filmfesztivál;Sean Penn;Marrákesi Nemzetközi Filmfesztivál;

David Cronenberg legújabb filmje, A lepel egy temetkezési vállalkozóról szól, a mű magyar vonatkozást is kap

- Sean Penn: amikor Orbán Viktorra és a frissen megválasztott elnökünk egymás iránt érzett szeretetére gondolok, az mélyen aggasztó

Politikai fennhangokkal teli esemény volt a 21. Marrákesi Nemzetközi Filmfesztivál, ahol Sean Penn beszólt Orbán Viktornak, David Croneberg meg a filmjében a magyar kormány kínai és orosz involvációjáról fantáziált.

Scandar Copti Happy Holidays című filmje kapta a fődíjat a Marrákesi Nemzetközi Filmfesztiválon szombaton egy érzelmes és politikai hangvételű zárógálán. A legjobb színésznőnek járó díjat is megosztva kapta Manar Shehab és Wafaa Aoun, a produkció két főszereplője. A négy fejezetre osztott palesztin film napjaink Haifájában élő arab és zsidó karakterek együttesét követi nyomon. Családi titkok és családi feszültségek tarkítják a mindennapi élet jeleneteit, miközben a film egy kiterjedt társadalmi kört rajzol fel, újszerű figyelmet fordítva a kulturális és személyközi dinamikára.

Az idei zsűri - Luca Guadagnino vezetésével Andrew Garfield, Jacob Elordi, Virginie Efira, Patricia Arquette, Zoya Akhtar, Ali Abbasi, Nadia Kounda és Santiago Mitre mellett - egyhangú szavazással döntött. Mona Copti forgatókönyvíró, aki filmkészítő partnere nevében vette át a díjat, az elismerés felett érzett örömét a Gázában zajló háború keményebb valóságával vetette szembe. „Hogyan jutottunk idáig?” - kérdezte. „Hogyan vált a népírtás normalizálttá? Hogyan vált az öldöklés, a pusztítás és a mártíromság szinte elfogadhatóvá? Hogyan veszítettük el az erkölcsi iránytűnket, és jutottunk el az etikai összeomlás ezen pontjára? Reméljük, hogy ez a film választ ad ezekre a kérdésekre azzal, hogy rávilágít a társadalmakban zajló indoktrináció következményeire és annak az egyéni viselkedésre gyakorolt hatására - különösen azokban a közösségekben, ahol a nőket továbbra is olyan szokások és hagyományok korlátozzák, amelyek mindenekelőtt a személyes szabadságot tagadják meg tőlük. Küzdelmünk összefügg, és a valódi felszabadulás nem érhető el elszigetelten. Egyikünk sem igazán szabad, amíg mindannyian nem vagyunk azok.”

Afrika legnagyobb filmes eseménye különösen híres arról, hogy számos nemzetközi sztárt hív meg – és ha már ott vannak, akkor hagyják őket nyugodtan beszélni. Ava DuVernay Oscar-jelölt rendező és forgatókönyvíró például mesterkurzusán beszélt arról, hogy a következő amerikai elnök konkrét terve, hogy megszűntesse az oktatási minisztériumot – vajon honnan vehette ezt az ötletet? De az éltműdíjjal kitűntetett Sean Penn sem fogta vissza magát, hosszasan beszélt arról, hogy miért készítette el a Superpower című dokumentumfilmet, mely egy Zelenszkij portrénak indult, de aztán a háború kitörése miatt sokkal komplexebb mű lett. Érdekesség volt, hogy a mesterkurzusról az ukrán elnököt méltató résznél nagyon sok helyi kivonult – nyilván más véleményen voltak. De ha már később Sean Penn a sajtóval is találkozott, megkérdeztük arról, hogy mit gondol Orbán Viktornak, mint az EU jelenlegi soros elnökének – hivatalos vagy nem hivatalos – békemisszióiról.

„Nos, hadd mondjam el, mit jelent ebben a kérdésben rejlő komplexitás a következő amerikai elnök, Moszkva vagy Ukrajna közötti dinamikában számomra. A béke azt jelenti, amit Ukrajna mond. Pont. Meglátjuk, hogy ez idővel milyen formát ölt.

Tudja, amikor az önök elnökére, Orbán Viktorra és a frissen megválasztott elnökünk egymás iránt érzett és kifejtett szeretetére gondolok, az mélyen aggasztó. Látjuk, hogy pontosan mi történik szerte a világban. Ez pedig csak arra ösztönöz, hogy minden nap folytatnunk kell a harcot.” 

– válaszolta a Népszava kérdésére Sean Penn.

De nem ez volt az egyetlen magyar vonatkozású esemény a fesztiválon, hiszen a másik életműdíjas, David Cronenberg is gondoskodott arról, hogy tőlünk legyen hangos a vetítő. Legújabb filmje, A lepel című thriller egy temetkezési vállalkozóról, Karsh-ról (Vincent Cassel) szól, aki által, illetve a GraveTech által kifejlesztett technológia segítségével nyomon tudjuk követni hogyan oszlik szét a föld alatt szeretteink teste. Egy nap azonban megrongálják a „bekötött” sírokat és a vizsgálat során kiderül, hogy a halotti leplek egyfajta reakciókat indítottak el a halottak csontozatain, melyek rádióaktívak és tulajdonképpen a kém megfigyelés eszközei. Amikor kiderül, hogy a lepel technológiáját egy kínai cég végezte, csak kicsit emeljük fel a szemöldökünket, de amikor a sztoriba bekerül a magyar kormánytól érkezett füles, miként lehetséges, hogy az oroszok is érintettek a kémkedésben, már nyíltan röhögünk a látottakon. Aztán, ahogy a végkifejletben Karsh Magyarországra menekül, hogy hazai állampolgárként hozza létre a budapesti kémtemetőt, már szavaink sincsenek. De hát ez van, rajtunk mulat és szörnyülködik a világ. 

A Futni mentem három hét alatt lekörözte nézőszámban a hétmilliárd forintos büdzséjű Most vagy soha! című filmet.