Több állatvédő is reagált arra a riportunkra, amiben két Baranya megyei állatorvos bírósági ítéletéről írtunk. Arról számoltunk be, hogy külföldre kölyökkutyákat szállító kereskedők megvesztegettek két hatósági orvost, ezért utóbbiakat letöltendő szabadságvesztésre ítélték.
A kereskedők – vélhetően – 15 hónaposnál fiatalabb kölyköket is exportáltak, ami állatvédelmi okokból tilos az unióban. Hogy a kivitelt ellenőrző hatósági orvosok szemet hunyjanak efelett, az exportőrök pénzt és ajándékokat adtak nekik. A két állatorvos az eljárás során végig tagadta a terhére rótt bűncselekményt, de a bíróság bizonyítottnak látta, hogy egyikük fél év alatt 287 ezer forintot, míg a másik orvos három alkalommal egy-egy kiló vadhúst fogadott el a kereskedőktől.
Az állatvédők szigorúnak, ám összességében igazságosnak látták a verdiktet, és kellőképpen elrettentőnek. Ugyanis – tapasztalataik alapján – valamennyien azt állították: a 8-10 hetes kutyakölykök exportja rutinszerűen megy, s az állatorvosok között akadnak, akik pénzért vagy felületességből asszisztálnak ehhez. Az állatvédők hangsúlyozták, hogy az ilyen kicsi kutyák nagyfokú szenvedésként élik meg a szállítást, nem véletlenül tiltja ezt a jog.
Az előbbiekről megkérdeztük Gönczi Gábort, a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) elnökét, aki megerősítette az állatvédők véleményét. Gönczi szerint a kölyökkutya-export egy sötét üzletág, aminek oka az, hogy rendkívül nagy az ilyen ügyleteket megvalósító kereskedők haszna. A külföldi vevők szinte bármit hajlandók megadni a 7-8 hetes kiskutyákért, mondta Gönczi, mert ezeket a bájos szőrpamacsokat csak szeretni lehet, a gyerekek pedig különösen odavannak értük, hisz játékosak, szelídek, veszélytelenek, könnyen taníthatók. A 15 hetesnél idősebb kutyák már kamaszodnak, így megjelenésük és viselkedésük sokak számára nem annyira megnyerő.
Emiatt a magyar kereskedők keresik a 6 hetes kölyköket, itthon megveszik őket 20-50 ezer forintért, nyugaton meg tíz- és húszszoros áron adnak túl rajtuk. Egy 30-40 kutyát mozgató szállítmánynál ez nagy pénz, elérheti akár a tízmillió forintot is, jut belőle arra, hogy az exportőrök megvesztegessék az állatorvosokat.
A MÁOK elnöke – bár sajnálja az elítélt kollégákat – maga is indokoltnak tartja a rájuk kirótt büntetést, mert azt vallja, hogy egy hatósági állatorvos ne legyen megvesztegethető, és ne fogadjon el még apró, gesztusértékűnek látszó ajándékot se az ügyfeleitől.
A fent említett cikkben szóltunk arról, hogy az egyik állatorvos kettős szerepben volt: szolgáltató orvosként ő látta el papírokkal, mikrochippel és oltásokkal a kölyköket, majd hatósági orvosként a kiszállítás előtt ő ellenőrizte azt, hogy az általa ellátott kutyák egészségi állapota és dokumentumai rendben vannak-e. Az állatvédők szerint ez a kettős szerep – az elemi logika alapján - összeférhetetlen, nem értették, hogy a jogszabály erre miért ad lehetőséget. Hisz az képtelenség, mondták egybehangzón, hogy valaki a hatóság embereként saját, korábbi, üzleti alapon végzett munkáját kontrollálja. Megkérdeztük erről Gönczi Gábort is, aki szintén képtelenségnek vélte a dolgot, ám hozzátette, hogy ő nem jogász, ezért nem tudja idézni az idevágó jogszabályt, ha szakszerű választ akarok, akkor kérjek az ügyben jogértelmezést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (a Nébih-től).
Néhány százezer forint, pár kiló hús – Végleg tönkrement két állatorvos élete, egyikük a Kúriához fordulGönczi tanácsát megfogadva levelet írtam a Nébih-nek, s megkérdeztem, hogy: egy hatósági állatorvos valóban ellenőrizheti-e azt a munkát, ami szolgáltató állatorvosként korábban ő maga végzett? A tőlük kapott válasz lényege így hangzik: „A közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján egy ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el annak tárgyilagos megítélése. Tehát szakmai meglátásunk szerint, amennyiben az ügyben eljáró hatósági állatorvos megállapítja elfogultságát, az eljárásból való kizárását kell kérnie.”
Vagyis az állatvédők kifogását – nemcsak az elemi logika, hanem – a jog is megerősíti. Pedig az a gyakorlat, hogy egy hatósági állatorvos azokat a külföldre szállított kutyákat ellenőrzi, amelyeket korábban szolgáltató orvosként ő maga látott el, az állatvédők szerint gyakran előfordul.
