A párizsi székhelyű Greenly szén-dioxid-elszámolási tanácsadó cég becslései szerint a TikTok 2023-as kibocsátása az USÁ-ban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban körülbelül 7,6 millió tonna szén-dioxid-egyenértékre (CO₂e) tehető, ez magasabbra, mint a Twitter/X és a Snapchat ugyanebben a régióban. (CO₂e egy olyan számítási egység, amelyet a különböző üvegházhatású gázok éghajlatváltoztató hatásának összehasonlítására használunk - szerk.) A TikToknak világszerte 1 milliárd felhasználója van, a Greenly kutatásai szerint a karbonlábnyoma több, mint az Instagramé annak ellenére, hogy utóbbinak csaknem kétszer annyi felhasználója van. Ennek oka a TikTok egyedülálló függőséget okozó tulajdonsága. Az átlagos Instagram-felhasználó naponta 30,6 percet tölt az alkalmazásban, miközben egy átlag TikTok-os 45,5 percet görget. „Az egész algoritmus a videók tömegesítése köré épül. Az addiktivitás következményeként pedig az emberek egyre nagyobb (szén-dioxid) lábnyomot termelnek.
Mivel az USA, az Egyesült Királyság és Franciaország a TikTok globális felhasználói bázisának alig 15 százalékát teszi ki, a platform teljes lábnyoma valószínűleg körülbelül 50 millió tonna CO₂e lehet. És mivel ezek a számítások nem tartalmazzák a TikTok kibocsátásának kisebb forrásait, például az irodaterületekkel és az alkalmazottak ingázásával kapcsolatosokat, ez valószínűleg egy alulbecsült szám. Összehasonlításként, Görögország éves szén-dioxid-kibocsátása 2023-ban 51,67 millió tonna CO2 volt.
Az elemzés szerint a tiktokkerek a második legmagasabb (2,921 gramm) percenkénti kibocsátással rendelkeznek a közösségi médiában, közvetlenül a YouTube (2,923 gramm) után. De a platformon található tartalom puszta mennyisége, valamint a hosszabb átlagos görgetési idő miatt a TikTok-felhasználók éves kibocsátása a legtöbb:
TikTok 48,49 kilogramm
YouTube 40,17 kilogramm
Instagram 32,52 kilogramm
A közösségi médiaplatformok közül a TikTok kibocsátása a legátláthatatlanabb. Az olyan technológiai óriások, mint a Meta és a Google, minden évben részletes jelentéseket adnak ki a Carbon Disclosure Project számára, sőt eredményeiket publikálják a saját weboldalaikon is. A TikTok azonban nem rendelkezik nyilvánosan elérhető kibocsátási adatokkal. Más közösségi médiavállalatok - miközben szintén óriási kibocsátásról számoltak be - kötelezettséget vállaltak arra, hogy adatközpontjaikat tiszta energiával látják el. A TikTok kötelezte magát, hogy 2030-ra szén-dioxid-semleges lesz. Eddig azonban csak egy megújuló adatközpontot építettek: 12 milliárd euróból egy norvégiai létesítményt, amely 100 százalékban megújuló energiával működik.
Nem világos, hogy ezek a jelentéstételi gyakorlatok és kötelezettségvállalások megmaradnak-e új tulajdonosok alatt vagy sem – egy amerikai fellebbviteli bíróság helybenhagyta azt a törvényt, amely előírja a kínai anyavállalatnak, a ByteDance-nek, hogy 2025. január 19-ig eladja a platformot egy nem kínai szervezetnek, ha ez nem történik meg, a platformot betiltják az Egyesült Államokban. A törvényhozók fő aggodalma, hogy a TikTok és a ByteDance hozzáférhetnek az amerikai felhasználók személyes adataihoz, amelyeket a kínai kormány esetleg felhasználhat. A ByteDance egyelőre megpróbálja elodázni ezt a barátságosabb Trump-adminisztráció beiktatásáig, 2025. január 20-ig. Ha a platformot egy amerikai vállalat vásárolja meg, az idén elfogadott szabályok megkövetelik a cégtől, hogy nyilvánosságra hozza kibocsátásait.
A karbonlábnyom vagy szénlábnyom az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának mérésére szolgál. Segítségével megtudhatjuk, milyen mértékben járulunk hozzá a globális felmelegedéshez.
