Az aszály ugyan megviselte a fiatal ültetvényeket, fenyőfahiánytól azonban az idei karácsonyi szezonban sem kell tartani. A kedvezőtlen időjárás ellenére az árak is nagyobbrészt a tavalyi szinten maradnak, de lehetnek olyan térségek, elárusítói helyek, ahol kismértékben emelkednek, ám ez nem a termelésre, hanem döntően a szállítási költségek változására vezethető vissza – mondta a Népszavának Boross Dávid, a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének elnöke.
Ennek megfelelően az árak a lucfenyőnél, méterenként, átlagosan 4-5 ezer forint között, az ezüstfenyőnél 5-6 ezer, a legdrágább fajta, a Nordmann esetében pedig széles sávban, 5-10 ezer forint között alakulnak.
Utóbbinál a legjellemzőbb a 6-8 ezer forint közötti méterenkénti ár. Ezzel együtt területenként, szűkebb régiónként akadhatnak ezektől eltérő árszabások is. A Népszava gyűjtése szerint Békés vármegyében a román határ melletti településeken, városokban például sok helyen nem is méterre, hanem darabra adják a fákat. Ott egy lucfenyőért – még a méteresnél nagyobbakért is – 5 ezer forintot kértek, az ezüstfenyő esetében 5-6 ezer forint között volt ugyanez, míg a Nordmann darabja – szintén bőven egy méter fölötti példányok ára – 14 ezer forint volt. Ezzel szemben a fővárosban, a budai oldalon már volt olyan kereskedő, ahol utóbbi fajta méteréért 15 ezer forintot kért. Itt lucból csupán 2 darab volt készleten – ezek méretára 6 ezer forint volt –, mert mint mondták, „ezen a környéken már szinte egyáltalán nem keresik.” Hozzátették azonban, ha hirtelen mégis kellene, akkor azért tudunk hozni.
Itthon évente nagyjából kétmillió fenyő talál gazdára a karácsony előtti időszakban, ennek mintegy 60-70 százaléka ma már Nordmann
– fejtette ki Boross Dávid. A lucfenyő részesedése 20 százalék, az ezüsté 5, a többi pedig speciális fákat jelent, ilyen például a kolorádói jegenyefenyő (utóbbi ára a Nordmann szintjén húzódik). Idevágóan a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezet közösen készített tájékoztatójából kiderül, hogy bár korábban jellemzően importból származott a Nordmann-fák többsége, ma már a hazai termesztésűek uralják a piacot. A minőségük pedig közelíti a külföldi fenyőkét, köszönhetően az egységes és jó minőségű szaporítóanyagnak és termesztéstechnológiának. Magyarországon egyébként jelenleg mintegy háromezer hektáron termesztenek fenyőfát, főleg Vas, Zala, Somogy megyében, de az Északi-középhegységben, a Mátra és a Bükk környékén, valamint Nógrád megyében is sokan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel.
Boross Dávid rámutatott, hogy az utóbbi években a műfenyők választéka is szélesedett, ezzel együtt piaci részesedésük 10 százalék alatt marad.
Ezek ára azonban nagyon szélsőséges, sok esetben igen borsos is lehet. Hozzátette, tévhit az, hogy ezek választásával környezettudatos döntést hozunk. Azok közül, akik ilyet választanak, sokan mintegy 5 éven belül lecserélik „fáikat”, míg ahhoz, hogy az említett állítás meglapozott legyen, vagyis tényleg csökkenjen az ökolábnyomunk, legalább két évtizednyi használatra lenne szükség. Arról már nem is beszélve, hogy a műfenyők zöme a távol-keleti országokból érkezik, így az ottani ipari termelést erősítik.
Ha az illat számít
Akik azt szeretnék, hogy otthonukat jellegzetes fenyőillat töltse be az ünnepi időszakban, azoknak a lucfenyőt javasolják szakértők. Hűvösebb szobában, a kályhától vagy a radiátortól távol ez a fajta is kibírja az ünnep végéig. Ha a fára szánt keret nagyobb, s még intenzívebb illatot szeretnének, akkor a kolorádói jegenyefenyővel lehet próbát tenni. Ez persze nagyobb utánajárást igényel, mert nem mindenhol van a kínálatban, ám a jellegzetes citrusillatú, Amerikában elterjedt fajta igazán el tudja varázsolni a családot. Levelei még a száraz szobalevegőn is sokáig megtartják színüket, és az ünnep végéig sem nagyon hullanak le.
