Belügyi szervek világszerte sokfelé listákat állítanak össze külföldi és belföldi ellenségekről, akiket aztán rendszeresen megfigyelnek és zaklatnak újságcikkekkel, lehallgatott telefonokkal, elolvasott levelekkel és e-mailekkel, kitalált vádakkal – alkalomadtán meg is ölik őket. A listák nemigen kerülnek a nyilvánosság elé. Ritka kivétel volt 1971-ben Richard Nixon ellenséglistája – a híres „enemies list”. A lista, amelyet Nixon legközelebbi munkatársai állítottak össze, főleg a kritikus amerikai sajtó nagyjait és Hollywood sztárjait tartalmazta. Közöttük volt Shirley MacLaine, Herb Alpert, Paul Newman és Carol Channing is. A listázását Channing élete legnagyobb megtiszteltetésének tartotta. Végül is csak Nixonnak volt komoly bántódása az ügyben: a listához kapcsolódó Watergate-botrányba belebukott és lemondásra kényszerült.
Az ellenséglista egyik formája az árulók listája. Ez azokról a volt támogatókról szól, akik elvi vagy más okból kiléptek a sorból. Elvtársak voltak, de már nem azok. Szembefordultak korábbi önmagukkal. Magyarországon is. Bár egy ilyen 1956-os lista – a kor mérvadó történésze, Rainer M. János szerint – nem került elő még 1989 után sem, utalás van rá az egyik Nagy Áruló, Méray Tibor Nagy Imréről szóló könyvében; ő egy 400 főt tartalmazó listáról hallott 1956 nyarán. Maga Rainer, 2016-os könyvében, idézi a pártközpont két listáját, amelyek azokról szólnak, „akik részt vettek a Nagy Imre születésnapja alkalmából rendezett fogadáson”, valamint azokról, akik részt vettek „a Petőfi Kör legutóbbi vitáján és tapsoltak a pártellenes felszólalóknak”. Érdemes emlékezni arra, hogy felnőtt emberek írtak ilyesmit! Mi pedig vicceltünk: Az ellenség keze betette a lábát...
Sajnos senki sem hívott meg Nagy Imre szülinapjára, pedig elmentem volna! A Petőfi Kör hosszú, úgynevezett sajtóvitáján viszont ott voltam – és tapsoltam. A listákon mégse lehettem rajta, mert ifjú pártonkívüliként nem árulhattam el a pártot. Ki lehetett tehát az árulók 1956-os listáin? Csak az biztos, hogy Nagy Imre után Déry Tibor, az író és Tardos Tibor, az újságíró vezethették a listát, őket ugyanis nyilvános határozatban akkoriban zárták ki a pártból. Tardosra nem emlékszem, de Déry, az öreg, csalódott kommunista, remek beszédet mondott a Petőfi Körben. Még hitt valamilyen szocializmusban, szóba sem hozta a nyugati stílusú demokráciát, pláne a szabad piacot, de volt elvtársait valóban megtagadta. Igazi árulók lehettek még a pártközpont szerint Losonczy Géza, Vásárhelyi Miklós, Litván György és persze a Petőfi Kör szervezői. Saját, többnyire rémes múltjukkal, írásaikkal néztek szembe, bátran, önkritikusan, kiutat keresve. Szenvedélyesen próbálták – Benjámin László megrázó és emlékezetes verse szerint – „jóvátenni a jóvátehetetlent”.
Nem véletlen, hogy a pártközpont ezekkel az árulókkal foglalkozott. Az elvtársak alighanem keveset törődtek Tildy Zoltánnal vagy Kéthly Annával, a Kisgazdapárt vagy a Szociáldemokrata Párt egykori vezetőivel, akik akkoriban szabadultak ki a börtönből vagy a házi őrizetből. Nem tőlük félt a központ. Inkább azoktól, akik sokáig velük tartottak és így belülről ismerték a rendszer gyenge pontjait. Az árulóktól.
Ez most is így van. A Fidesz legfőbb ellensége már nem Soros György vagy a remek Bajnai Gordon, hanem Magyar Péter. Aki ezt nem hiszi, olvassa el a Magyar Nemzet című kormánylap bármelyik számát. A digitális verzió első oldalán többször annyi „tudósítás” támadja Magyart, mint bárki mást. És milyen kocsmai hangnemben... Ugyanis ő, csak ő, veszélyezteti e pillanatban a Fidesz egyeduralmát. Gyurcsány Ferenc már nem; David Pressman, az amerikai nagykövet sem; Soros soha. Magyar Péter főleg azért veszélyes, mert jól – belülről – ismeri az egész, hatalomtól megszédült társaságot. Tipikus áruló.
