Három és fél év letöltendő szabadságvesztésre ítélt egy 63 esztendős, pécsi állatorvost, míg vele egykorú, szigetvári kollégáját 2 év börtönnel sújtotta még februárban a Pécsi Törvényszék. A bíróság a két orvost hivatali vesztegetés elfogadásában találta bűnösnek. Az elítéltek ártatlannak vallották magukat, és fellebbeztek. A pécsi orvos azonban az elsőfokú ítélet után gyógyszereket vett be. A férfit megmentették, ám tudatát örökre elvesztette, és hátralévő éveit önálló akarat nélkül kell leélje. Ellene az eljárást másodfokon fel is függesztették. A szigetvári orvos ügyében folytatódott a per, s a Pécsi Ítélőtábla októberben helybenhagyta az első fokon hozott verdiktet, így ő börtönbe kell vonuljon.
A pécsi orvos családtagjai nem kívántak nyilatkozni, a szigetvári orvos, Koralevicz Elek viszont vállalta a nyilvánosságot. Az ő szavaiból és az ítélet indoklásából próbáljuk összegezni a per előzményeit, jogi sajátosságait és társadalmi üzenetét.
A két orvost a nyomozóhatóságok 2020 első felében megfigyelték, telefonjukat lehallgatták, hivatalukban kamerákat szereltek fel. A nyomozók arra gyanakodtak, hogy mindkettőjüket megvesztegetik az állatkereskedők. Az uniós jogszabályok szerint a kutyákat azt követően szabad külföldre szállítani, ha betöltötték a 15 hetes kort. A veszettség elleni védőoltást 12 hetes korban lehet beadni, a védettség kialakulásáig még három hét szükséges. Azt, hogy a kutya elérte ezt a kort, és megkapott minden előírt védőoltást, valamint van mikrochipje és hiteles útlevele, a kiszállítás előtt a hatósági orvos ellenőrzi. Az állami alkalmazásban lévő orvos megvizsgálja az állatokat, és átnézi a négylábúak papírjait, amit a kutyákat korábban ellátó állatorvosok állítottak ki. Ha a hatósági orvos mindent rendben talál, a szállítmány elindulhat.
A külföldi vevők minél fiatalabb korban szeretnék megkapni a kölyköket, mert így könnyebben taníthatók. Emiatt előfordul, hogy a kutyákat már 8-12 hetes korukban ki akarják vinni az országból a kereskedők. Ha a szállítmányokat ellenőrző hatósági állatorvos a kutyák között 15 hetesnél fiatalabbat talál, akkor azt a kölyköt nem engedheti ki. A nyomozók azt feltételezték, hogy néhány kereskedő pénzt ad a két hatósági állatorvosnak, akik cserébe szemet hunynak a kutyák kora felett.
A bizonyítékokat a nyomozók 2020. július 9-én elegendőnek találták ahhoz, hogy meggyanúsítsák a két állatorvost, valamint több kereskedőt. A nyomozás során a gyanúsítottak mindegyike ártatlannak vallotta magát. A kamerák felvételein az volt látható, hogy a pécsi állatorvos többször is pénzt kap a kereskedőktől. Ő azt állította, hogy a vizsgálatot szabályosan végezte el, s a pénzt azért kapta, mert korábban szolgáltató orvosként is ő látta el a kiszállítandó ebeket, beoltotta az állatokat, chipet tett rájuk, s a számlát a kereskedő utólag rendezte.
(Meglepő, de a jogszabály nem tiltja, hogy egy állatorvos ellásson egy állatot, később pedig hatósági orvosként ellenőrizze ugyanannak a jószágnak az állapotát és dokumentumait.)
A bíróság úgy látta, hogy a kamera előtt leszámlázott pénzekkel – összesen 287 ezer forinttal - megvesztegették a pécsi orvost.
A szigetvári orvos, Koralevicz Elek hivatalában felszerelt kamerák nem rögzítettek olyan esetet, hogy az orvos pénzt fogadott volna el a kereskedőktől, viszont két alkalommal, egy-két kiló vaddisznóhúst, egyszer meg egy vadhússzalámit kapott az egyik ügyfelétől, aki kutyákat szállított Olaszországba. Ez a kereskedő a kutyáit ellátó állatorvosnak többször is arról beszélt a lehallgatott telefonján, hogy pénzt és szeszesitalt adott a szigetvári orvosnak, hogy ne akadékoskodjon vele. A bíróság ezt az állítást is igaznak látta, így az orvos az ítélet szerint fél év alatt összesen 18 ezer forint értékű étellel és itallal lett megvesztegetve. A két év büntetés a csekély haszonhoz mérve szigorúnak tűnhet, ám ezért a bűncselekményért 5-15 év adható. Hogy mégse az adható büntetés középmértékét rótták az orvosra, abban szerepe volt a büntetlen előéletének és egészsége nagymértékű romlásának.
Koralevicz Elek így is indokolatlanul súlyosnak gondolja a verdiktet, szerinte őt nem vesztegették meg, három alkalommal kapott ugyan egy kevés húst, ám a régi ügyfelek között ilyen apró figyelmességek „elmennek” (az alkohol és a pénz elfogadását az orvos tagadja, s arról nincs is felvétel, illetve arról van film, hogy egy kereskedő letett az asztalára 10 ezer forintot, amit az orvos visszaadott). Ugyanakkor Koralevicz nem vitatja, hogy hatósági emberként a húst se fogadhatta volna el, ám úgy véli, az ajándékok átvételével csak a munkahelyén elvárt szabályokat sértette meg, amiért a hivatalon belül járt volna elmarasztalás, nem a bíróságon.
