A magyarországi feldolgozóipari, azokon belül is főként a járműipari vállalatok és azok beszállítói láncában dolgozó társaságok körében általános a bizonytalanság. Ám ez az érzés nem csupán a konjunktúra hiányából fakad, sokkal többről és sokkal mélyebb hatásokról van szó - fogalmazott lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Az elektromos autók iránti igény alábbhagyott, és nem körvonalazható pontosan az sem, hogy a belső égésű motorok milyen technológia révén maradhatnak a piacon. Ám ezek csak vékony szeletei egy alapjaiban változó piacnak. Az emberek autóvásárlási szokásai is módosultak/módosulnak ugyanis, nem költenek annyit és olyan ütemben járművekre, mint korábban. Egyre inkább a nagyvárosi életmód válik irányadóvá.
A városokban pedig - ahogy Nyugat-Európában, úgy itthon is - az autómegosztó szolgáltatásokat már nem lehet kivenni a pakliból, és közvetve ezeknek is van hatásuk a keresletre. Összességében a világ nem a több autós életforma irányába halad, már csak azért sem, mert olyan praktikus dolgokról kell az embereknek gondoskodniuk, mint parkolóhely, amiből arányait tekintve egyre kevesebb van. A szakszervezeti vezető szerint olyan helyzet alakult ki mára, amely mentén nem határozható meg egy egyértelmű irány, amely felé az autógyártás, az iparág haladni tud. Az ebből fakadó problémák pedig a magyarországi vállalatoknál is lecsapódnak.
A visszajelzések szerint az autóipari megrendelések jóval visszafogottabbak, mint korábban: általános a 8-20 százalékos mérséklődés, de akad társaság, ahol ez eléri a 40 százalékot is. Ennek hatására a beszállítói láncban működő hazai cégeknél is általánosságban látható az a tendencia, hogy visszaveszik a műszakszámokat, illetve egyre hosszabb karbantartási idők jelennek meg. (Egyértelműen ebbe a sorba illeszthető a 24.hu iparági forrásokra támaszkodó minapi híre, amely szerint a debreceni BMW gyár kapacitása a tervezett 150 ezres helyett, inkább csak 80-90 ezer autó/év lehet az évtized második felében.) Mindez a bérekre is hatással van, hiszen például a korábban jó pénzeket hozó túlórák száma is mind kevesebb, sőt, van ahol teljesen meg is szűnt.
Általános trend, hogy a hazai járműipari vállalatok, illetve beszállítóik már nem, vagy alig tartanak igényt kölcsönzött munkaerőre, a nyugdíjba vonulók helyét pedig nem pótolják, mert nincs szükség új dolgozókra az igények kielégítéséhez.
A költségcsökkentést célzó forgatókönyvek közül jelenleg annak a megvalósulása tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a hazai autóipari cégek létszámot csökkentenek, s ez bizony akár a közeli jövőben is megtörténhet - jelezte László Zoltán. A helyi szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokon egyebek mellett már az is "előjött", hogy lesz ahol a jövő év végére tervezett létszám egyértelműen alacsonyabban várható az idei év végi állománynál. Ezeknek a tervezett lépéseknek egyébként már most vannak előhírnökei. Csoportos létszámleépítésekről ugyan még nem hallani, de "alternatív" megoldásokról igen - tette hozzá. Így az egészségügyi alkalmatlanság kártya elővétele már több helyen is szinte rutinná vált. Eszerint az egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat egyre szigorúbban veszik - ahogy erről korábban a Népszava is beszámolt -, sőt akad ahol rendkívüli vizsgálatokat is kiírnak, s az azokon elbukókat elküldik a cégtől. Ezek ráadásul nem csupán egyedi esetek, akár nagyobb számban is megtörténnek. Ugyanez igaz a szabályok követés, vagy a céges előírások megsértése címen történő felmondásokra: például a tiltott helyen történő dohányzás vagy a mobilhasználat az utóbbi időben több helyen is azonnali elbocsátáshoz vezetett.
Az autóipari válság miatt Debrecenben is visszavesz a BMWAz egyeztetéseken rendre szóba kerül, hogy az adott vállalat milyen távra lát előre üzleti terveiben, praktikusan mennyire tud előre tervezni Korábban ha ez nem volt legalább 1-1,5 év, akkor az érdekvédelem részéről már ráncolták a homlokukat - fogalmazott László Zoltán. Most az helyzet, hogy a leghosszabb ilyen időszak, amiről halottak, az mindössze 12 hét.
Az eddig felsorolt bizonytalanságokon felül a magyar piac felett is ott lebeg a Volkswagen-válság réme - jelezte a szakszervezeti vezető. (A friss hírek szerint a vállalat német dolgozóinak többségét képviselő IG Metall szakszervezet elutasítja a munkáltatói javaslatot, amely a versenyképesség fenntartása érdekében a jövedelmek 10 százalékos csökkentéséről szól. Ezzel szemben a szakszervezet a tíz németországi Volkswagen-üzem megtartását, sőt foglalkoztatási garanciát is elvár a márka mintegy 130 ezer alkalmazottja számára.)
