- Hogyan juthatunk ki a gazdasági zsákutcából? (2.)

A gazdaságpolitikai program kialakításakor nem tekinthetünk el az elmúlt 34 évben létrejött gazdaságstruktúra és -irányítás változásától, azon belül kiemelten az utóbbi 14 év kormányzásának következményeitől, a minden demokratikusan felépített rendszerben valóságosan létező súlyok és ellensúlyok működésének teljes hiányától. Néhány körülmény ezek közül: 1) pro-ciklikus gazdaságpolitika; 2) a forint folyamatos leértékelődése; 3) egy-központú, végletesen centralizált gazdaságpolitika; 4) a költségvetés transzparenciájának teljes hiánya, rögtönzésekre épülő fiskális politika; 5) az önálló monetáris politika hiánya; 6) intézményesített korrupció százféle formában, beleértve a tenderek formális lebonyolítás előtti „leosztását”; 7) tulajdon- és jogbizonytalanság; 8) az EU-ellenes kormányzati politika negatív hatása; 9) a valóságosan működő versenyhatóság hiánya; 10) erősen romló versenyképesség; 11) jelentősen leértékelt érdekegyeztetés; 12) a társadalmi mobilitás szinte teljes visszaszorulása; 13) a működőképesség határán teljesítő, tartósan alulfinanszírozott egészségügy; 14) a jelen követelményeinek alig megfelelő oktatási-tudományos kutatási rendszer, a nemzetközi kitekintés lehetőségének minimalizálása, a kutató- és alkotóműhelyek önállóságának felszámolása; 15) diszkriminatív családtámogatási politika; 16) a környezetvédelem vétkes elhanyagolása; 17) a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése.

Ezeket és a még tovább sorolható égető feszültségek közül a legfontosabbakat, így az intézményesített korrupciót, a környezetvédelem szempontjainak figyelmen kívül hagyását azonnal, másokat csak fokozatosan lehet orvosolni. Az elvégzendő feladatok – azon belül is az alrendszerek átalakításának – számbavételével egyidejűleg szigorúan mérlegelni kell, hogy milyen előrelépés érhető el a lehetőségek megnyílásakor még rendelkezésre álló, illetve az új gazdaság- és társadalompolitikával előteremthető források bevonásával. A programok pontos meghatározásának első lépése tehát: részletesen, dokumentumokkal alátámasztottan számba venni az államháztartás akkori helyzetét, és számszerűsíteni a beavatkozásra/intézkedésre váró feladatok megvalósításának forrásszükségletét. Ezzel együtt elkerülhetetlen az igények kényszerű sorba rendezése, a prioritások szigorú meghatározása és betartása.

Alapvető és a magyar társadalom által régóta áhított cél a polgárközpontú, élhető, gyorsan fejlődő, felzárkózó, szociálisan sokkal homogénebb, európai értékrendet követő társadalmi-gazdasági keretek kialakítása, a szélsőséges jövedelmi polarizáció helyett a középréteg kiszélesedése. Ezért a legfontosabb társadalmi célok közé tartozik a hosszútávú felemelkedés érdekében az oktatás és az egészségügy kiemelt fejlesztése, az élhető környezet megvédése, a gyermekszegénység radikális visszaszorítása, a kutatás/fejlesztés, az innováció, a digitalizáció erőteljes támogatása, a szociális kohézió, a kultúra és a tömegsport megkülönböztetett kezelése.

A következő időszakban az alapvető célokkal összhangban központi helyet kell elfoglalnia a nem csupán átlagos szinttel jellemezhető vidékfejlesztésnek, hanem a vidék átlagosnál is gyorsabb, hatékonyabb felzárkóztatásának. (Ennek része kell legyen az EU-s támogatásoknak az agrárgazdaságot uniós szinten versenyképessé fejlesztő, az eddigieknél hatékonyabb felhasználása.)

Ettől elválaszthatatlan az önkormányzatok hatásköri, vagyoni, gazdasági és politikai téren történt súlyos háttérbe szorításának, jogköreik megcsonkításának megszüntetése, illetve a települési érdekkörű feladatok ellátásában végbement roppant káros túl-centralizáció felszámolása.

