- Varga Mihály, avagy egy igazi úriember a magyar történelem egyik legnagyobb hiányával

A legkiszámíthatóbb és legnyugodtabb embert választottam- indokolta döntést Orbán Viktor miniszterelnök miután az pénteken a Kossuth Rádióban bejelentette, hogy Varga Mihály pénzügyminisztert jelöli a jegybankelnöki székbe, miután Matolcsy György második és egyben utolsó hatéves elnöki mandátuma 2025. március 4-én lejár. Azt is elárulta, hogy a jelöltjei között még két kormánytag, Nagy Márton nemzetgazdasági és Lantos Csaba energiaügyi miniszter is szerepelt. Vagyis a miniszterelnök ezek szerint nem keresett külső, a kormányától független szakembert, a legfontosabb kritérium a politikai és személyes lojalitás lehetett. Márpedig Varga Mihály 1990 óta tagja a Fidesz képviselőcsoportjának, az azóta eltel 34 évben egyetlen pillanatban sem kérdőjeleződött meg hűsége Orbán Viktorhoz, tegyen is bármely politika pálfordulást a Fidesz vagy annak első számú vezetője. Nem meglepő tehát, hogy Varga Mihály azonnal elfogadta a felkérést, amit egy Facebook-posztban tudatott a közvéleménnyel. Az idén 59 éves miniszternek komoly előrelépés az új poszt, s még ha 2031-ben is nem is jelölné újra az akkori miniszterelnök, akkor is méltóan tudja lezárni politikai karrierjét.

Varga Mihályt bizonyos mértékig megnyugvással fogadhatja a piac, mert elismert pénzügyi szakembernek tartják, (annak ellenére, hogy az elmúlt években mutatott költségvetési tevékenysége finoman szólva is komoly kívánnivalókat hagy maga után), és mellette szól, hogy valóban rendkívül higgadt, megfontolt politikus, emellett egy elemző szerint az sem elhanyagolható, hogy tud valódi úriemberként is viselkedni, ami pénzügyi körökben alapelvárás. Korábban a posztra még esélyesnek tartották Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, egykori MNB-alelnököt, ám az ő szakmai és emberi elutasítottsága tapintható bankárkörökben, illetve vezetői stílusát is bőven érték kritikák.

Varga Mihály a pályája elején, a rendszerváltás előtt alkalmazott közgazdászként szocialista állami vállatoknál dolgozott – vagyis bankot belülről még nem látott soha. 1990 óta aktív politikus, több ízben is volt pénzügyminiszter, ezen megbízásai okán az Európai Központi Bankban, az Európai Bizottságban az uniós pénzügyminiszterek között is közismert és elfogadott, sőt sokkal elfogadottabb, mint Orbán Viktor miniszterelnök. A piacok az elmúlt hetekben izgatottam várták az új jegybankelnök személyét, ugyanis a másik lehetséges jelölt Nagy Márton még a napokban is arról beszélt, hogy az új jegybankelnökkel óriási mértékben javul az MNB és a kormány kapcsolata, ami szerinte jelenleg mélyponton van. Ebből a nem szerencsés mondatból egyes elemzők arra gondoltak, hogy az új MNB-vezetés lazább monetáris politikát vihet, ez pedig a jelenleginél is gyengébb forintot eredményezhet. Varga alkalmasságát jelzi, hogy soha egyetlen kétértelmű mondat nem hagyta el a száját Matolcsy Györggyel vagy akár a jegybankkal kapcsolatban, s ugyanez a higgadtság várható tőle MNB-elnökként.

Ugyanakkor a hatéves mandátum jelentős függetlenséget ad Varga Mihálynak, ami újdonság lesz 34 éves politikai pályafutása során. Nagy kérdés, hogy gazdaságpolitikai krízishelyzetben az ország vagy inkább az Orbán-kormány érdekeit nézi majd, ha azok nem lesznek összeegyeztethetőek. Erre a kérdésre a választ talán még az elnökjelölt sem tudja, pedig a dilemma hamarabb elérheti mintsem sokan gondolnák: jelenleg még magasak a kamatok, érezhető az inflációs nyomás a gazdaságban a forint is rendkívül gyenge – ezek az körülmények szigorú monetáris politikát, magas kamatokat igényelnének. Ezzel szemben a kormány a gazdasági növekedés bármi áron való felpörgetésére törekszik 2025-ben, tekintett nélkül annak az infláció kockázataira. Varga Mihálynak erős támaszt adhat a függetlensége kialakításban az MNB szakmai stábja, amely évek óta magas színvonalú munkájával segíti a Monetáris Tanácsot, maga az MT és nem utolsó sorban az EU-s jegybankárok klubja és az Európai Központi Bank Általános Tanácsa, ahol Varga is tag lesz. Ezzel együtt az elemzők és a piacok bizonytalanok abban, hogy az MNB esetleges új vezetése hajlamos lesz-e hallgatni a kormányzati szirénhangokra.

Mindenesetre, márciustól még nem várható éles váltás a monetáris politikában. A kamatpolitikáról nem az elnök dönt egy személyben, hanem a kilenc tagú Monetáris Tanács, amelyben márciusban lejár Pleschinger Gyula, Patai Mihály, majd októberben Kandrács Csaba  mandátuma. Bár azt sem lehet kizárni, hogy a mostani tagok némelyikét újra jelölik, de ha nem, akkor is „csak” négy új tag érkezik 2025 folyamán, ami azt is jelenti, hogy a monetáris politikában az MT tagok cserélődése miatt miatt nem kell feltétlenül gyors változásokra számítani. A piacokat igazán az új jelöltek személye és egy megnyugtató Varga Mihály meghallgatás orientálhatja csak.

