botrány;Lengyelország;elnök;Alkotmánybíróság;Donald Tusk;kinevezés;Andrzej Duda;

- Botrányok közepette nevezte ki a lengyel államfő az alkotmánybíróság új elnökét

A Donald Tusk vezette kormány tagjai el sem mentek a korábbi államügyésznek Andrzej Duda által szervezett ceremóniájára. A testület volt elnöke viszont magát a miniszterelnököt állítaná bíróság elé kirívó alkotmánysértés vádjával.

Új lengyel alkotmánybírósági elnököt nevezett ki hétfőn Bogdan Swieczkowski volt államügyész személyében Andrzej Duda elnök, mert hétfőn lejárt Julia Przylebska, az alkotmánybíróság eddigi elnökének nyolcéves megbízatása. A lengyel joggal összhangban az államfő a taláros testület által bemutatott két jelölt közül választotta Swieczkowskit. Az új alkotmánybírósági elnök 2022 óta tagja a taláros testületnek, 2016 és 2022 között az államügyész posztját töltötte be, korábban pedig 2006 és 2007 között a lengyel nemzetbiztonsági ügynökséget irányította.

– A jogállamisági és alkotmányjogi kérdések ma feltehetőleg alapvető jelentőséggel bírnak Lengyelország jövője, stabilitása és biztonsága szempontjából – hangoztatta Andrzej Duda a kinevezési ünnepségen a varsói államfői palotában, amelyen nem vettek részt Donald Tusk kormányának tagjai. A kormánykoalíció politikusai ugyanis nem ismerik el az alkotmánybíróság jelenlegi összetételét, és a testület átalakítását tervezik. Az erre irányuló és a parlamentben szeptember közepén megszavazott két törvényt azonban Andrzej Duda nem írta alá, hanem október elején előzetes alkotmánybírósági normakontrollra küldte.

A volt alkotmánybírósági elnök a Radio Wnet rádióban nyilatkozva már egyenesen azt közölte: Donald Tuskot a legmagasabb állami tisztségviselők jogsértését vizsgáló különleges bírói testület, az állambíróság elé kellene állítani. Ezt azzal indokolta, hogy az utóbbi hónapokban a kormányfői hivatal nem tett közzé a jogi közlönyben 21 alkotmánybírósági végzést, azt állítva, hogy nem érvényesek. Julia Przylebska szerint mindez az államrendszer alapjait aláásó, kirívó alkotmánysértés.

Miután a lázadók megdöntötték az uralmát, Bassár el-Aszad lemondott elnöki posztjáról és Oroszországba menekült családjával, ahol menedékjogot kapott.