Bár Horvátország gazdaságilag egyre jobb lábakon áll, a társadalomban nő a feszültség. Nemrégiben egy zágrábi iskolában történt késeléses ámokfutás, amelyben egy lány meghalt. Karácsonykor pedig drámai hókáosz alakult ki, több település elszigetelődött a külvilágtól. Az elnökválasztás vasárnapi első fordulója ezért háttérbe szorult.
A viszonylagos érdektelenség oka lehet az is, hogy felmérések szerint a hivatalban lévő elnök, Zoran Milanović a voksolás nagy favoritja, s bár az első körben még nem szerzi meg a szükséges többséget, a másodikban szinte biztosan. A horvátok amúgy is szeretik a „politikai társbérletet”, tehát amikor más politikai táborból érkezik az államfő és a miniszterelnök. Igaz, túlzottan szórakoztatónak nem nevezhető az államfő és a jobboldali miniszterelnök, Andrej Plenković folyamatos torzsalkodása.
Zoran Milanović az előrejelzések szerint az első fordulóban 39 százalékra számíthat, a HDZ által indított volt oktatási miniszter, Dragan Primorac csak mintegy 23 százalékon áll, jóval kevésbé ismerik őt, mint az öntörvényű elnököt. Ők kerülhetnek a második fordulóba.
Milanović elnökként különös politikai változáson ment keresztül. 2011-2016 között, amikor hazája kormányfőjeként szolgált a szociáldemokrata párt, az SDP vezetőjeként, az Unió elkötelezett híve volt. Hivatali ideje alatt – 2013-ban – csatlakozott az ország az EU-hoz. Liberális személyiségnek tartották, aki egyebek mellett támogatta az azonos nemű párok jogainak kiterjesztését. 2016-ban, amikor pártja elvesztette a parlamenti választást, bejelentette, visszavonul a politikától. 2019-ben azonban már az SDP jelöltjeként indult az elnökválasztáson, amit meg is nyert Kolinda Grabar-Kitarović államfővel szemben. Elnökként teljesen más politikát folytatott, mint kormányfőként. Jobboldali populista ideológiára tért át, s rendre oroszpárti kijelentésekkel véteti észre magát, kivált Oroszország Ukrajna elleni agressziója óta. Előszeretettel támadja az EU-t és a NATO-t, s visszhangozza az orosz propagandát. Egy sor állammal keltett diplomáciai feszültséget. 2023 márciusában, amikor a horvát kormány Mi-8 szállító helikoptereket adományozott Ukrajnának, kijelentette, a lépés tömeges vérontáshoz, áldozatokhoz vezet, és meghosszabbítja a háborút. Megdöbbenést keltett 2022 áprilisában azzal a javaslatával, amely szerint akadályozzák meg Finnország és Svédország NATO-csatlakozását mindaddig, amíg meg nem változtatják a bosznia-hercegovinai választási törvényt.
Amilyen ellentmondásos Zoran Milanović politikai pályája, olyan sajátosan alakult a kapcsolata Orbán Viktorral. 2015-ben a magyar kormányfő még azt mondta róla, „a Szocialista Internacionálé megbízottjaként” az a dolga, hogy támadja Magyarországot. Bár elnökké választása után Bosznia, majd Oroszország kérdésében egyre közelebb kerül egymáshoz Orbán és Milanović, idő kellett, míg egymásra találtak, hiszen a horvát elnök még 2021-ben is bohócnak nevezte a magyar miniszterelnököt. 2022 nyarán változott meg látványosan kettejük viszonya, amikor augusztusban együtt vacsoráztak egy étteremben a Pakleni-szigeten. 2023 januárjában Milanović már a magyar kormány nagy barátjaként lépett fel budapesti vizitje során, elítélve az Európai Bizottságot, amely „forrásmegvonással bünteti” Budapestet.
Orbán Viktornak maradt egy utolsó szövetségese, de a magyar kormányfőt még ő is bohócnak tartjaHorvát szakértők szerint Milanovićot sosem az ideológia érdekelte, hanem csakis a népszerűség. Sosem volt meggyőződéses szociáldemokrata, ez csak a kormányfői tisztség megszerzését tette lehetővé számára. Elnökként viszont felismerte, a jobbszélen keletkezett egy űr, amit betölthet.
