Súlyos pénzügyi döntéseket kell meghozniuk a fővárosi képviselőknek a közgyűlés soron következő, szerdai ülésén. Az önkormányzat jövő évi működésének pénzügyi alapját megteremtő költségvetésről Sára Botond, a fővárosi kormányhivatal fideszes főispánja jó előre közölte, hogy megtámadja, ami merőben szokatlan egy hatóság vezetőjétől. Másrészt legfeljebb törvényességi észrevételt tehet utólag, feltéve hogy a Fővárosi Közgyűlés elfogadja a 2025-ös évi költségvetési rendeletet – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Kérdés persze, hogy a fővárosi frakciók támogatják-e a büdzsé tervezetét. A héten már volt egy szakmai konzultáció ez ügyben és Karácsony Gergely is egyeztet még a frakciókkal az ülés előtt.
A városvezetés meglehetősen unortodox módon Budapest önrendelkezés jogának biztosítása érdekében azt javasolja a testületnek, hogy jövőre a kormány által elvárt 89 milliárd forint helyett 39 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizessen be a város. Budapest ugyanis nem kíván többé többet befizetni az államkasszába, mint amennyi támogatást kap a központi költségvetéstől a kötelező feladatok ellátására. Az elmúlt években ugyanis egyre nagyobbra nyílt az olló az államkasszából kapott bevételek, illetve az oda történő befizetések között. Az idén már 34 milliárddal többet fizetett be az önkormányzat, mint amennyit kapott, jövőre pedig 50 milliárd lenne a mínusz.
Kiss Ambrus: Budapest jövőre ötvenmilliárd forinttal kevesebb szolidaritási hozzájárulást fizet az Orbán-kormány által vártnál„Budapest nem tud ennyivel többet befizetni a a közszolgáltatások jelenlegi színvonalának fenntartása mellett. Ez a 437,4 milliárd forint főösszegű 2025-ös költségvetés sarokpontja, a többi olyan belső átcsoportosítás, amiről lehet vitatkozni” – mondja Kiss Ambrus.
A költségvetés lesz az origója több más szintén a következő közgyűlésen napirendre kerülő javaslatnak is, így például a 2025-29 közötti évekre szóló szakszervezetekkel kötött bérmegállapodásnak. A hét körös egyeztetés eredményeként született megállapodás 23 elemből áll, beleértve a foglalkozás egészségügyet, a lakhatási kérdéseket és az üdülővagyon hasznosítását, de a legfontosabb pontja kétségtelenül a béremelés. Jövő évre 8 + 1 százalékos béremelésre tett ígéretet a városvezetést, a következő évekre pedig 5 százalékos reálbéremelésre (az infláció felett ennyivel emelnék a fizetéseket). Ez jövőre nyolcmilliárd forintos pluszkiadást jelent az idei évhez képest. A béremelés azonban csak a jövő évi költségvetés elfogadása esetén fizethető ki.
A béremelés késlekedésénél is súlyosabb helyzet alakulhat ki, ha a közgyűlés nem újítja meg a főváros folyószámlahitel-keretét, mivel 2025. január 2-ra elfogy a pénz Budapest számlájáról, így a béreket sem tudják kifizetni a cégek, intézmények, illetve a hivatal dolgozóinak. A januárban 40 milliárdról induló hitelkeret az iparűzési adóból érkező befizetésekhez igazodva szeptemberig 60 milliárdra kúszik fel, majd az adóbefizetések beérkezése után visszacsúszik 40 milliárdra, amit az év végére visszafizetnek.
Karácsony Gergely: Nem leszünk tovább nettó befizetői a költségvetésnek, a főváros jövőre csak annyi szolidaritási hozzájárulást fizet be, amennyi állami támogatást kapA Fidesz javaslatára megvizsgálták a lakásrezsi támogatási programot és jövőre 50 százalékos emelésre tesznek javaslatot. A 130 ezernél kisebb nyugdíjjal rendelkezők a jelenlegi 24 ezer helyett 36 ezer forint jóváírását kérhetik a rezsiszámlákból, míg a különféle szociális indokok alapján jogosulttá válók 48 ezer helyett 72 ezer forintot kaphatnak. A támogatás egész évben kérhető. A költségvetésből 400 millió forintot költenének erre.
A pénzügyeken túl két fontos előterjesztést is tárgyal a közgyűlés. A városvezetést megdöbbentette, hogy az októberre újonnan felszerelt 26 fővárosi traffipax alig egy hét alatt 38 790 gyorshajtást rögzített, nem egy közülük extrém mértékű volt. Éppen ezért a főváros élve felterjesztési jogával az ausztriai tapasztalatokat értékelve azt javasolja a kormánynak, hogy a sebességhatárt lakott területen 50 km/ órával, lakott területen kívül 75 km/ órával átlépő autósok járművét első alkalommal határozott, hat hónapos időre foglalják le, míg két éven belüli ismétlődés esetén kobozzák el. A döntés joga a kormányé.
Karácsony Gergely: Budapesten nullára kell csökkenteni a halálos közúti balesetek számátA másik ügy a fővárosi kikötőket az idevágó rendelet szabályozása okán most jogosulatlanul használó cégeket érinti, amelyek az év végégig, illetve az új kikötő helyek megnyílásáig, de legkésőbb jövő év végéig normál díjazás mellett használhatják a pontonokat.