Matolcsy György, a jobbkézből lett ellenség

A kormányfő jobbkezének nevezte még a 2010-es évek elején Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, aki a 2010-es évek elején több sikeres és néhány sikertelen reformot vert végig a magyar gazdaságon. A magánnyugdíjpénztárak felszámolása ez utóbbiak közé tartozik, ennek ellenére az így államosított mintegy 3000 milliárd forint nagyon jól jött a kormánynak. Az E-útdíj, az online kasszák, az e-szja bevezetése viszont igazi sikertörténetek még nemzetközi mércével is. Egy pillanatig sem volt kérdés, hogy 2014-ben jutalmul Matolcsy György az MNB élére katapultálhat. 2014-2018 között a jegybank támogatta a magyar kormány növekedés ösztönző gazdaságpolitikáját, sőt az MNB (pontosabban Nagy Márton alelnök) volt a magasnyomású gazdaság fő motorja.

2018 után a jegybank és Matolcsy is távolságtartóbb lett a kormánnyal szemben: először csak versenyképességi javaslatokat fogalmaztak, a 2020-as Covid-válságban is működtek a régi reflexek, ám a 2022-es inflációs- és energia válság kezelése miatt az MNB jelenlegi elnöke kemény bírálatot fogalmazott meg a kormány populista, inflációgerjesztő intézkedései miatt. Matolcsy és Orbán viszonya azóta sem rendeződött – bár az elmúlt héten a két politikus együtt szerepelt egy jegybanki rendezvényen, ez inkább diplomácia aktus volt, a régi bizalom talán már soha nem tér vissza. 

Újra jön a szuperminisztérium

Várhatóan Nagy Márton lesz az egyszemélyi gazdasági miniszter az Orbán-kormányban januártól, miután a nemzetgazdasági és pénzügyi tárcákat összevonják számára. A lapunknak nyilatkozó elemzők nem várnak nagy változást a kormányzati struktúra megváltozásától, az már eddig is kellően centralizált volt. Egy független Pénzügyminisztérium elvileg komolyabb zálog lenne arra, hogy az Orbán-kormány fegyelmezett költségvetési politikát visz, visszanyesve a tárcák és a kormányfő költségvetési igényeit. Ám a PM elmúlt hat évének működése, a sorozatos magas költségvetési hiányok, azt bizonyítják, hogy az önálló Pénzügyminisztérium még nem elégséges feltétele a kiegyensúlyozott költségvetési politikának.

A kevesebb beszéd több lett volna

Szavakban mindig keményen kiállt költségvetés érdekéért, ellenben amikor tenni kellett érte, például csökkenteni a deficitet, akkor gyakorlatilag semmit sem csinált – mondta érdeklődésünkre Petschnig Mária Zita közgazdász, az Orbán Viktor miniszterelnök által péntek délelőtt jegybankelnöknek jelölt Varga Mihály pénzügyminiszterről. Persze kérdés, hogy nem tudott vagy nem is akart lépni, példának okáért azért, hogy elkerülje az olyan fiaskókat, mint amikor 2023 még három százalékos hiánnyal indult, majd év végén 6,7 százalékos mínusszal zárt – utalt a szakértő a költségvetés tavalyi vesszőfutására.

Petschnig Mária Zita szerint Orbán választásának egyértelmű az üzenete: a miniszterelnök az akadékos Matolcsy György után egy könnyen kezelhető elnököt keresett. A kormánypolitikának ugyanis láthatóan egyetlen célja van, ami nem a gazdasági stabilitás vagy a hosszú távú jólét, hanem az éppen a soron következő választás megnyerése. Hogy utána milyen következménye lesz a választás előtti döntéseiknek, az láthatóan nem érdekli a kormányt. Ennek az "utánunk az özönvíz" szemléletnek már most láthatóak az elemei. A vállalatokból kierőszakolt és rájuk terhelt béremelés már a választási felkészülés része.

A rövidesen leköszönő Matolcsy Györgyről azt mondta, hogy 2022 után bizonyos mértékig ellenállt az Orbán-kormány politikai nyomásának, például nem engedte a kamatpolitikát átadni Nagy Mártonnak, aki alacsonyabb kamatszint kierőszakolásával akarta volna illetve várhatóan akarja majd berúgni a motort a gazdaságban a választások előtt.

Varga Mihály esetében ilyen ellenállással vélhetően nem szembesül a kabinet. Holott, ahogy Petschnig Mária Zita figyelmeztet: a gazdaságot messze nem csak a kamatok befolyásolják, hanem a többi között a gazdaságpolitika következetessége is, ami finoman szólva sem erőssége a kabinetnek. Ugyanakkor a kamatszintet rángatni meglehetősen kockázatos játék: ez már korábban is kiderült, amikor Matolcsy György egyszer engedett a kormány nyomásának és a vártnál nagyobb mértékben kamatot vágott, szinte azonnal bezuhant a forint árfolyama.

Arról a közkeletű piaci vélekedésről szólva, miszerint Varga volt az unortodoxiával kísérletező Fidesz „piacbarát” vagy „piackonform” arca, a szakértő arra figyelmeztet, hogy a Varga Mihály által folytatott költségvetési politika nem azt tükrözte, hogy miniszterként ellentartott volna az unortodoxiának. – Bárkibe bele lehet látni bármit – mondta a közgazdász, ám egyetlen esetre sem emlékszik, hogy a „piacbarát” Varga Mihály felszólalt volna az árstopok vagy szektorális különadók ellen.