- Kiss Ambrus: Budapest jövőre ötvenmilliárd forinttal kevesebb szolidaritási hozzájárulást fizet az Orbán-kormány által vártnál

Csalódott? Karácsony Gergely ugyan önt jelölte a helyettesének Vitézy Dáviddal együtt, de a Fővárosi Közgyűlés végül meg sem vitatta a javaslatot.

Őszintén mondhatom, hogy nem. Végzem a munkámat, ahogy tettem ezt eddig is. Sokkal nagyobb gondjai vannak ennél a városnak.

A Tisza Párt szakmai kiválóságának elismerése mellett is meg akar szabadulni öntől, mint a „régi rendszer kiszolgálójától”. Mit szól ehhez?

Eddig sem kommentáltam a személyemet érintő megjegyzéseket, most sem fogom. Annak viszont örülök, hogy kiválónak értékelték a munkámat.

A Tisza ragaszkodik ahhoz, hogy a fővárosi cégvezetők kinevezése visszaszálljon a közgyűlésre, Karácsony Gergely nem enged. Hogyan vált ez vízválasztó üggyé?

Az önkormányzati törvény értelmében azoknál a vállalatoknál, ahol nem működik igazgatóság, a vezérigazgatót, illetve az ügyvezetőt a közgyűlés választja és hívja vissza, de a javaslattétel a főpolgármester kizárólagos joga. A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi döntésével megszüntette az igazgatóságokat, így a fenti törvényi hatásköri megosztás előállt. Tegyük hozzá: akkor lehet egy települést jól irányítani, ha a közvetlenül választott települési vezető és az önkormányzati cég vezetője között szakmai bizalmi kapcsolat van, amit az előterjesztési jog alapoz meg.

Mennyiben más a főigazgatói szerep, mint a helyettesé? Több ügyben dönthetne? Szélesebb lenne jogköre, nagyobb az irodája?

Jogi szempontból megnyugtatóbb lenne, ha a közgyűlés legalább egy helyettes mellett le tudná tenni a voksát. Egy ekkora városnak szüksége van a munka, a felelősségi körök megosztására, sok ez egy embernek. Nem véletlenül engedi a törvény, hogy a főpolgármesternek a többi megyei jogú várossal és a nagy lélekszámú kerületekkel azonos módon négy helyettese is lehessen. Ez nem presztízs-, hanem városmenedzsment kérdés. Egyébként ugyanabban az irodában ülök, ez akkor se változna, ha ismét helyettes lennék.

Baranyi Krisztina szerint tavaszra eljuthat oda a Fővárosi Közgyűlés, hogy feloszlatják és új választások lesznek. Ennyire súlyos a helyzet?

A közgyűlés, a bizottságok dolgoznak, születnek döntések. Halad a szekér, ráadásul az úton is tudjuk tartani. Lehetne persze másként. Ha például a BKV- BKK folyószámlahitelre vonatkozó előterjesztésünk nem ment volna át, akkor a szekérnek mindjárt két kereke is kitört volna. Szerencsére nem ez történt. A közgyűlés feloszlatásának két módja van: vagy a fővárosi képviselők döntenek így, erre most nem látok esélyt, vagy az Országgyűlés egy hosszadalmas jogi eljárás végén. Az időmezsgye elég szűk, hiszen a jelenlegi jogszabályok szerint az országgyűlési választások előtt egy évvel nem lehet önkormányzati szavazást kiírni. A főváros bedöntése a közszolgáltatások visszaesését hozná el, ami nélkül álmodni se lehet olyan növekedési pályákról, amiről most a kormány fantáziál.

A közgyűlési viták egészen hajmeresztő kanyarokat írnak le, néhány képviselőnek láthatóan nem sok fogalma van a város működéséről. Így működik a valódi demokrácia vagy ez inkább a káosz?

Ha elkezdjük zsűrizni, hogy ki mit mondhat, akkor az már nem működő demokrácia. A polgármesterek az előző ciklusban is tudtak hajmeresztőeket mondani. Fontos, hogy mindenki elmondhassa, amit gondol. Én eredményoldalról nézem ezt, márpedig onnan nézve hatékonyak vagyunk. Újdonság, hogy a képviselők is tesznek javaslatokat, ami hasznos input a hivatal, az önkormányzat és a cégek számára. Ha tíz órás egy közgyűlés, akkor annyit kell végigülni, ha sok a módosító, akkor a szavazást kell gondosan levezényelni.

