Hosszú utat járt be a zene a fogyasztói társadalom szolgálatában: először az 1930-as években jelent meg a munkahelyeken és a gyártósorok mellett a termelékenység fokozása érdekében. Aztán az évtizedek alatt a zene emberi viselkedésre gyakorolt hatása olyannyira hatékonynak bizonyult, hogy manapság kereskedelmi láncok fizetnek milliókat marketing cégeknek, a célközönséghez lehető legjobban passzoló dalválogatás összeállításáért, vagy bízzák rá ugyanezt már mesterséges intelligenciára is.
Mára tengernyi kutatás mutatott rá, miért is működik ez: nemcsak a műfaj, szöveg, hanem a dallam, a ritmus mind befolyásoló erővel bír, meghatározzák, hogyan érezzük magunkat egy adott helyen és azt is, milyen gyorsan akarunk onnan lelépni. Épp ezért nem véletlen a jellemzően vidám, de lágy zene a várótermekben vagy az ügyintézős telefonhívás várakoztatásánál. Ezért kicsi az esély, hogy egy luxus étteremben az újhullámos rap egyik, a slágerlisták csúcsát ostromló számát halljuk majd, vagy a gyorskasszáknál autentikus New Orleans-i jazzre pakolhatjuk ki a kosarunkat.
Ezt használja profi szinten a kereskedelem: mikor az első karácsonyi dalok kúsznak felfelé a zenehallgatási listákon, jelennek meg az első ünnepi ajánlatok is – és felsejlenek a háttérben a karácsonyi slágerek. Az időzítés kulcsfontosságú, hiszen a kereskedők az elsők között szeretne lenni egy ilyen jól menő piacon, még ha ez azzal is jár, hogy már november közepén felkerülnek az első karácsonyi égősorok a boltokban. A legnépszerűbb dalokra jellemző a fülbemászó dallam és lehetőleg az olyan tartalom, amivel könnyen lehet azonosulni az ünnepi csúcsidőszakban. Kissé melankolikusak, de optimisták, témaválasztásban gyakran tudatosan játszanak rá olyan képekre, mint a meghittség, a család, a barátok, az otthon, a szeretet, romantikus keretbe téve az együtt töltött időt. Ezt a marketingelt karácsonyi hangulatot a vásárlási szokásokat monitorozó piackutatási adatok tolják ki akár már szeptember végéig is – vagyis amíg van kereslet, addig hónapokkal az ünnepek előtt lesz csokimikulás is.
Ez a piaci verseny változtatta át az advent nyugalmát vég nélküli szorongós rohanássá, tette a meghitt hangulatot komikussá: Az év vége felé, amikor már hetek, hónapok óta szólnak a karácsonyi dalok, sorra jelennek is meg a leggyűlöltebb ünnepi zenék ranglistái. Ezek többségén jó eséllyel nyer előkelő helyet például a Wonderful Christmastime Paul McCartneytól, a Last Christmas a Wham!-től, az All I Want For Christmas Is You Mariah Careytől, sőt, a klasszikusokat sem kímélve Csajkovszkij Diótörője is. Pedig a zenehallgatási szokásokat vizsgálva az a helyzet, hogy nem is irtózunk tőlük annyira.
Az elmúlt évtizedekben a slágerlistákon a hagyományos vagy a keresztény gyökerű dalokat ugyan háttérbe szorították a modernkori feldolgozások, azért mindig a leghallgatottabbak között van a német eredetű Ó, szép fenyő (O Tannenbaum) vagy az amerikaiak Csengőszója (Jingle Bells). Előadóként gyümölcsöző ezek mellett visszanyúlni egy régi klasszikushoz és modern köntösbe csomagolni azt: így tett Bruce Springsteen és a Jackson 5 is J. Fred Coots and Haven Gillespie szerzeménye, az 1934-es Santa Claus Is Comin’ to Town feldolgozásával, mely különböző változatokban évtizedek óta a legnépszerűbb számok között szerepel. Mindezek mellett népszerűek azok, melyek hétköznapibb témákat öntenek le karácsonyi mázzal: például a popzene alfáját és omegáját, a szerelmet dolgozzák fel, csak ezúttal angyalokkal, száncsengővel és persze némi hóval. Így eshetett meg, hogy a fentebb, a leggyűlöltebb számok között említett Mariah Carey dal öt éve vezeti az amerikai Billboard magazin leghallgatottabb zenéinek listáját vagy stabilan az első tízbe kerül a Wham! slágere is a karácsonyi időszakban.
A számok azt bizonyítják, a karácsonyi dalok olyannyira részévé váltak a meghitt ünnepi hangulatnak, amiért nem mondunk le a díszített fenyőről vagy a családi, ünnepekre tartogatott evőeszközökről sem – és épp ennyire ragaszkodunk ebben is a hagyományokhoz. Ez mutatja azt, hogy a Billboard listáján a vezető dalok között jó néhány, mára klasszikusnak számító sláger szerepel, mint a Jingle Bell Rock (Bobby Helms, 1957.) a Let It Snow! Let It Snow! Let It Snow! (Dean Martin, 1959.), vagy az It’s The Most Wonderful Time Of The Year (Andy Williams, 1963.), ezek a dalok 2023-ban 6-4 arányban nyertek a mai popzenével szemben a top 10-ben. Másrészt a zeneiparnak kétségkívül kifizetődő minden évben visszanyúlni a karácsonyi témához, de azért idő kell, mire a közönség a szívébe fogadja a friss szerzeményeket. Az említett dalok közül Mariah Careynek 25 évet kellett várni, mire igazán befutott karácsonyi slágerként, megszerezve az első helyet, a Wham!-nek 39 évet, míg a tavaly második helyet kiérdemlő Rockin’ Around the Christmas Tree (Brenda Lee, 1958.) 65 évvel a megjelenése után lett sikeres karácsonyi nóta.
