Amint arról a Népszava is beszámolt a jobbközép Michel Barnier, az Európai Unió korábbi Brexit főtárgyalója által vezetett kisebbségi kormány december elsején bizalmatlansági szavazáson bukott meg, miután parlamenti jóváhagyás nélkül, a nukleáris opciónak is nevezett megoldással, az alkotmány 49,3 cikkelyének alkalmazásával erőltette át a jövő évi költségvetési szigorításokat a francia nemzetgyűlésen. Ezt követően mind a szélsőjobb Nemzeti Tömörülés (RN), mind a radikális baloldali Engedetlen Franciaország bizalmatlansági indítványt kezdeményezett ellene. Barnier negatív rekordot is magáénak tudhat, ő volt Franciaország legrövidebb ideig hivatalban lévő kormányfője. Választása azonban nem volt, a nyár óta elhatalmasodott politikai válság közepette, kisebbségi kormány élén kellett szükségszerű, népszerűtlen intézkedéseket meghoznia.
Utódának sem lesz könnyebb dolga, hiszen nincs reális esélye valamilyen kormánytöbbség kialakítására. Macron elnök ugyan arra törekedett a pártokkal való egyeztetések során, hogy a kormány a jövőben ne függjön a Marine Le Pen nevével fémjelzett szuverenista Nemzeti Tömörüléstől, úgy tűnik, ezt nem sikerül megvalósítania.
A nyári előrehozott választás után rendkívül felaprózott parlament jött létre, a Nemzetgyűlésnek jelenleg 11 frakciója van, amelyek közül egyik sem tudott többségi koalíciót összehozni. A Macron köré tömörült centristák és a jobbközép köztársaságiak nagy késéssel, szeptemberben alakítottak kisebbségi kormányt Barnier vezetésével. A mostani tárgyalások során az Új Népfront baloldali szövetséghez tartozó szocialisták és zöldek jelezték hajlandóságukat a kormányzati együttműködésre, de ragaszkodtak ahhoz, hogy akkor a miniszterelnök a többségi baloldalról kerüljön ki. Bayrou nem baloldali, így vélhetően nem bővül baloldali formációval az új kormány sem, marad a kisebbségi kormányzás. A Szocialista Párt a miniszterelnök kinevezése után tegnap csak annyit közölt, hogy ha a Bayrou-kabinet nem él a parlament megkerülésének alkotmányos lehetőségével, a mérsékelt baloldali pártok többet nem kezdeményeznek és nem szavaznak meg bizalmatlansági indítványt.
Jordan Bardella, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke is azt ígérte, nem lesz eleve bizalmatlansági indítvány Bayrou ellen, hanem majd a kormány döntései esetén mérlegelik szavazatukat. A radikális baloldali Engedetlen Franciaország azonban máris jelezte, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez.
Bayrou kabinetjének legnagyobb kihívása Franciaország 2025. évi költségvetésének elfogadása lesz, ami többség nélkül lehetetlen feladat. Megbuktatása azonban értelmetlen lenne és csak a politikai káoszt mélyítené, hiszen jövő év júliusáig nem lehet újabb parlamenti választást kiírni, legalább egy évnek el kell telnie a legutóbbi előrehozott választás után. Emmanuel Macron második, egyben utolsó elnöki mandátuma 2027-ben jár le. Bayrou 2017 óta Macron hatodik miniszterelnöke és az V. Köztársaság 28. miniszterelnöke lesz.
