A hazugságvizsgálat többek között azért lehet aggályos, mert az újságírói forrásvédelem az európai jogban a sajtószabadság egyik alapvető garanciája, és paradox, de nagyon is indokolt módon még az utóbb hamisnak bizonyult információ forrására is kiterjed: jelentősebb közérdek fűződik ahhoz, hogy a sajtó forrásai védelmet élvezzenek, mint ahhoz, hogy aki hazudik egy újságírónak azt maga az újságíró legyen kénytelen lebuktatni. (Ennek megfelelően egy sajtóperben a bíró, ha a törvények szerint jár el, nem azt igyekszik tisztázni, hogy ki adta az információt a sajtómunkásnak, hanem csak azt, hogy a sajtómunkás kellő körültekintéssel járt-e el az adott információ beszerzése és közzététele során.)
A forrásvédelmet az európai jogban az Alapjogi Charta, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és a Bejelentővédelmi direktíva mellett a teljesen egységes bírósági joggyakorlat biztosítja. Hasonló a helyzet Magyarországon is. Egy 2012-es, vagyis már bőven a NER és az új alkotmány hatálya alatt született AB-döntés világosan ki is mondja: a közérdekre hivatkozással nem lehet törvényesen kikényszeríteni a forrás felfedését. A hatályos médiatörvény szerint a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy (tehát az újságíró) jogosult az információforrás kilétét akár a bírósági és hatósági eljárások során is titokban tartani, továbbá bármely, az információforrás azonosítására esetlegesen alkalmas dokumentum, irat, tárgy vagy adathordozó átadását megtagadni.
Hazugságvizsgálat alá vetették a Magyar Hang újságíróit a szír repülőgép ügyébenE fő szabály alól még büntetőeljárás keretében – ami jelenleg a Magyar Hang szír repülőgépes sztorija esetében tudomásunk szerint nem folyik – is csak szigorúan körülírt feltételek mellett engedhet kivételt a bíróság. A legfontosabb hogy az információforrás felfedéséről kizárólag maga a bíró(ság) dönthet, a rendőrségnek, az ügyészségnek vagy akár a titkosszolgálatnak erre nincs joga. És még a bíróság is csak abban az esetben kötelezheti a médiumot, illetve az újságírót az informátor felfedésére, ha ez egy három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében nélkülözhetetlen, a forrás felfedésétől várt bizonyíték mással nem pótolható, és a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek olyan kiemelkedő, amely az információforrás titokban maradásához fűződő érdeket egyértelműen meghaladja – utóbbi körülményeket a hatóságnak kell bizonyítania a bíróság előtt.
Ettől a szűkre szabott esetkörtől eltekintve pedig sem polgári peres eljárásban, sem hatósági (közigazgatási) eljárásban nem kötelezhető az újság vagy az újságíró az információforrás felfedésére, illetve az informátor azonosítására alkalmas dokumentumok átadására.
A Magyar Hangnál lefolytatott eljárás az eddig nyilvánosságra került körülmények alapján a jogszerűség minden elemét nélkülözi: nehezen képzelhető el, hogy más lenne a célja, mint a példastatuálás és a sajtó megfélemlítése.
Nem landolt semmiféle szír repülőgép Budapesten, egy 2012-es fotóról derült ki, hogy nem szombat este és nem a magyar fővárosban készült