Zugló;beruházás;Balázs Attila;Bosnyák tér;szakrendelő;Rózsa András;

A fejlesztők jelentősen túllépték a hatályos kerületi építési szabályzatban szereplő beépítési értékeket

- Szakrendelővel fizetne a Bosnyák téri túlépítésért a NER-közeli beruházó

Pénz helyett egészségügyi intézménnyel ellentételezné a túlépítést a Bosnyák tér mögött új negyedet felhúzó beruházó. Január végére már terveket ígértek. Rózsa András polgármester szerint a kerületnek akkor érheti meg az üzlet, ha legalább 6000-8000 négyzetméteres lesz az új egészségügyi intézmény.

Milliárdos eltérés mutatkozik az új összetételű zuglói önkormányzat, illetve a Bosnyák tér mögött hatalmas lakó- és irodaházakat építő ZVK Development Kft. között kötendő területrendezési szerződés tartalmát illetően, különös tekintettel a pénzügyi kompenzáció összegére. Az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal baráti viszonyt ápoló Balázs Attila érdekkörébe tartozó projektcég szívesen kiegyezne a kerülettel, de pénz helyett inkább építene.

Az október óta lefolytatott két tárgyalási fordulón felmerült, hogy új szakrendelőt építenének az Örs vezér téren álló korszerűtlen helyére. A jelenlegi létesítmény a nyolcvanas években épült, mindenféle szempontból felújításra, vagy inkább újjáépítésre és bővítésre szorulna. Így az ajánlat csábító az önkormányzat számára. A felek december elején már helyszíni bejárást is tartottak, Balázs Attila csapata január végére terveket és költségszámításokat ígért.

- A kerületnek akkor érheti meg az üzlet, ha legalább 6000-8000 négyzetméteres lesz az új egészségügyi intézmény – magyarázza Rózsa András kerületi polgármester, aki a Népszava kérdésére azt is elmondta, hogy a területre a jelenleginél jóval nagyobb, a kerületi szabályozás szerint 30 méteres, külön engedéllyel akár 65 méter magas épület is felhúzható a telken. Az alsó 4-5 szintet foglalhatná el a szakrendelő, de bőven maradna hely arra, hogy felette irodákat és lakásokat alakítson ki a Bayer Construct. De Rózsa nem akar ennyire előre szaladni, mint mondja, először látniuk kell a befektetői elképzelést. A telek egyébként az önkormányzat tulajdona.

A megegyezés ugyanakkor mindkét félnek érdekében állhat.

Ahogy arról a Népszava korábban többször is beszámolt, a Bosnyák tér mögötti projektet indulása óta heves viták övezték, a beruházóval kötendő megállapodás tervezete eddig a testületi ülésig se jutott el, Horváth Csaba, Zugló előző, MSZP-s polgármestere a nagy ellenállás láttán még a tárgyalás előtt visszavonta azt. Holott nagy pénzről van szó. A Bayer Construct (ennek projektcége a ZVK Development Kft) utolsó ajánlata 2023 nyarán nettó 2,95 milliárd forintról szólt. A hatósági értékbecslő azonban nettó 8,2 milliárdra becsülte az önkormányzatnak korábban ígért közösségi fejlesztések bruttó összértékét. Ebbe a környező utcák rendbetétele mellett a Rákospatak negyedhez közeli darabjának revitalizációja, egy új városi tér, illetve az alatta lévő mélygarázs is beletartozott. Ezt végül elvetették.

Rózsa András, Zugló új polgármestere semmiképpen nem akarta elengedni a dolgot, mivel a tervezett fejlesztésekhez a kerületnek szüksége lenne a területrendezési megállapodás révén elérhető pénzügyi forrásokra. Így feladatlistája legelejére került a kapcsolatfelvétel a beruházást az állam nevében megvásároló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, illetve a Bayer Construct Zrt.-vel.

Mindkét fél nyitott volt az együttműködésre. Az állam az MNV bevonásával tavaly áprilisban 244 milliárd forintért vásárolta meg a projekt eddig megvalósult elemeit és azok területét. Hadházy Ákos, Zugló ellenzéki országgyűlési képviselője által kiperelt szerződésben az is szerepelt, hogy a beruházó mindaddig csak a foglaló összegéhez juthat hozzá, amíg meg nem állapodnak az önkormányzattal. Ez a kitétel Rózsa András értesülései szerint azóta ugyan kikerült a dokumentumból, de a befektető továbbra is érdekelt a megegyezésben és az MNV is felajánlotta segítségét a folyamatban.

A kerületnek ugyanis erős jogi érvei vannak, lévén az üzletről a zuglói önkormányzatnak elfelejtettek szólni, holott elővásárlási joga lett volna, az egyetértési jogát sem gyakorolhatta, ráadásul a fejlesztők jelentősen túllépték a hatályos kerületi építési szabályzatban szereplő beépítési értékeket. 

Ez persze nem példátlan Budapesten. A szokásjog szerint a befektető ilyen esetben pénzügyi kompenzációt ajánl a nagyobb környezeti terhelés ellentételezéseként az érintett önkormányzatnak. Ennek jogi formája a területrendezési szerződés.

A Bosnyák téri beruházást azonban az Orbán-kormány kiemelten közérdekűnek minősítette, a rendeletben megadott kedvezményekkel gyakorlatilag szabad kezet adtak a csaknem 7 hektáros terület faltól falig való beépítéséhez Balázs Attila cégének. A „koordinációs feladatokat” a fővárosi kormányhivatalt vezető Sára Botond főispánra, a VIII. kerület korábbi fideszes polgármesterére bízta a kabinet. Az engedélyezés ennek megfelelően zökkenőmentes volt. (Környezetvédelmi engedélyt kérniük sem kellett.) A kiadott engedélyek szerint az épületek alatt többszintes mélygarázsokat alakítottak ki, a kilencszintes lakó- és irodaházak jócskán kilógnak a zömében földszintes vagy egy-kétemeletes házak közül.

A törvény 2025. január 1-én lép hatályba, ugyanakkor nem vonatkozik azokra, akik általánosságban gyűlölködnek, csak ha azonosítható, konkrét személy ellen teszik.