- Freund Tamás: Nem tudom elképzelni, hogy az MTA alapításának 200. évfordulóját költségvetés-csökkentéssel akarná ünnepelni az Orbán-kormány

„Valamennyi HUN-REN intézet igazgatója, főigazgatója aláírt egy nyilatkozatot, miszerint támogatják az Akadémia és saját módosító javaslataik nyomán előállt törvényt, és kérik, hogy az Akadémia segítsen az ingatlanok átadásával, hogy ez a törvény megszülethessen, és a kutatóhálózat jövője végre stabilizálódjon. A bizalmatlanság érthető, hiszen valamennyien átéltük a kutatóhálózatunk leválasztását, az irányításának átalakítását, az egyetemi modellváltást, a kutatásfinanszírozás rendszerének átformálását, és mindezek mellett a kutatók, intézetvezetők szenvednek az alulfinanszírozottságtól. Mindez befolyásolja a jövővel kapcsolatos várakozásainkat, és magyarázza a szavazás szorosságát is. Az új törvény, ha az Alapító Okiratok és a Szervezeti Működési Szabályzatok is ennek szellemében születnek fontos garanciája lehet a hálózat egyben tartásának, biztonságos finanszírozásának és pozitív jövőképének, amelyre építve megerősödhet a bizalom a kutatóhelyek és kormány között is. Ebben az Akadémia örömmel közvetít” ‒ mondta a Népszavának Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a múlt heti rendkívüli közgyűlésről. „Az kifejezetten jó érzéssel tölt el, hogy minden felmerült véleménykülönbség ellenére a vita mindvégig az Akadémiához méltó érvelés mentén, az ügy iránti mély felelősségvállalás és az egymás véleménye és személye iránti tisztelet jegyében zajlott" – tette hozzá az elnök.

Mint arról beszámoltunk, a közgyűlésen szűk többséggel, 53-41 százalék arányban úgy döntöttek: 80 milliárd forintért eladják az államnak ingatlanvagyonuk azon részét, amelyet a ma HUN-REN néven működő egykori akadémiai kutatóhálózat intézetei használnak. Az ingatlanok eladásával és a kutatóhálózat kormány általi ismételt átszervezésével kapcsolatban számos aggodalom és kritika fogalmazódott meg a tudományos közvélemény egy része felől. Az ingatlanvagyon eladása kapcsán sokan attól tartottak, hogy ez egy lépés az épületek majdani privatizációja felé. „A most megszavazott törvény egyrészt kimondja, hogy a megvásárolt ingatlanokat az állam a HUN-REN használatába adja, és azt követően, hogy a kutatóhálózat tulajdonába kerültek, azokat közfeladatával összefüggő tevékenységre használhatja. Ez a megkötés már akkor is élt, amikor az MTA kapta meg az államtól először használatba, majd 2007-ben ingyenesen tulajdonba az épületeket. Bármelyik kutatási ingatlan eladása csak akkor jöhet szóba, ha az adott kutatóintézetet jobb feltételek közé szeretné a HUN-REN vezetése költöztetni, ebben az esetben az eladott ingatlan vételárát az új kutatási infrastruktúra létesítésére kell fordítani. Ezt tette az Akadémia is, amikor Pálinkás József elnöksége idején például a budai vári ingatlanainkat értékesítette, hogy abból új kutatóközpontokat építsen” – mondta ezzel kapcsolatban Freund Tamás.

Az Országgyűlés által elfogadott új HUN-REN törvény szintén éles vitákat váltott ki a tudományos közösség körében – sokan az autonómia, a tudományos szabadság további korlátozásától tartanak, illetve attól, hogy a modellváltott egyetemekhez hasonlóan a kutatóintézetek elesnek, uniós forrásoktól, ha az EU aggályosnak ítéli meg az új jogszabályt. Az MTA elnöke szerint a törvénybe (bár némileg a közgyűlés alatt is változott – vagyis nem ismerhették a végleges szöveget) az akadémia és a kutatóintézetek vezetőinek változtatási kérései is bekerültek végül. „A javaslataink többsége szerencsére a közgyűlés idején elérhető törvénytervezet szövegében már megjelent, például beemelték az alapkutatások és a szabad témaválasztáson alapuló kutatások fontosságát és finanszírozását, megtartották a kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek jogi személyiségét, amelyhez végül a munkáltatói jogok is csatlakoztak. A Közgyűlés előtti este utolsó módosításként még egy kérésünknek eleget tett a kormány, így az MTA elnöke visszakerült a törvénybe, mint az Irányító Testület tagjait a miniszterrel közösen jelölő személy” – mondta Freund Tamás, ugyanakkor elismerte: ahogy eddig a 2019-es elcsatolás óta, úgy a jövőben sem lesz közvetlen befolyása az Akadémiának a HUN-REN működésére. Az új törvény értelmében a HUN-REN Irányító Testületének tagjait és elnökét az illetékes miniszter és az MTA elnöke közös jelölése alapján a miniszterelnök nevezi ki. „Az én felelősségem, hogy a kutatói szférát olyan nagy tapasztalatú kiváló tudósok képviseljék a HUN-REN legfelső vezetésében, akiktől joggal várható az Akadémia értékrendjének képviselete” – tette hozzá.

