választás;Fidesz;Parlament;legfőbb ügyész;Polt Péter;Alaptörvény-módosítás;

Az Alaptörvény asztala a Parlamentben 2013-ban

- Újra módosították a gránitszilárdságú Alaptörvényt, hogy Magyarország legfőbb ügyészének ne kelljen ügyésznek lennie

Tizennegyedszer is.

135 igen szavazattal 53 nem ellenében kedden az Országgyűlés elfogadta az Orbán Viktor által korábban gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvény tizennegyedik módosítását arról, hogy Magyarország legfőbb ügyészét ezentúl nem csak ügyészek közül lehet kiválasztani. Az Alaptörvényben eddig az a szöveg szerepelt, hogy „a legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges”, ebből törölték „az ügyészek közül” részt.

Az alkotmánymódosítást az Országgyűlés igazságügyi bizottsága nyújtotta be, azzal indokolva a döntést, hogy a rendszerváltás óta megválasztott három személy közül kettő, Györgyi Kálmán és Polt Péter nem is ügyész, több másik európai országban – Hollandiában, Lengyelországban, Dániában vagy Svédországban – nem is feltétel az ügyészi múlt.

Polt Pétert 2019-ben kilenc évre választotta meg legfőbb ügyésznek a parlamenti fideszes többség. Bár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt később cáfolta, a Magyar Péterhez közeli portál, a Kontroll úgy tudja, hogy Polt Péter még a 2026-os országgyűlési választás előtt lemond a posztjáról, hogy a KDNP-s Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára váltsa a poszton. Ez azt jelentené, hogy 2034-ig a Fideszhez lojális legfőbb ügyész lehetne hivatalban, akit csak kétharmados többséggel lehet elmozdítani a tisztségből.

A következő tanévtől felmenő rendszerben az érettségik kivételével megszűnik a hagyományos papíralapú bizonyítványosztás.