Fontos a védelmi kiadások viszonylag gyors növelése az európai védelmi kezdeményezéssel összehangoltan, emellett a fegyveres testületek dolgozóinak tartós, vásárlóértéket megőrző jövedelemrendezése.

Nemcsak morális, de mára a gazdaság működését is bénító következményei miatt könyörtelenül fel kell számolni az intézményesített, módszereiben önálló ágazattá fejlődött központosított korrupciót. Ennek érdekében szükséges az azonnali csatlakozás az Európai Ügyészséghez. A magántőkealapok tulajdonosi körét nyilvánossá kell tenni a strasbourgi bíróság döntésének megfelelően. Minden jogállami eszközt be kell vetni a korrupció felszámolása érdekében, különös tekintettel a döntés-előkészítés folyamatára, a meghozott döntések átláthatóságára, és a korábbi döntések titkosításának feloldására.

Ennek érdekében a következő lépések kívánatosak a források rendelkezésre állásával, illetve a szükséges átcsoportosítások megtörténtével összhangban:

1. A személyi jövedelemadó rendszerének átalakítása a minimálbér fokozatos adómentessé tételével, adójóváírással, az átlagosnál két és félszer magasabb jövedelemmel rendelkezők számára pedig – a teherviselő-képesség szerint sávosan megállapított – magasabb adókulcs bevezetésével, a munkáltatói járulék mértékének újragondolásával.

2. A családi pótlék funkciójának és 2008. évi reálértékének helyreállítása és rendszeres valorizációja.

3. A nyugdíjak évenkénti korrekciójánál a vegyes indexálás visszaállítása, és a nyugdíjminimum reális szintre emelése.

4. A szociális segély megélhetési minimumot figyelembe vevő fokozatos emelése.

5. A munkahely-keresési támogatás folyósítási időtartamának fokozatosan 6 hónapra, recesszióban 9 hónapra emelése.

6. A pedagógusok, a szociális és a kulturális szféra, az egészségügyi szakdolgozók, a rendőrök, tűzoltók, közigazgatásban dolgozók bérének évenkénti olyan mértékű emelése, hogy a pálya vonzóvá váljon és maradjon, illetve jelentősen mérséklődjön a pályaelhagyók száma. Ehhez új bérrendszereket szükséges létrehozni a szakszervezetekkel együttműködve.

7. Az iskolai oktatás követelményrendszerének és oktatási módszereinek korszerűsítése.

8. Az őstermelők, a kisadózó vállalkozók helyzetének rendezése a járulékfizetés teherviselő-képességnek megfelelő kialakításával a közösségi szolgáltatásként igénybe vehető egészség- és nyugdíjbiztosítás területén.

9. A lakhatási szegénység jelentős visszaszorítása, elsősorban nem-állami bérlakásépítéssel, és feladathoz rendelt, a bérlő jövedelmi szintjét figyelembe vevő szociális támogatással. A lakásépítés és -vásárlás segítésénél szigorúan célzott támogatásokat kell nyújtani a jövedelem, a lakásméret, a minőség és az ár figyelembevételével, a támogatásoknál az állam árszabályozó szerepének érvényesítésével.

10. Hatékony lépéseket kell tenni a legszegényebb rétegek létfeltételeinek célzott és radikális javítására, a szociális hálózat megerősítésével, meghatározott anyagi transzferekkel, széles körű juttatásrendszerrel.

11. Az EU-s támogatások bázisán áttörést kell elérni az infrastruktúra-fejlesztés, a környezetvédelem és az energia-megtakarítás terén.

Még jó néhány területen lehet és szükséges változtatásokat végrehajtani. A vázolt keret akkor bővíthető, ha az értékek hierarchiába rendezése egyúttal meghatározza az egyes célokra rendelkezésre álló forrásokat. Emellett a számításokat, becsléseket folyamatos monitorozással a változásokhoz kell igazítani, és megvalósításukat ajánlatos folyamatosan ellenőrizni. A források korlátozott volta miatt elengedhetetlen a prioritások meghatározása, illetve felülvizsgálata a stabilitás és kiszámíthatóság figyelembe vételével. Egy új, felelős kormánynak az ország további eladósításának elkerülése érdekében mindezt maradéktalanul tekintetbe kell vennie. A cél tehát a társadalom túlnyomó többsége számára az életkörülmények jelentős javítása, a középosztály helyzetének megerősítése, a szegénység kézzelfogható mérséklése, összességében a fejlett európai országok életszínvonalához viszonyított erőteljes közeledés.

