- Már két elnöke is van a forrongó Grúziának

Az Európa-barát államfő mandátuma hétfőn lejár, de már december 15-én, az új elnök megválasztásakor bejelentette, nem fogja átadni hivatalát a szerinte illegitim parlament által megválasztott utódnak. Zurabisvili szombaton is jelen volt a tüntetésen és jelezte, mindaddig ott is marad, míg nem lesz az országnak legitim vezetése, Kavelasvili beiktatását pedig illegitim paródiának.

Az államfő, akárcsak az ellenzék, nem ismeri el az október végi parlamenti választások eredményét, amelyet a 12 éve kormányzó Grúz Álom párt nyert meg. Az ellenzék a választás megismétlését követeli és azt, hogy független nemzetközi vizsgálat tárja fel a szerintük orosz beavatkozással manipulált voksolás hátterét. Az ellenzéki pártok ezért bojkottálták a parlament megalakulását is, nem vesznek részt annak munkájában.

Korábban az elnököt közvetlenül választották, ezúttal azonban a módosított alkotmány szerint már a parlament választotta meg a korábbi volt válogatott labdarúgót, a Manchester City és a svájci Szuperliga több klubjában is megfordult csatárt. A homofób, szélsőjobboldali, durván nyugatellenes kijelentéseiről is híres futballista 2016 óta van jelen a grúz politikai életben. A Grúz Álom színeiben lett parlamenti képviselő, 2022-től a kormánypárttal szövetséges Néphatalom politikai mozgalom egyik vezetője. Hivatalosan függetlenként választották elnöknek, de ő volt az egyik társszerzője annak az orosz mintára elfogadott külföldi ügynöktörvénynek, amely miatt a nyáron az Európai Unió befagyasztotta az ország csatlakozási folyamatát.

Grúziában ezzel végképp patthelyzet alakult ki. Az október végi parlamenti választás óta forrong a kaukázusi ország, tüntetések sora követte egymást, ellenzéki aktivisták lesátoroztak a főváros központi terén, a parlament közelében, de rendfenntartó erők brutális erőszakot alkalmazva léptek fel ellenük. November 28-a óta, amikor Irakli Kobakidze régi-új miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya 2028-ig felfüggeszti az európai uniós tárgyalásokat, vagyis immár 33 napja, a demonstrációk állandósultak, szombat óta élőlánccal kiegészülve. Jelentések szerint a tüntetések elfojtását célzó hatósági erőszakos fellépések nyomán több mint 460 tüntetőt tartóztattak le, köztük vezető ellenzéki politikusokat, százas nagyságrendű a sérültek száma is. A Human Rights Watch adatai szerint a rendőrök verik és kínozzák a tiltakozókat, sőt, emberek elrablásáról is szólnak jelentések.

A hogyan tovább egyelőre nem látszik. Az ellenzéki pártok bejelentették, hogy Kavelasvili beiktatása után is Zurabisvilit tekintik az ország legitim elnökének. Az ellenzék nem adja fel az új választás kiírására vonatkozó követelését sem, amit a kormányzat következetesen elutasít. A voksolás megismétlése mellett a fogvatartott ellenzéki politikusok szabadon bocsátását kérik és azt, hogy az ország térjen vissza az EU-hoz való csatlakozás útjára. Utóbbi azonban a jelenlegi kormánnyal nem valószínű. Az EU-ban egyedül Orbán Viktor gratulált a Grúz Álom választási győzelméhez. A választás tisztaságát övező kételyek ellenére a magyar miniszterelnök a voksolás után két nappal már személyesen látogatott el a grúz fővárosba és előre jelezte, vétózni fog, ha az EU szankciókat kíván életbe léptetni a Kobakidze-kormány ellen. Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője elő is terjesztett egy javaslatot, amely szankciókat helyezett kilátásba a tüntetők elleni erőszakos megtorlásokért felelős grúz tisztviselőkkel szemben, de a tervezetet Magyarország mellett Szlovákia is megvétózta belügyekbe való beavatkozásra hivatkozva.

Ezt követően fogadták el a két ország nélkül azt az egyszerűbb javaslatot, miszerint az EU felfüggeszti a grúz diplomaták és tisztviselők vízummentességét. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is szankciókat vezetett be néhány grúz tisztviselő ellen a hatósági erőszak miatt, szombaton, az új államfő beiktatását megelőzően Washington szankciós listára tette a kormányzó Grúz Álom párt alapítóját, az orosz gazdasági érdekeltségekkel rendelkező milliárdos Bridzina Ivanisvilit. Antony Blinken amerikai külügyminiszter által kiadott közlemény – amelyet a Georgia Today idézett – a döntést azzal indokolta, hogy „Ivanisvili és a Grúz Álom intézkedései aláásták a demokratikus intézményeket, lehetővé tették az emberi jogok megsértését, és korlátozták az alapvető szabadságjogok gyakorlását Grúziában. Továbbá kisiklatták Grúzia euroatlanti jövőjét, amely jövőre a grúz nép túlnyomó része vágyik, és amelyet a grúz alkotmány is előír. … Az eredmény kiszolgáltatottá tette Grúziát Oroszországgal szemben, amely továbbra is Grúzia területének több mint 20 százalékát tartja megszállva. Határozottan elítéljük a Grúz Álom Ivanishvili vezetése alatt végrehajtott intézkedéseit, beleértve a grúz állampolgárok, tüntetők, a média képviselői, emberi jogi aktivisták és ellenzékiek folyamatos és erőszakos elnyomását”.

Az Orbán-kormány egyelőre nem gratulált az új grúz elnöknek.