Egyre több az olyan előterjesztés, amely láthatóan sérti a szociális érzékenységét, a rendészet, az aluljárók lezárása ügyében hangot is adott ennek. Megállíthatatlan a rendpártiság felé sodródás?

A fő baj ezekkel a javaslatokkal nem a rendpártiságuk, hanem, hogy nem oldanak meg semmit. Ha milliárdos költséggel lezárjuk az aluljárókat, akkor ott nem aludhatnak emberek, nem lesznek szem előtt. Értem én, de kérdezném halkan, akkor hol fognak aludni? Merthogy nem azért alszanak az aluljáróban, mert a zsebükben lapuló két lakáskulcs közül nem tudnak választani. Nyitunk új hajléktalanszállókat, a kerületek esetleg felajánlanak majd ingatlanokat, lefolytatják ezekről a társadalmi vitákat? Eddig ugyanis bárhol akartunk újat nyitni, rögtön heves tiltakozás támadt. Ezek a javaslatok csupán a probléma térbeli áthelyezésére jók. Előrébb csak a szociális munka visz, bár az kétségtelenül sokkal macerásabb és drágább. De ha elkezdjük széttépni a sokak számára utolsó fővárosi szociális védőhálót, akkor emberek fognak lezuhanni a semmibe. Ezt nem akarhatjuk. A BKK Rendészet bizottsági vitájában nagyon masszív hajléktalanellenes hangok jöttek elő, ez nem jó út. A drog- és egyéb szerhasználók ellen persze fel kell lépni, bár az aluljárók lezárása rendszerszinten ezen sem segít.

Egymás után érkeznek a különféle ötletek a BKK Rendészettől az állatvédelmi központ létesítésén át a Nagykőrösi út felújításáig. Honnan lesz minderre pénz?

A javaslatokból akkor lesznek valódi projektek, ha beépülnek a költségvetésbe. A jövő évi költségvetés vitája lesz a szembesülés ideje: mire, mennyi jut, honnan vegyük el az új ötletek árát. Több pénz ugyanis jövőre se lesz, sőt.

Március a határidő, de még az idén beterjeszti a jövő évi költségvetést. Mire ez a nagy sietség?

Törvény alapján nincs időkényszer. Csepel például március 14-én fogadta el az idei költségvetését. De ha mi is így tennénk, akkor a cégeinknél dolgozók addig nem kapnának emelt bért, ami nem azért fontos, mert a szakszervezetek morcosak lesznek, hanem mert elvándorláshoz vezet, ami a szolgáltatások minőségét ronthatja. Ez egy teljesen lecsupaszított, működésre fókuszáló költségvetés, sokat nem lehet rajta csiszolgatni.

2023-nak túlélő költségvetéssel indultak neki, az idei az újrarendezés jegyében készült. Mire számítsunk jövőre?