Ennek eszköze: a fegyelmezett, szakszerű makrogazdasági, makropénzügyi politika, amely őrzi a külső-belső gazdasági egyensúlyt, és így biztosítja a gyors, ugyanakkor fenntartható, a termelékenység bővülésén alapuló növekedést, mely természetesen a környezetvédelem szempontjait is érvényre juttatja. Mindehhez a növekedési pálya mentén létrejövő, bővülő anyagi lehetőségek felelős, azaz fokozatosan megvalósítandó, a világgazdasági változásokhoz alkalmazkodó, az árstabilitást is szem előtt tartó felhasználása szükséges. A magyar gazdaságban szerkezetváltásra van szükség, amelynek révén a saját természet- és gazdaságföldrajzi adottságaink mentén igazodhatunk az EU fejlesztési programjaihoz.

Honnan lesznek többletforrásaink a reálisan fenntartható gazdasági növekedéshez? Mindenekelőtt az OECD tagországai között kiugró, azok átlagát kétszeresen, a magyar GDP-nek pedig a 10 százalékát meghaladó ún. közvetlen állami érdekeltséget hordozó gazdaságfejlesztési kiadások 3-4 százalékpontos csökkentéséből. Az állam beruházásokban vállalt szerepének célszerűség és indokoltság alapján történő felülvizsgálatából. Az állami beruházások túlárazásának felszámolásából (10 milliárd forintot meghaladó autópálya kilométerenként). A TAO megszüntetéséből. A közmédia, a kormány kommunikációs és propaganda kiadásainak radikális csökkentéséből. A szociálisnak nevezett kiadások célzottá tételéből. A szerencsejáték-adó emeléséből. A presztízsberuházások leállításából (PM-, MNB-, BM-székház). A központi költségvetési intézmények, az egyházak, a sportegyesületek, egyes határon túli szervezetek túlburjánzott kiadásainak/támogatásának csökkentéséből.

Az ország újjáépítéséhez elengedhetetlen, hogy a GDP-arányos közkiadásokat fokozatosan az EU-átlag szintjére emeljük az egészségügy (7 százalék fölé a jelenlegi 4-ről) és a szociális támogatások terén (18 százalék fölé a jelenlegi 13-ról). Az oktatást illetően a tagországok felső harmadának szintje (6-6,5 százalék a jelenlegi 4,3-mal szemben) lehet a célunk azért, hogy a gyorsan változó elvárásokhoz alkalmazkodni tudó fiatalokat tudjunk képezni. A felsőoktatásban vissza kell állítani a tudományos műhelyek szakmai mozgásterét és kapcsolódását a nemzetközi kutatásokhoz.

A fegyelmezett, szakszerű makrogazdasági, makropénzügyi politika, amely az infláció tartós korlátozását is jelenti, alapul szolgálhat az euróövezeti csatlakozás felgyorsításához is. Átfogó adó- és közpénzügyi reformot kell megvalósítani, aminek céljait már most nyilvánosságra kell hozni:

1. Átláthatóság. Világossá kell tenni, hogy az adózás a közösségi feladatokhoz való igazságos hozzájárulás. Az ettől való eltérítés – még ha indokoltnak tűnik is – torzítja az átláthatóságot.

2. Kiszámíthatóság. Az adó- és közpénzügyi rendszer változása részben automatikus (ha a kiadások és az adó alapjai módosulnak), részben előre meghirdetett feltételek mentén egységesen (normatívan) következik be.

3. Nyilvánosság. A közpénzügyek sui generis nyilvánosak, azaz a társadalom tagjainak és a vállalkozásoknak, szervezeteknek nem csak joguk, de lehetőségük is van megismerni, és folyamatosan nyomon követni, hogy a közteher befizetésekből milyen feladatokat finanszíroznak.

4. Számonkérhetőség. Az átláthatóság és a nyilvánosság megteremti az alapját a számonkérhetőségnek is, hiszen az eltérések világosan kimutathatóak, és indokoltságuk megismerhető.

