Vlagyimir Putyin háborúja Ukrajna ellen és Donald Trump újabb választási győzelme az Egyesült Államokban alapjaiban változtatta meg az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokat – derül ki az Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) új felméréséből. Nagy-Britanniában és a főbb uniós államokban az az uralkodó vélemény, hogy e viszonynak szorosabbá kell válnia. Nagy-Britanniában mind a Brexit-ellenes, mind a Brexit-párti szavazók többsége támogatná a személyek szabad mozgását és a kereskedelmet megkönnyítő kompromisszumokat az EU-val. Míg a brit kormány és az Európai Bizottság lassan halad a szorosabb együttműködés felé, a közvélemény gyorsabb változásokat szeretne. Az ECFR új közvélemény-kutatása, amelyet az Egyesült Királyság és az EU öt országának 9 278 választópolgára körében végzett, azt mutatja, hogy mindkét oldalon nagy számban támogatják a két fél közötti ambiciózus újrakezdést.
A jelentésből egyértelműen kiderül, hogy a britek már másként tekintenek a világra, mint 2016-ban, az Egyesült Királyágnak az EU-ból való kilépéséről szóló referendum megrendezésének évében. Ezért az Unió és a királyság közötti kapcsolatokról is másként vélekednek, mint akkor. Ennek több oka van, köztük az ukrajnai háború, a Kínával kapcsolatos feszültségek és Donald Trump újraválasztása. Most már mindkét fél hajlamosabb egy sokkal ambiciózusabb újrakezdésre. S ebben nincs is véleménykülönbség sem a britek, sem a felmérésben vizsgált európaiak között: minden államban a megkérdezettek többsége meg van győződve arról, hogy a kapcsolatoknak szorosabbá kell válniuk –ahelyett, hogy e viszony változatlan mederben folyna tovább vagy távolodnának egymástól.
Az Egyesült Királyságban jelentős többség, 55 százalék gondolja úgy, hogy az EU-val való kapcsolatnak szorosabbá kell válnia, míg a megkérdezettek mindössze tíz százaléka vélekedik úgy, hogy nagyobb távolságot kellene tartaniuk egymással szemben.
A britek mintegy fele úgy véli, hogy ez segítené az Egyesült Királyságot a migráció kezelésében, a biztonság megerősítésében, a gazdaság fellendítésében, az Egyesült Államokkal és Kínával szembeni fellépésben, az éghajlatváltozás kezelésében, és lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy hatékonyabban lépjen fel Oroszországgal szemben.
Az EU-val való együttműködés javításának óhaja ezekben a kérdésekben pártokon átívelő támogatást élvez. Ez ugyanakkor a baloldali és balközép szavazók körében a legmagasabb. De sok konzervatív is úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Királyság számára előnyös lenne egy szorosabb kapcsolat az Unióval. Különösen a migrációval kapcsolatban 55 százalékuk elismeri az együttműködés előnyeit. Ebben egyértelműen különböznek a Nigel Farage által fémjelzett, szélsőjobboldali Reform UK párt szavazóitól: e párt támogatóinak a fele úgy véli, hogy az Egyesült Királyság hatékonyan tudja kezelni a migrációt az EU nélkül is. Ugyanakkor a konzervatív szavazók jelentős része is úgy gondolja, a szorosabb együttműködés a legjobb módja annak, hogy Ukrajna szembeszálljon Oroszországgal (45 százalék), az Egyesült Királyság felvegye a küzdelmet Kínával (42 százalék), megerősítse az Egyesült Királyság biztonságát (39 százalék) és fellendítse gazdaságát (29 százalék). Az uniós polgárok szintén elismerik az Egyesült Királysággal való szorosabb együttműködés fontosságát, különösen az EU biztonságának megerősítése érdekében (Németországban, Olaszországban, Lengyelországban és Spanyolországban mintegy 40 százalék, Franciaországban azonban csak 32 százalék ez az arány), valamint az Egyesült Államokkal és Kínával szembeni fellépés érdekében. A francia válaszadók szerint a Nagy-Britanniával való szorosabb együttműködés mellett szóló legerősebb érv a migráció kezelése, az olaszok szerint pedig az éghajlatváltozás és a biztonság.
Ha Donald Trump hivatalba lép, Keir Starmer brit kormánya mindenáron el akarja kerülni, hogy hazájának választania kelljen Európa és Amerika között. Az uniós országok pedig mindent megtesznek majd azért, hogy minél konstruktívabb kapcsolatot építsenek nem csak az új amerikai kormányzattal, hanem Londonnal is. Ha azonban Trump beváltja kampányígéreteit Ukrajnával, az európai termékeket érintő védővámokkal, Kínával és a Közel-Kelettel kapcsolatban, az Egyesült Királyság közelebb kerülhet az EU-hoz, állapítja meg az ECFR. Annál is inkább, mert ezeken a területeken a brit közvélemény nagyon vonakodik attól, hogy kövesse Trump példáját. Ha a megválasztott amerikai elnök megpróbálná rákényszeríteni Ukrajnát, hogy jelentős területi engedményeket tegyen Oroszországnak, a britek 53 százaléka úgy véli, hogy kormányának nem kellene követnie az amerikai álláspontot, csak 13 százalék gondolkodik erről másként. Ez nagyjából egybeesik az összes megkérdezett uniós ország közvéleményével, ahol a többség ugyanezen a véleményen van.
Ugyanez igaz Kínára is: a britek és az európaiak többsége szerint Európának törekednie kell arra, hogy Kína-politikáját az Egyesült Államoktól függetlenül alakítsa, még akkor is, ha ez feszültségekhez vezet Washingtonnal. Csak kisebbségben vannak ezekben az országokban, akik ennek ellenkezőjét gondolják, vagyis azt, hogy Európának határozottan Amerika oldalán kellene állnia, még akkor is, ha ez feszültségekhez vezet Pekinggel. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Királyság kormányának az Egyesült Államokkal vagy az európaiakkal való kapcsolatokat kellene-e előnyben részesítenie, a britek egyértelmű választ adnak: 50 százalékuk Európát választja, és csak 17 százalékuk az Egyesült Államokat. Sőt, amikor a kérdés úgy szól, válasszanak az USA, az EU országai és a Nemzetközösség országai közül a biztonság, a munkahelyek és a világban való befolyás szempontjából, a britek mindhárom esetben inkább választják az EU-t, mintsem az Egyesült Államokat.
A gazdaságot illetően a britek jelentős többsége ismeri el, hogy az EU fontosabb az Egyesült Királyság számára, mint az USA;
ez talán azt tükrözi, hogy az Egyesült Királyság kereskedelme majdnem háromszor akkora az európai partnerekkel, mint amerikai szövetségesével. Az ECDR felmérése szerint a Brexit mellett szavazók körében is magas számban (32 százalék) osztják ezt a nézetet.