A téma érdekessége most az is, hogy nyilvánosságra került egy amerikai lista a belső ellenségekről, azokról, akiket a Trump-kormány meg akar büntetni. A 60 fős lista azért fontos, mert Donald Trump jóváhagyta. Egy 2023-ban megjelent könyvről van szó, erről írta a jövendő elnök: „Ez a tervezet segíteni fog minket abban, hogy visszavegyük a Fehér Házat és eltüntessük ezeket a gengsztereket a kormányzat minden részéből.” Maga a lista „A Kormányzat Gengszterei” című könyvben látott napvilágot. Szerzője a Trumphoz lojális indiai-amerikai hivatalnok, Kash Patel, Trump új jelöltje az egyik legmagasabb belügyi állásra. Ha a szenátus jóváhagyja, Patel lesz az FBI igazgatója. A politikai sors fintora, hogy egy tévés nyilatkozatban Patel pár hónappal ezelőtt azt mondta, az FBI washingtoni kapuit a Trump-elnökség első napján be kell zárni és másnap múzeumként kinyitni. Ezt komolyan gondolhatta és a képernyőn is látható, mennyire élvezte saját „szellemességét”.
Új vezetőt szemelt ki Donald Trump az FBI éléreA könyv függeléke izgalmas washingtoni olvasmány. Ki van a „gengszterek” között, ki nincs? Az ismert nevek között van az ország jelenlegi elnöke, Joe Biden. Ott van a honvédelmi miniszter Lloyd Austin, az igazságügyi miniszter Merrick Garland, és egy volt külügyminiszter, Hillary Clinton. Lám, lám, van itt egy magyar név is: ez a gengszter Evelyn Farkas, aki Obama elnök idején Ukrajna-felelős volt a honvédelmi minisztériumban, most pedig a republikánus McCain Intézet igazgatója. Farkas egyébként Amerikában született, ’56-os szülők lánya és tökéletesen, szinte anyanyelvi szinten beszél magyarul.
A lista többsége azonban republikánus árulókból áll, akik Trump első kormányában szolgáltak, de előbb-utóbb rájöttek arra, hogy az elnök egyszerre veszélyes és komolytalan. Itt van például Bill Barr, aki évekig Trump igazságügyi minisztere volt. Gengszter! Itt van John Bolton, Trump ultrakonzervatív nemzetbiztonsági főtanácsadója. Gengszter! Itt van Trump honvédelmi minisztere, Mark Esper. Gengszter! Itt van Gina Haspel, Trump idején a CIA igazgatója. Gengszter! Bűnük az, hogy kiléptek a sorból, bár egyik-másik csak az utolsó pillanatban, és kritizálni merték a magát tévedhetetlen zseninek kikiáltó Trumpot. Az évek során elmondták: Trump egy tudatlan bohóc. Például agyba-főbe dicséri Orbán Viktort – mint Törökország kitűnő vezérét... John Bolton, aki láthatóan jól ismeri a szovjet történelmet, Patelt Sztálin bérgyilkosához, Lavrentyij Berijához hasonlította.
Ha Patel átveszi az FBI igazgatását, nincs kizárva, hogy néhány „árulót” tényleg meghurcolnak. Azért nem lehet még tudni, mert a korai választási eredmények pontatlannak bizonyultak. Eleinte én is azt hittem, hogy Trump elsöprő győzelmet ért el novemberben, de később kiderült, hogy alig 50 százalékot kapott, a republikánusok többsége az alsóházban hajszálnyi, a szenátusban pedig csak picivel több. Ugyanakkor Trump és hűséges támogatói revansra vágynak ellenfeleik, különösen az árulók ellen. Ezért (is) bizonytalan a büntetések mértéke.
Viszont az is igaz, hogy 1956 júliusában – csupán két héttel azután, hogy a pártközpont az akkori főnök, Rákosi utasítására kirúgta Déryt és Tardost a pártból – Rákosi Mátyás, Moszkva embere Budapesten, Sztálin legjobb magyar tanítványa, lemondásra kényszerült. Persze teljesen más történelmi körülmények között: A Kreml szerint ugyanis hirtelen ő lett a gengszter. Csomagolt és menekült.
Az, hogy ki az áruló, a politikában gyakran változik, itt is, ott is. Ez a remény forrása.
