Csurka István hivatása, vallása a magyarság sorsa volt, és csak ez érdekelte, ez fűtötte – jelentette ki Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatója szombaton Lakitelken, ahol szobrot avattak a néhai írónak és politikusnak, az MDF egyik alapítójának, a MIÉP elnökének. – A magyar rendszerváltozás meghatározó alakja, a magyarság ügyének, megmaradásának harcosa volt. Kiemelt szerepet játszott a kiégett és elbizonytalanodott kommunista diktatúra válságának elmélyítésében, cselekvő szerepet játszott a megbuktatásában és a kiépülő új Magyarország megszületésében – fogalmazott a NER egyik ideológusának számító történész.
Schmidt Mára szerint „Csurka Istvánt azért azonosították antiszemitaként, mert az nagyon is kapóra jött Magyarországon azoknak a zsidó származású kommunistáknak, akik a viselt dolgaikat firtató minden kérdést egyből antiszemita megnyilvánulásnak bélyegeztek, hogy ezzel ússzák meg az elszámoltatásukat”. – A magyarok önérdekalapú politizálásának a szószólója volt, ezért kikiáltották a demokrácia ellenségének. Azok vádolták és illették ezzel, akik a kommunista rendszer bukása után sem keltek fel a húsos fazekak mellől és akik a kommunista diktatúra működtetői és haszonélvezői voltak, de Csurka ismerte, sőt kiismerte őket – tette hozzá a főigazgató.
Schmidt szerint „amint Csurka a magyar nemzeti politizálás központi alakjává magasodott, szélsőséges, radikális, jobboldali, fasiszta, sőt náci, de főleg antiszemita és persze Nyugat- és Amerika-ellenessé vált, s így minden állítása, érve érvényét vesztette, nem játszották többé a darabjait, kiírták a magyar drámairodalomból”. A történész elemzése szerint Csurka István leplezte le előszőr a Soros-hálózatot, tárta fel gyökereit, mutatta be céljait és hívta fel a figyelmet arra az eminens veszélyre, amit ez a pénzosztó szervezet a szuverenitásunkra gyakorolt. Neki – fogyalmazott – a magyarság sorsa volt az első, és ő a magyarság jövőjéért aggódott, ellenfelei pedig azért, hogy ne lepleződjön le foltos múltjuk.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke ismertette: a Hungarikum Ligetben három pantheon van, és Csurka István szobra a nemzeti pantheonba került. Ugyanakkor, ahogy arról a Népszava is beszámolt, pénteken a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közölte, a Csurka-szobornak nincs helye a lakitelki Nemzeti Pantheonban Szent-Györgyi Albert mellett. – Csurka Istvánnal egy olyan személy kultuszát alapozná meg a kezdeményező, akinek a munkásságát határozott és számtalanszor bírált antiszemitizmus jellemzi, amit a magyar zsidóság nem felejt, és amit minden tisztességes magyar állampolgár, felekezeti hovatartozásától függetlenül, elutasít – szögezte le a Mazsihisz.
Mazsihisz: A Csurka-szobornak nincs helye a lakitelki Nemzeti Pantheonban Szent-Györgyi Albert mellett