A jövő évi az önrendelkezés költségvetése. A kormánynak el kell fogadnia, hogy erős gazdaság csak erős Budapesttel építhető. A fővárosi költségvetés bevételi oldala faék egyszerűségű, mindössze három tételből áll: a közhatalmi bevételekből, ami a mi esetünkben elsősorban az iparűzési adót (ipa) jelenti, hiszen az adópótlékok és bírságok, az idegenforgalmi és építményadó együtt alig pár százalékot, 3 milliárd forint körüli összeget tesz ki. Az iparűzési adóból befolyó bevételre nem sok ráhatásunk van, az adó mértékét nem emelhetjük tovább, hiszen már a 2 százalékos maximumon van. Azzal sem számolhatunk, hogy a cégek esetleg több adót fizetnek majd be, hiszen a kormány ebből akarja feltölteni a falvak felvirágoztatására létrehozott új pénzügyi alapot. Jövőre 303,6 milliárdos ipa bevétellel számolunk. A második bevételi forrás a kötelező feladatok ellátására kapott állami normatíva, erre sincs ráhatásunk. Ennek az összege 37-38 milliárd forint. A harmadik elem az egyéb működési bevételek köre, ide tartoznak a térítési díjakból, szolgáltatások és ingatlanok értékesítéséből, parkolási díjakból és osztalékokból származó bevételek. Ebből 65 milliárd forintot várunk, ami jelentős csökkenés az ideihez képest, hiszen most 84 milliárd volt a terv. Fő szabályként a bevételeknek meg kell haladniuk a várható kiadásokat, kivéve, ha jelentős összegű maradványokkal számolhat az önkormányzat. Budapest nincs ebben a helyzetben. Hitellel sem is érdemes tervezni, hiszen a kormány az erre vonatkozó kérelmeinket nem hagyja jóvá, hiány pedig nem tervezhető. De van egy bökkenő: ha az ideivel azonos működési kiadással számolok, feledve az inflációs és egyéb hatásokat, akkor is 15 milliárddal több a működési kiadási főösszeg, azon egyszerű oknál fogva, hogy a kormány újfent megemelte a szolidaritási hozzájárulás összegét. A 412 milliárdos bevétellel szemben egy 424 milliárdos kiadási oldal áll, ha nem tervezünk semmilyen új beruházást, béremelést. Ha a fejlesztéseket el is hagyjuk, a béreken emelni kell. A felhalmozási oldalon persze érkezhetnek uniós vagy állami fejlesztési források, de ezzel a kormány működését elnézve, reálisan nem számolhatunk. Nem jön ki a nullás egyenlet. Egy dolgot tehetünk: az Alkotmánybíróság határozatát figyelembe véve nem a kormány által számolt 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulással tervezünk, hanem annyival, hogy a költségvetési egyenlet nullára jöjjön ki, vagyis 39 milliárd forinttal. Ez 50 milliárddal kevesebb befizetést jelent az államkasszába a kormány által kiszabottnál.

Jól értem, hogy olyan költségvetést készül 2025-re, ami 50 milliárddal átírná a központi költségvetési törvényt és nyíltan szembe megy a kormánnyal?

Olyan költségvetést nyújtunk be, ami nem ismeri el az önkormányzatok túladóztatásának jelenlegi kormányzati gyakorlatát. Az Alkotmánybíróság szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye akkor kerül összeütközésbe az uniós joggyakorlattal és az önkormányzatok Alaptörvényben rögzített autonómiájával, ha a település az állam nettó befizetőjévé válik, márpedig Budapest már az idén is többet fizetett be az államkincstárba, mint amennyit állami támogatásként kapott. Nyilván lesz majd, aki azt mondja, hogy ez felháborító, mi viszont úgy véljük, hogy a kormányzati sarc mértéke a felháborító. A város ezt már nem bírja el, nem tudunk annyi bevétel összelapátolni, hogy ezt fedezni tudjuk.

S mi lesz, ha a kormány ezt nem fogadja el? Ha az államkincstár a korábbiakhoz hasonlatosan inkasszóz? Csőd?

Az AB irányt mutatott, mi ehhez tartjuk magunkat. Ha a kormány azt hiszi, hogy Budapest ezt elbírja, akkor hatalmasat téved. Egy kockás füzetben könnyen levezethető.

Hol tart a szolidaritási hozzájárulás miatt indított per?

Jövő januárban lesz a következő tárgyalás. Az alkotmánybírósági döntés után minden okunk megvan azt feltételezni, hogy meg fogjuk nyerni a pert.

Minden évben jelentős értékű ingatlaneladást terveznek be, de ahogy erre utalt is, ez rendre jócskán elmarad el a várttól. Az új közgyűlés több értékesítést is megtorpedózott. Mi a terv jövőre?

Az ingatlanértékesítés idénre tervezett 13 milliárdos bevételéből elsősorban a rossz kamatkörnyezet okán alig 1 milliárd jött be, jövőre 8 milliárddal számolunk.

Említette az osztalékbevételeket, amelyből évekkel ezelőtt sok milliárdhoz jutott a város. Az idén az FCSM visszavásárlása újabb lendületet adhatott…

Már csak két cége van a fővárosnak, amely képes osztalékfizetésre, a nagybani piactól és a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt.-tól együtt 6 milliárd osztalékra számítunk 2025-ben. Az FCSM részvényeinek visszavásárlását azonban egyelőre nem sikerült nyélbe ütni. Az eredeti terv szerint a cég eredménytartalékából fizettük volna ki a vételárat, de ez nem volt elegendő, így az ügylet befejezése a jövő évre csúszik át.