Egy héten belül másodszor lépnek sztrájkba a Volkswagen németországi dolgozóiKérdéses, hogy a német szakszervezetek a bércsökkentésekről és gyárbezárásokról folyó tárgyalásokon, valamint a munkabeszüntetésekkel mit tudnak elérni a konszern vezetőinél. Kérdés, hogy felmerül-e olyan forgatókönyv, hogy nem csak Németországban lesznek elbocsátások, és ha igen, akkor azok hol és milyen formában, milyen átszervezésekkel történhetnek. Ezek jelenleg szintén megválaszolatlan kérdések. Összességében tehát nagyon sok a ha, és alig akad biztos pont a piacon is, s ennek pedig számos negatív hatása már tetten érhető a hazai járműipari cégek és beszállítók körében - mondta László Zoltán.
Nő az e-autók és töltők száma
Az első félév során közel 300 új, engedélyköteles e-autó-töltő létesült országszerte – idézi e-mobilitási jelentését a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közleménye. 2024 júniusában országszerte 2811 töltőn 5636 csatlakozó állt rendelkezésre. Közülük 970 a fővárosban, 380 pedig Pest vármegyében üzemelt. Táblázatuk szerint a leggyérebben ellátott megye 17 egységgel Nógrád. A csatlakozók háromnegyede váltakozóáramú. A második negyedév alatt az előzőnél 4,6 százalékkal több, 283 ezer töltés történt. Ennek során 5966 megawattóra áramot „tankoltak”, ami az év elejéhez képest 8,1 százalékos bővülés. Az Energiaügyi Minisztérium december eleji jelentése szerint, most, körülbelül 2 ezres havi bővülési ütem mellett, 68 ezer, tisztán elektromos hajtású, zöld rendszámos autó rója az utakat. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a KSH jelenleg Magyarországon 4,2 millió személyautót és körülbelül 900 ezer egyéb gépjárművet tart nyilván. M. I.
Csak álom a 9-10 százalékos bérfejlesztés
A multinacionális és a meghatározó feldolgozóipari társaságoknál a minimálbéremelés jellemzően csak az iránymutató, mert ezeken a helyeken a dolgozók bére jellemzően ennél magasabb. Bőven akadnak azonban olyan cégek, ahol a kialkudott 290 800 forintra emelt összeg kifizetése is komoly gondot okoz - fejtette ki László Zoltán. Van például olyan munkaadó, ahol az eddigi 8 bérsáv 3 legalacsonyabb szintjét teljes egészében lefedi a 2025. január 1-től esedékes emelt minimálbér. Tisztában vannak vele, hogy ezzel valamit kezdeni kell.
Egyértelműen érzékelhető, hogy a változás a bérstruktúrájuk átgondolására készteti a cégek többségét, ám jellemzően nem a minimálbérnél elért 9 százalékos emelés az irányadó az egyeztetéseken. A vállalati visszajelzések alapján, hogy a jelenlegi inflációs szint mellett a tulajdonosok fele a 9-10 százalékos jövedelemfejlesztést nem tudják ki megadni. Ezzel kapcsolatban László Zoltán megjegyezte: nem tudja, hogy miért gondolják komolyan a hazai gyáregységgel rendelkezők, hogy tartósan versenyképesek tudnak maradni versenyképes fizetések nélkül. A munkáltatók idén jellemzően 3,5 százalékos bérfejlesztési ajánlatokat tesznek.
Egyre több társaság tervezi, hogy a jövedelmeket csak április 1-től rendezi, holott korábban már február elején emelt bért kaptak a dolgozók. Ezzel gyakorlatilag egy teljes negyedévnyi bért és járulékait megspórolják.
Ezen felül rendre elhangzik az egyeztetéseken, hogy a jelenlegi helyzetben a magasabb bérsávban lévő dolgozóktól nagyobb megértést és toleranciát várnak el a foglalkoztatók, azaz ebben a sávban lévő alkalmazottak érjék be kisebb béremeléssel. A szakszervezeti vezető elmondta, hogy a dolgozók felvetéseire válaszul több esetben is elhangzott már: a munkáltatók tisztában vannak vele, hogy uniós összevetésben a magyarországi fizetések alacsony jövedelemszintet jelentenek, de ezt szeretnék tartani, és a maguk részéről ezen nem kívánnak változtatni.
Rossz lóra tett az Orbán-kormány, az akkugyárak lehúzzák a magyar gazdaságotRendre szóba kerül a fizetésemelés alapján jelentő termelés jövő évi alakulása is. A munkáltatók ebben egyáltalán nem derűlátók, sőt. Ezek alapján az mondható el a feldolgozóiparról, hogy a kormány által remélt gazdasági fellendülésnek egyelőre nyoma sincs. Az ágazat az első félévben jó ha az idei szinteket hozza, de az sem zárható ki, hogy még attól is elmarad - mondta. Bármiféle javulásra csak azt követően van esély, de vélhetően annak mértéke sem lesz vérmes.
Kiábrándítóan teljesít az ipar
A KSH legfrissebb számai szerint az ipari termelés 4,3 százalékkal csökkent január és szeptember közötti időszakban. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások 4,8, míg a hazai értékesítés 2,9 százalékkal esett vissza. A feldolgozóipar tizenhárom alágazata közül tízben éves összehasonlításban esett a termelés, a legnagyobb mértékben, 12,3 százalékkal, az akkumulátorgyártásnak köszönhetően, a villamos berendezések gyártásában. A legnagyobb alágazat, a járműgyártás kibocsátása 7,9 százalékkal esett. Érdemes egy pillantást vetni a legfrissebb, szeptemberi számokra is. Az ősz első hónapjában a járműgyártás volumene 11,4 százalékkal esett vissza az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 14,8, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása pedig 8,5 százalékkal mérséklődött.
