Közel a török határhoz fékezni kényszerültünk az autópályán. Pár sötét alak futott át az úton. Férfiak, nők. Menekülők! – kiáltott fel a kisebbik lányom és valóban azok voltak. Nem volt náluk csomag, talán, ha egy hátizsák, azt még láttam, hogy nagy vizes palackokat szorongattak. Aztán gyorsan eltűntek az út menti bokrok mögött. Bulgária félúton van a közel-keleti migránsküldő államok és a vágyott Nyugat-Európa között. Amikor láttuk ezt a csoportot egy pillanatra épp nem történt semmilyen katasztrofális esemény a térségben. A menekülésre és Nyugatra vándorlásra azonban továbbra is rengeteg ok van. És tökéletesen záródó határok márpedig nincsenek.
A határátkelés azonban nem csak az illegális vándorok számára nehézkes. A bolgár-görög vagy a román-bolgár átkelés is ilyen vasfüggöny-szerű módon zajlott. Főszezonban nyugodtan lehetett számítani rá, hogy minimum egy órás várakozás, csigatempóban vánszorgás vár az utazóra/turistára a pár százméteres határsávon át. Hasonló ahhoz, amit a magyar-szerb határon vagy eddig a magyar-román határátkelőhelyeken tapasztalhatott az autóval utazó.
Most mindez megváltozik, elvileg nyitva áll a gépkocsival utazás Skandinávia országaitól a görög szigetekig anélkül, hogy határőrt látnánk, persze csak akkor, ha az autós Románián keresztül utazik, elkerüli Szerbiát, és általában a Nyugat-Balkán államait.
A hosszú várakozás megmarad a Törökországba irányuló forgalom főkapujánál, a Kapitan Andreevo határátkelőhelynél. Bulgária 2007 óta EU-tag, s pár évvel később már kopogtattak a Schengen-felvételért. Akkor a hollandok és osztrákok együttes vétója miatt maradt el a csatlakozás. A vétó indoklását diszkréten indokolták, annyi mindenesetre kiderült, hogy a bolgár államapparátust átszövő korrupcióval indokolták a lépést. Az egyik ilyen eset volt, hogy a bolgárok egy gyanús hátterű magáncégnek adtak teljes körű megbízást arra, hogy állat- és növényegészségügyi ellenőrzést végezzen az uniós határokon. De nyilván sok más ok is volt, például az illegális migrációs átmenő forgalommal kapcsolatban, ami miatt vétóztak. Vajon megszűnt-e a korrupció ezeken a területeken? Mindenesetre a holland kormány után az osztrák is visszavonta a vétót, azzal a megkötéssel, hogy a magyar-román és a bolgár-román határátkelőhelyeken további hat hónapig alkalmi határellenőrzéseket kell tartani. Egy másik feltételük az volt, hogy a Frontex uniós határvédelmi ügynökség szervezésében kiegészítő személyi állománnyal kell megerősíteni a bolgár-török határszakasz őrzését. Azt a vidéket, ahol a menekültcsapattal találkoztunk. Az első százfős nemzetközi határőrcsapatban osztrák, magyar és román rendőrök vesznek részt és a görögök is bejelentették részvételi szándékukat.
Romániát és Bulgáriát 2025. január 1-től teljes jogú tagként felveszik a schengeni övezetbeOrbán Viktor: Marcel Ciolacu és én közös politikai akcióval értük el Románia schengeni tagságátA sajtóból kiderült: a volt és lehetséges kormánypolitikusok ujjonganak a belépés miatt. Az oroszbarát-szélsőnacionalista tábor viszont zúgolódik. A legerősebb jobboldali radikális párt az Újjászületés vezére Kosztadin Kosztadinov szerint a Schengen-zónába jutás merő megaláztatás. A százfős határőr segélycsapat azt jelzi, hogy az EU szerint a bolgárok képtelenek megvédeni a határaikat. Kosztadinov még azzal is rémisztget, hogy a belépés miatt az ország gigantikus menekülttáborrá válik, s ha nem fogadnak vissza egy Bulgárián keresztül Nyugat-Európába jutott illegális migránst, akkor 20 ezer eurót kell az államnak kifizetnie Brüsszelnek. Kosztadinov azt követeli, hogy a hadsereget vezényeljék a határzónába – ez nyugtatná meg szerinte a lakosságot.
A belépésnek örülnek viszont a gazdasági elemzők. Az Európai Bizottság szerint a bolgár gazdaság jövőre 2,4 százalékkal növekedhet, ebből egy százalék növekedés a határellenőrzés megszüntetésének lesz a következménye.
Biztonságosabbak lesznek az ellátási láncok, a szállítmányok időben célba érnek. Erre számítanak a bécsi székhelyű gazdasági összehasonlító intézet a WIIW kutatói is. A bolgár sajtó arra is emlékeztet, hogy a Bolgár Tudományos Akadémia kutatói szerint 2023-ban a bolgár gazdaság 870 millió euró veszteséget okozott a hosszadalmas határellenőrzések folyamata. Ez a kiesés most megszűnik. Ráadásul a határokon történő várakoztatás 40 millió tonna káros széndioxid kibocsátással járt abban az évben. A bolgár gazdaságelemzők a horvát példára hivatkoznak, ahol szinte egyszerre léptek be a Schengen és az eurózónába, ami szinte azonnal megnövelte a gazdasági iránti bizalmat és a turistaforgalmat is növelte.
A szófiai Kirill A. örül a Schengenhez történő csatlakozásnak. A jónevű belgyógyász szerint éppen ideje volt, hogy a hosszú várakoztatás után beengedték az országot az áhított szabad közlekedési zónába. Sok éve meg kellett volna ennek történnie, elvégre nem vagyunk másodosztályú európaiak! – juttatja kifejezésre elégedetlenségét. A belgyógyász szerint elsősorban a gazdaság érdeke a hosszú kamionsorok megszüntetése és arra számít, hogy több befektetés érkezik az országba a többi EU-tagállamból. Azzal együtt úgy gondolja, hogy az EU vezetőit hátsó politikai megfontolások is vezették, s talán az Oroszország növekvő befolyása miatti félelem is megriasztotta Brüsszelt. Amikor a személyes tapasztalatairól és várakozásairól kérdezem, elmondja az utóbbi tíz évben a vakációit rendszeresen Görögországban töltötte. Családjával együtt beutazták a szomszédos országot és felkeresték a legfontosabb történelmi és természeti látnivalókat. Hosszú órákat töltöttek a határon várakozva, de megérte – mondja. Most ez a kellemetlen elem elmarad.
