Cikkünk nemsokára frissül!
Kiszámítható, stabil árfolyamra van szükség a gazdaság növekedéséhez – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn azon a meghallgatáson, amelyen az Országgyűlés gazdasági bizottsága elé kellett járulnia a jegybankelnöki jelölése miatt. A politikus – derül ki az Index élő közvetítéséből – transzparenciát és magas színvonalú szakmai munkát ígért, hozzáfűzve, vezetése alatt az MNB a jogszabályban meghatározott, klasszikus jegybanki mandátum végrehajtását tekinti kizárólagos feladatának, ezzel összhangban mérsékelni fogja a klasszikus jegybanki feladatokon kívül eső tevékenységeket. Utóbbival többé-kevésbé nyilvánvalóan a jelenlegi MNB-elnök, Matolcsy György hírhedt allűrjeire, a 250 milliárd forintból útnak indított Pallas Athéné-alapítványok hálózatára célzott, amelyben a közpénz magát a közpénzjellegét is el akarta veszíteni.
Varga Mihály a fentieken túl megnevezte annak a stábnak a néhány tagját is, amellyel bevonulna az MNB-be. – Arra kértem Banai Péter Benőt, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárát, Kurali Zoltánt, az Állami Adósságkezelő Központ vezérigazgatóját, valamint Sipos-Tompa Leventét, az MBF vezérigazgatóját, hogy tartson velem hatéves mandátumom során – jelezte.
Ami az MNB eddigi működését illeti, ellenzéki kérdésre Varga Mihály leszögezte: át kell tekintenie, mi történt a jegybankon belül, felül kell vizsgálnia az eddigi működést annak érdekében, hogy nagyobb rálátása legyen a belső folyamatokra. A jegybank függetlenségével kapcsolatos kérdésre kiemelte, az MNB nem önálló szereplője a gazdaságpolitikának, a többi szereplővel is egyeztetni kell, így a kormánnyal is.
Nem a nyilvános egyeztetési lehetőségeket keresi. Akár egyetértés, akár nézetkülönbség van a kormány és az MNB között, az nem tartozik a nyilvánosságra
– mondta Varga Mihály. Az Index szerint ebből arra lehet következtetni, hogy véget érnek az MNB és a kormány közötti, nyilvánosság előtt zajló viták, ami a Matolcsyra volt jellemző. Egy másik kérdésre válaszul Varga Mihály bejelentette, hogy jegybankelnöki szerepvállalásával párhuzamosan távozik a Központosított Közbeszerzési Portál (KEF) kuratórium elnöki székéből.
„Az euró bevezetése önmagában mérsékelhetné a kockázatokat, kormánytagként ezzel is részletesen foglalkoztam. A magyar gazdaságpolitikának törekednie kell arra, hogy az euróbevezetés feltételrendszerét teljesítse” – fejtette ki Varga Mihály a momentumos Gelencsér Ferenc kérdésére, hogy leendő jegybakelnökként mit gondol az euró bevezetéséről. Arról is említést tett, hogy továbbra is cél a bankok közötti verseny ösztönzése. Hangsúlyozta: az MNB-nek mint hatóságnak továbbra is vizsgálnia kell a bankok működését, szükség esetén fel kell lépnie.
A bizottság 11 igen és 5 nem szavazat mellett támogatta Varga Mihály személyét mint jegybankelnök. Ezt követően Varga Mihály megköszönte a bizalmat, amivel élni kíván az MNB élén.
Orbán Viktor miniszterelnök hivatalosan két hete jelentette be, hogy Varga Mihályt jelöli a Magyar Nemzeti Bank következő elnökének. A pénzügyminiszter Matolcsy György mandátumának a lejárta, 2025 márciusa után veheti át az MNB-t, tárcája feladatait a csúcsminiszterré avanzsáló egykori MNB-alelnök, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter veszi át.
Varga Mihály, avagy egy igazi úriember a magyar történelem egyik legnagyobb hiányávalHétfő reggel – hívja fel a figyelmet a Portfolió – a forint hetek óta nem látott csúcson járt, 408,5-ig erősödött az euróval szemben.