Melyek a fő kiadási tételek?

Az elmúlt évekhez hasonlatosan a közösségi közlekedés működtetése viszi el a legtöbb pénzt. Ezzel együtt nem szeretnénk rácsúszni a MÁV költségvetési pályájára, ahol a finanszírozási szükségleteket évek óta nem követte le a ráfordítás összege, jövőre pedig még az ideinél is kevesebbet költenének erre, miközben a forráshiány már most látható működési zavarokat okoz. Ez a helyzet nem fordítható vissza néhány hónap alatt. Mi ezt szeretnénk elkerülni. Sokkal több persze nem jut jövőre a BKV-BKK finanszírozására, mint idén, hiszen 165,3 milliárd helyett 2025-ben 168,8 milliárd forint jut erre. A kiadási oldalon csak a közszolgáltatások színvonalának erős romlása árán tudnánk tovább faragni. Az összes önkormányzati intézmény és cég együttes működési költsége 290 milliárd, ebből nem vehető ki 50 milliárd szolidaritási hozzájárulásra.

Várható jegyáremelés?

Ez nincs az asztalon. A korábbi riogatásokkal ellentétben a közös bérletelfogadás miatt nem omlott össze a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozása. A teljes díjbevétel március és október között ugyan 3 milliárd forinttal kevesebb volt a tervezettnél, de összességében nem jártunk rosszabbul, hiszen az új struktúrában a fővárosnak nem kell költségtérítést fizetnie a HÉV és az agglomerációs buszjáratok után a MÁV-nak és a Volánnak. A budapestiek és az agglomerációban élők pedig sokkal jobban jártak.

A kormány egy szeptemberi rendelettel megtiltotta az önkormányzati cégek tartozásának átruházását, márpedig Budapest három éve csak úgy tudja nullszaldósra kihozni a költségvetés közlekedési részét, ha az év végén 50 milliárdot bankokkal hiteleztet meg, amit azután tavasszal visszafizetnek. Hogyan kerülik ki a tiltást?

A tiltás jövőre valóban érinti a fővárost, illetve a BKV-t és a BKK-t. 2025-ben találnunk kell valamilyen megoldást, ami megfelel a fenti rendeletnek, illetve az ennek nyomán módosuló államháztartási törvénynek, lévén nincs plusz 50 milliárdunk. A költségvetésben is számolunk ezzel a konstrukcióval.

A közgyűlés egyik fele látványos beruházásokra vágyik, a másik mindent gáncsolna, mi lehet a megvalósítható középút az országgyűlési választás előtti évben?

A jövő évi költségvetésben egy fillér se jut újonnan indítandó fejlesztésekre, csupán a megkezdett projekteket folytatjuk, illetve az e-jegy perben nyert kártérítésből felújítjuk a Flórián téri felüljárót. Semmi másra nem futja. A költségvetési vitában a bevételi kereteken belül természetesen átcsoportosíthatóak az összegek, de akkor ennek felelősségét felvállalva kell ezt megtenni. A legfontosabb, hogy legyen egy elfogadott költségvetésünk, amelyből a számlákat és a béremelést ki tudjuk fizetni.

Már az előző ciklusban is akadt olyan költségvetés, amit a DK-frakció csak Karácsony Gergely kifejezett kérésére szavazott meg. Most a réginél sokkal bonyolultabb a pártérdekháló. Nem tart attól, hogy nem megy át a javaslat a közgyűlésen?

A DK korábban valóban beszélt ilyen egyezségről, de valójában nem volt ilyen. Most persze elképzelhető, hogy nem megy át elsőre vagy akár többedszerre a javaslatunk, de fontos tudni, hogy mi az alternatíva. Ha tartósan nincs költségvetése Budapestnek, akkor leállítják a normatívák kifizetését, végül pedig pénzügyi biztost jelöl ki a kormány. Ez egy csúnya kudarc lenne ennek a közgyűlésnek.