- Fogyassz, ha bírsz! – a leggazdagabb ötödnek ötször annyija van, mint a legszegényebbnek

A karácsonyi bevásárlás az idén átlagosan 10,3 százalékkal kerül többe, mint tavaly – a Privátbankár közel 18 éve, havonta elvégzett számítása szerint, amely az utóbbi négy hónapban rendre a KSH-nál közöltnél magasabb áremelkedést jelzett. A héten a Népszava is ismertette a számokat: októberhez mérten a fogyasztói árak átlagosan fél százalékkal növekedtek, míg az élelmiszerek ezt jócskán meghaladva 0,9 százalékkal drágultak. A tojás 11,9, a gyümölcs- és zöldséglé 3,8, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 3, az alkoholmentes üdítőitalok 2,8, a tejtermékek 1,7, a sertéshús 0,7, a liszt 0,5 százalékkal kerül többe, míg a cukor 3,7, az étolaj 1,7, a tej 0,3 százalékkal lett olcsóbb. Leszögezhetjük, európai szinten vannak a hazai élelmiszerárak, nem így a magyar bérek és fizetések – egy része, hiszen

A kormány kommunikációjában pedig elő se kerül, mit terveznek ez ellen tenni, csak a fogyasztás nőjön (abból lesz a sok adóbevétel), meg dübörögjön a gazdaság.

Táguló nézőpont

Persze a szegénység- avagy gazdagságérzet mindig szubjektív, attól is függ, mi melyik jövedelmi hányadba tartozunk, az ország északi vagy nyugati felében élünk, hány gyereket nevelünk, és mennyi lehetőségünk van még dolgozni. Az én középosztálybeli háziasszony ismerőseim épp arról tanácskoznak a Facebook-csoportokban, mivel helyettesítik idén a drága hozzávalókat, avagy hogyan spórolnak előre, hogy az ünnepi bevásárláson már ne kelljen, illetve hol és mit érdemes előbb beszerezni. Anyáink és nagyanyáink takarékos, maradékmentő (mai nevén zero waste) gondolkodásmódja reneszánszát éli, s amennyire időnk engedi, visszatérünk a Covid alatt már kialakított „háborús konyhához”, melynek alapja, hogy próbáljuk meg magunkat függetleníteni a bolti élelmiszerektől, savanyítsunk, konzerváljunk, helyettesítsünk, csináljunk csirkemellből „sonkát”, krumpliból „fasírtot” (komplett szakácskönyveket tennének ki nálunk a „hamis” ételek), süssünk otthon kenyeret, daráljunk zsemlemorzsát. Ezek ugyan nem feltétlen jelentős megtakarítások, inkább szemléletváltást jeleznek, amire még mindig mondhatjuk, hogy a tudatosság is egy szűk réteg luxusa.