A bíróság másképp látta, mivel a titkos felvételeken az alkalmanként elszállításra váró 40-50 kutya ellenőrzésére a szigetvári orvos gyakran alig pár percet fordított, s a kontroll elnagyoltságát összefüggésbe hozták a kapott húsokkal. Koralevicz a fentiekre ekképp reagál: arra, hogy mennyi időt kell eltöltenie a vizsgálattal, nincs jogszabály, csak belső utasítás, vagyis a sietős kontrollért is csak hivatalon belül járt volna számonkérés. Amúgy meg rutinos állatorvosként azokat a kölyköket szemrevételezte, amelyeknél felmerült a gyanú, hogy fiatalabbak 15 hetesnél. Hozzátette: az ilyen vizsgálat erősen szubjektív, hisz a kutyák fejlődési üteme egyedenként különböző, a kölykök koráról „valló” fogzás néha heteket késik. Ráadásul a kölyköket korábban ellátó állatorvos a kutya papírjába beírta a születési dátumot, ezért objektív fogódzó nélkül a kolléga állítását nehéz kétségbe vonni. A hatósági orvos csak úgy tudja gyanúját igazolni, ha a túl fiatalnak látszó kutyát elküldi vér- és ellenanyagvizsgálatra, ami drága, főleg, ha utóbb kiderül, hogy a kutya mégse fiatalabb 15 hetesnél. Koralevicz azt is megemlítette a vizsgálatok rövidségével kapcsolatban, hogy a papírmunka viszont elvett egy-másfél órát, hisz az összes kutya dokumentumait át kellett nézze az aláírás előtt.
Koralevicz amellett is kitart, hogy a kereskedő és közte folyó, kamerára vett párbeszéd egyetlen olyan szót se tartalmaz, amely azt bizonyítaná, hogy vesztegetés történt volna. Tény, hogy egyetlen mondat van, ami akár úgy is értelmezhető, hogy alátámasztja a vesztegetést. Ez akkor hangzott el, amikor Koralevicz átvette az egyik vaddisznóhús csomagot, és ezt mondta: „a kocsin megnézünk egy két jószágot, a rend kedvéért”. A vesztegetést a bíróság számára főleg azok a beszélgetések bizonyították, amiben a kereskedő azt mondta az állatait ellátó orvosnak, hogy Koralevicznek italt és pénzt adott. Koralevicz ezt a szöveget alaptalan, rosszindulatú pletykának minősítette. A bíróság viszont nem, és számára a közvetett bizonyítékok láncolata alapján összeállt a vádbeli bűncselekmény.
Az ítéletből kivehető, hogy Koraleviczet a vizsgált fél éves időszakban pár ezer, de maximum 16 ezer forintnyi értékkel vesztegették meg. Az orvos ez idő alatt ennek összegnek a több százszorosát kereste meg a munkahelyén, ezért azt kérdezi: ugyan, miért vállalt volna „fillérekért” ekkora kockázatot?
Ám a vesztegetés összegének nincs alsó határa, így a bíróság ezzel az érvvel nem foglalkozott. A két orvos a per során akkor került kilátástalan helyzetbe, amikor a kereskedők, akik a nyomozás ideje alatt végig tagadták a terhükre rótt bűncselekményeket, az előkészítő tárgyaláson vallomást ugyan nem tettek, de elismerték a vesztegetést. Így megúszták az eljárást az ügyészség által ajánlott felfüggesztett szabadságvesztéssel, és hazamehettek. A perből így kilépő kereskedők utóbb, tanúként nem voltak hajlandók vallomást tenni a két orvos perében. Ezt az eljárásjog szerint megtehették. Csakhogy így a két orvos hiába kért szembesítést a kereskedőkkel, és nem tudták őket megkérdezni arról, miért vonták vissza tagadó vallomásukat.
Mivel a bíróság az előkészítő tárgyaláson elítélte a kereskedőket, kötve volt saját verdiktjéhez, és már nem menthette fel a két orvost, mert ha van vesztegető – és a részítélet szerint már volt –, akkor kell legyen olyan is, akit megvesztegettek.
Koralevicz ügyvédje, Hidegné Csernik Aranka megkeresésünkre azt mondta, hogy a bíróságnak nem szabad befogadni a beismerő vallomást, ha azzal szemben ésszerű kétely merül fel. Márpedig itt ez felmerült, hisz a kereskedők végig tagadták a bűncselekményt, azután meg egyetlen szóval beismerték. A vádhatóság és a bíróság meg is elégedett ezzel, inkább az orvosokra koncentrált, a cél az lehetett, hogy elrettentsék a hatóságok közszolgáit a korrupciós bűncselekményektől. Ez – véli az ügyvéd - indokolt is egy olyan országban, ahol a hazai és uniós szakértők szerint évente százmilliárdos korrupciós ügyek maradnak büntetlenül, ám a példastatuálás érdekében nem mondhatunk le arról, hogy az ítéletet alapos vizsgálat előzze meg.
Hogy az elrettentő ítélet hatékony lesz-e, azt az idő dönti el. A két állatorvos súlyosan megbűnhődött. A pécsi orvos örökre elvesztette tudatát. Koraleviczet leszázalékolták, rokkantnyugdíjas lett, szakmájához nem térhet vissza, és felesége is beteg lett. Koralevicz a Kúriához fordul felülvizsgálati kérelemért, és tervezi, hogy kegyelmet kér az államfőtől. Ám kegyelemre mostanában nem igen számíthatnak az elítéltek.