A gazdaságpolitikának nagyobb figyelmet kell fordítania a vállalkozások tevékenységének segítésére. Fel kell számolni a diszkriminatív versenypolitikát, jog- és tulajdonbiztonságot kell teremteni a vállalkozások számára. A magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások fejlődésüket akadályozó csapdában vergődnek. Az Orbán-rendszerhez nem kötődő cégtulajdonosok bármikor kaphatnak egy visszautasíthatatlan ajánlatot tulajdonuk szándékaikon kívüli kivásárlására. Az állami támogatáspolitika a deklarált célokkal ellentétben a hatalomhoz közel álló cégeket segíti, többnyire nem piackonform eszközökkel. A támogatáspolitika gyökeres átalakításra szorul: az uniós és hazai források felhasználásával az arra érdemes vállalkozásokat átlátható módon, a gazdaságpolitika prioritásainak mentén kell a fejlődésükben segíteni. A vissza nem térítendő támogatásnak kivételesnek kell lennie, mert hatékonyságromboló és segíti a korrupciót, ezért a fix összegű kamatbázison történő támogatásra érdemes nagyobb súlyt fektetni. Alapvető követelmény a visszatérés a szociális piacgazdasághoz, amely egyben piaci versenyen alapuló, kifejezetten üzlet, befektető/beruházó és vállalkozásbarát/-ösztönző környezetet teremt. 

Nemcsak Európa, hanem Magyarország kiútja is a Draghi- és a Letta-jelentések elfogadásában, az európai közös pénzügyi, energia- és távközlés-rendszereiben, a K+F „ötödik szabadságként” való meghirdetésében, a karbonsemlegesség, a digitális infrastruktúra, a haderőfejlesztés közös alapjainak megteremtésében áll.

Bár a foglalkoztatás növelése, a munkanélküliség csökkentése mindig elsőbbséget élvez, ezt össze kell kapcsolni hatékonysági követelményekkel, a versenyképesség javításával. A feladat ezért a hatékony, minél nagyobb hozzáadott értéket előállító/előállítani képes munkavállalók számának növelése. Együttesen kell foglalkozni a társadalmi kirekesztettséggel, tartós munkanélküliséggel, hajléktalansággal, szociális segélyezéssel, illetve az elsődleges munkaerőpiacot jelentő üzleti szféra ösztönzésével, a vállalkozások versenyképességének növelésével, a kkv-k fejlesztésével, a külföldi tőkebeáramlás ösztönzésével. Fontos ezek egy-egy konkrét térségi projekt szintjén történő összekapcsolása, a hátrányos helyzetűek munkavégzésre motiválása, a munkavégzéshez szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítása, illetve a vállalkozások tevékenységének bővülése, profilváltása egyidejűleg legyen hatással a foglalkoztatottsági szint növekedésére. Ebben érdemi szerepet kapnak a munkaügyi központok és kirendeltségek is.

A nemzetgazdaság távlatosan is sikeres és életképes fejlődését szolgáló gazdaságpolitika a versenyképesség növelését és a tisztességes versenyen alapuló versenypolitika követését folyamatosan szem előtt tartja. Az Orbán-rendszerben ezek az elvek marginalizálódtak. Ezért sürgős feladat a jogállamiság helyreállása, ahol a jogbiztonság, a tulajdon biztonsága, a verseny szabadsága megkérdőjelezhetetlen és kikényszeríthető alapelvvé válik.

Tárgyalásokat kell kezdeményeznünk az európai minimálbér hazai bevezetéséről. Az állam a versenyszférában csak korlátozottan befolyásolhatja a bérek alakulását: csupán a minimálbért és a legalább középfokú végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakörökhöz kapcsolódó garantált bérminimumot határozhatja meg. Ezek jogszabályszintű garantálására és fenntartására szükség van, továbbá vissza kell állítani összegük meghatározásának korábbi rendjét, azaz a kormány csak a szociális partnerek megállapodását hirdeti ki rendeletében.

