárd forinttal dobják meg.