Freund Tamás a közgyűlés után arról beszélt: a cél az lenne, hogy az új HUN-REN törvény elfogadásával egy nemzetközileg versenyképes, a fiatal kutatók számára megfelelő jövőképet mutatni tudó kutatóhálózat jöjjön létre, ehhez azonban még számos lépésre szükség van. – A helyzet különösen a kutatói bérek terén igényel sürgős rendezést. Erre most minden esély megvan, amennyiben megvalósul a HUN-REN költségvetésének két lépcsőben ígért emelése. De legalább ilyen fontos a stabilitás, a kiszámíthatóság, a nemzetközi kutatói együttműködésekben való részvétel, és a kutatóintézetek számára pedig nemcsak a tudományos, hanem a szükséges pénzügyi és szervezeti autonómia is. Hosszabb távon ezek közül egyetlen területen sem engedhető meg, hogy a régiós versenytársainkénál rosszabb feltételeket kínáljunk.

Minden átalakításnak súlyos ára van abban az értelemben is, hogy elvonja a figyelmet a kutatómunkától, és helyette az adminisztratív feladatokra irányítja a tudósok energiáit. Nevezhetjük ezt tranzakciós veszteségnek, amely az elmúlt öt évben a hazai kutatási rendszer számára önmagában is komoly terhet jelentett. Ezt szintén többletbefektetéssel lehet kompenzálni. Egy nem tökéletes, de kiszámítható rendszerhez is egészen jól lehet alkalmazkodni, egy állandóan változóhoz sokkal nehezebb. Azt gondolom, hogy a kutatói pálya népszerűsége és a fiatalok számára vonzó jövőkép miatt is

– véli Freund Tamás.

Az elnök nem tart attól, hogy az ingatlanokért kapott 80 milliárdos vételár kifizetése után az Orbán-kormány esetleg kevesebb működési forrást biztosít majd az MTA számára, mondván, gazdálkodjanak az ingatlanokért kapott összegből. – Ez nagyon meglepő döntés lenne, hiszen a bázisfinanszírozásunk egyes tételei nem válthatók ki egyszeri tőkebefektetéssel. Az Akadémia költségvetése egyébként eddig is az Országgyűlés döntésén múlt, és ezek után is azon fog múlni, ebben nincs változás. Nem tudom elképzelni, hogy az Akadémia alapításának 200. évfordulóját egy költségvetés-csökkentéssel akarná ünnepelni a kormány – véli Freund Tamás. Arról, hogy vajon a kutatóhálózata és az ingatlanvagyonának jelentős része nélkül szükséges-e újradefiniálni az MTA szerepét a magyar tudományos életben, azt gondolja, az igazi fordulópont 2019-ben az intézetek elcsatolása volt. Az akkor megalkotott és 93 százalékos szavazati aránnyal elfogadott küldetési nyilatkozatban megfogalmazottak továbbra is érvényesek, úgyis mint a magyar nép életfeltételeinek, tudásának és képességeinek javításához való hozzájárulás, a tudományos tanácsadás, a magyar nyelv és kulturális örökség ápolása, átmentése a digitális világba, a tudományos kutatás minőségi és etikai szabályozása, feltételeinek optimalizálása, érdekeinek képviselete, a tudományos ismeretterjesztés különböző formái, vagy a magyar tudomány nemzetközi megjelenítése, érdekeinek képviselete. – Az, hogy az államnak most eladjuk a kutatóhálózat által ingyenesen használt ingatlanjainkat, amelyek felett hasznosítási lehetőséggel egyébként sem rendelkeztünk, semmiben sem befolyásolja az imént felsorolt tevékenységünket, missziónkat – vélekedett Freund Tamás.

Markánsabb fellépést várnak

„Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) felháborodással értesült arról, hogy az Országgyűlés elé anélkül került a kutatóhálózatra vonatkozó törvényjavaslat, hogy annak hatálybalépését 2026-ra halasztották volna, ahogyan azt az MTA kérte. A hatálybalépés dátuma abszurd és kivitelezhetetlen módon továbbra is 2025. január 1.” – írta a kutatóhálózati dolgozókat képviselő ADF a törvény elfogadása után. Úgy gondolják, Freund Tamásnak le kellene mondania, ha nem képes érvényt szerezni az MTA-közgyűlés második határozatának, amelyben felkérik az Országgyűlést az MTA-tól elcsatolt kutatóhálózatról szóló törvény hatálybalépésének kitolására 2026-ig, valamint arra is, hogy folytassák le az elmaradt társadalmi egyeztetést a jogszabályról. „Ha az állam mint tárgyalópartner az egyik kérés teljesítésétől mereven elzárkózik, akkor a másik határozat értelmében Freund Tamás az MTA képviseletében nem írhatja alá az adásvételi szerződéseket” – írják. Emellett továbbra is reális veszélynek tartják, hogy a kutatóhálózat eleshet az EU-s támogatásoktól. Követelik, hogy az MTA elnöke „szólaljon fel a kormány azon intézkedései ellen, amelyek miatt az alapítványi egyetemek továbbra is, és valószínűleg végleg elesnek az uniós források jelentős részétől, és amelyek a magyar tudomány egyik legsötétebb korszakát hozták el.”