A közszférában az állam szerepe meghatározó. A foglalkoztatottak száma, illetve a keresetek nagysága erősen függ az állami és a települési önkormányzati költségvetés lehetőségeitől. A költségvetés ismert helyzete miatt a szférában dolgozók jelentős részének keresete az utóbbi években érdemben nem emelkedett, ezért az intézmények munkaerő-megtartó és -szerző képessége különösen ott vált gyengévé, helyenként kritikussá, ahol alternatív pályák is rendelkezésre állnak (külföldi munkahely, magánszféra, pályaelhagyás). Ezért tárgyalásokat kell kezdeményezni az érintett szakszervezetekkel és szakmai szervezetekkel olyan ágazati-szakmai bértáblák kidolgozásáról, amelyek figyelembe veszik az adott ágazat, szakma értékeit, társadalmi hasznosságát, megteremtik a szakma vonzerejét, megszüntetik az elvándorlást stb.

Szükséges a Munka törvénykönyve, illetve általában a munkajogi szabályok áttekintése, módosítása. Ezért tárgyalásokat kell kezdeményezni a szakszervezetekkel és a munkáltatói érdekképviseletekkel az indokolt módosításokról; ezen belül különösen: 1) a kollektív jogok megerősítéséről; 2) a munkaidő-keret szabályairól; 3) az atipikus foglalkoztatás segítéséről, ideértve a távmunkát és az otthon végzett munkát is; 4) a közszféra munkajogi szabályainak felülvizsgálatáról; 5) a sztrájktörvény módosításával a sztrájkjog gyakorlati érvényesülési feltételeinek megteremtéséről, különös tekintettel az „elégséges szolgáltatások” újra-szabályozására.

A külgazdaság-politikában – összhangban a nemzetgazdaság valós érdekeivel és az új kormány euroatlanti központú külpolitikájával – azonnal ki kell szabadulni a keleti irányú sodródásból, és a következő stratégiai irányokban célszerű következetesen és meggyőzően cselekedni:

1. Helyre kell állítani Magyarország közösségi elkötelezettségének, európaiságának hitelességét, és javítani kell hazánk uniós érdekérvényesítő-képességét. Ehhez érdemben hozzá kell járulni az EU előtt álló globális kihívások megoldásához, az integráció elmélyítését szolgáló szabályozási, intézményi reformok sikeréhez. Támogatni kell a közös gazdaságpolitika, a költségvetési és bankunió megteremtése iránti lépéseket. Középtávon fel kell készülnünk az euróövezethez történő csatlakozásra, és legbelső-körös integrációs intézményekbe való belépésre.

2. Meg kell erősíteni Magyarország szilárd gazdasági együttműködési szándékát a legfontosabb stratégiai szövetségeseinkkel: USA, Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Japán.

3. Ténylegesen kölcsönös érdekeken alapuló gazdasági kapcsolatokra építő, és az EU közös kereskedelem-politikájával összhangban levő együttműködést kell kialakítani Kínával, Indiával, Dél-Koreával, Oroszországgal, Törökországgal és más felemelkedő gazdaságokkal. Újra kell mérlegelni az Orbán-kormány által vállalt gigaprojektekre vonatkozó kétoldalú nemzetközi kötelezettségek további sorsát.

4. Az EU-ban és a nemzetközi szervezetekben szélesebb felületen és kreatívabban kell támogatni a fenntartható fejlődés előmozdítására irányuló erőfeszítéseket.

5. Konstruktív, kezdeményező szerepet kell vállalni a közép-európai és balkáni regionális együttműködési formációkban: a V4 tagállamok innovációs potenciáljának, közlekedési, energetikai, informatikai és üzleti infrastruktúrájának fejlesztésében, a nyugat-balkáni államokkal fennálló gazdasági együttműködés erősítésében, és ezen államok európai integrációjának előmozdításában.

6. Erősíteni kell az exportőrök, különösen a kkv-k külpiaci, információs, pénzügyi támogatását, segíteni kell a hazai kutató, termelő vállalkozásokat a legmodernebb technológiák termelésbe történő bevezetésében, alkalmazásában, és a mesterséges intelligencia fejlesztésére irányuló nemzetközi kooperációs láncokba való bekapcsolódásban.

(A Hetényi István Kör elemzését terjedelmi okokból két részben közöljük. Az előző rész a Szép Szó december 7-i számában jelent meg.)