Joe Biden amerikai elnök hivatalos állami temetést rendelt el Jimmy Carter, az Egyesült Államok 39. elnökének tiszteletére, aki életének 101. évében hunyt el vasárnap. Január 9-ét nemzetközi gyásznappá nyilvánította.
Joe Biden közleményében kiemelte, abban a megtiszteltetésben volt része, hogy ő és felesége hat évtizeden keresztül mondhatta barátjának Jimmy Cartert.
„Könyörületességével és morális tisztaságával azon dolgozott, hogy megszüntesse a betegségeket, ösztönözze a békét, előmozdítsa a polgári és emberi jogok ügyét, valamint a szabad és becsületes választásokat, otthont adjon a hajléktalanoknak”
– olvasható a januárban leköszönő elnök és felesége közleményében.
Joe Biden, az Egyesült Államok 46. elnökeként a hetvenes években hivatalban lévő elődjét nagyszerű jellemként, a bátorság, valamint a remény és az optimizmus embereként jellemezte.
Donald Trump leendő elnök a közösségi oldalán közzétett nyilatkozatban fejezte ki saját maga és felesége nevében részvétét Jimmy Carter családja felé. A volt és megválasztott elnök korábbi elődjéről úgy fogalmazott,
„keményen dolgozott annak érdekében, hogy Amerikát jobb hellyé tegye, amiért a legmagasabb tiszteletem illeti meg”.
Donald Trump a 39. elnököt „igazán jó embernek” nevezte, és megjegyezte, hogy „miközben a politikát és a filozófiát illetően teljesen másképp gondolkodtunk, de azt felismertem, hogy igazán szerette és tisztelte országunkat”.
Meghalt Jimmy CarterAntónio Guterres ENSZ-főtitkár közölte,
amerikai elnöksége idején és azt követően Jimmy Carter jelentős mértékben hozzájárult a nemzetközi békéhez és biztonsághoz.
Carter érdemei közül kiemelte a közel-keleti békét előmozdító Camp David-i egyezményt, a nemzetközi nukleáris leszerelést szolgálni kívánó SALT II egyezményt és a Panama-csatornáról szóló szerződéseket. Hangoztatta, hogy elnökségét követően Carter jelentős szerepet vállalt nemzetközi konfliktusokban közvetítőként, választási megfigyelőként és a demokrácia előmozdításában.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök részvétét kifejezve úgy fogalmazott, hogy Carternek az Izrael és Egyiptom közötti békéhez vezető erőfeszítései örökre bevésődtek a történelemkönyvekbe.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a volt amerikai elnök fáradhatatlan odaadását emelte ki, és reményét fejezte ki, hogy Carter tevékenysége mintaként szolgál a következő években is.
Emmanuel Macron francia elnök arra emlékeztetett, hogy
Jimmy Carter szilárd védelmezője volt a legkiszolgáltatottabbaknak, és fáradhatatlanul harcolt a nemzetközi békéért.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy nyilatkozott, hogy Carter mindig kiállt azok mellett, akik a szabadságért küzdenek, és védelmezte az emberi jogokat. Öröksége arra is figyelmeztet, hogy a világnak egységesnek kell maradnia azokkal szemben, akik a szabadságjogokat fenyegetik – tette hozzá.
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő részvétnyilvánításában hangsúlyozta Carter elnök szerepét az izraeli-egyiptomi béketárgyalásokon és a Camp Davidben létrehozott békeszerződésben. „Mindig emlékezni fogunk Carter elnök szerepére, amelyet a Menachem Begin izraeli miniszterelnök és Anvar Szadat egyiptomi elnök által aláírt első arab-izraeli békeszerződés megkötésében játszott” – írta.
Jichák Hercog izraeli államfő is méltatta az amerikai politikus érdemeit a közel-keleti rendezésben. „Bátor vezetőtől búcsúzik a világ: az Amerikai Egyesült Államok 39. elnökétől, Jimmy Cartertől” – fogalmazott. Hozzátette, „az elmúlt években örömömre szolgált, hogy felhívhattam, és megköszönhettem történelmi erőfeszítéseit két nagy vezető, Begin és Szadat összehozásában, és hogy békét kovácsolt Izrael és Egyiptom között, amely továbbra is, évtizedekkel később is a stabilitás záloga a Közel-Keleten és Észak-Afrikában”. „Örökségét a nemzetek közötti béke megteremtése iránti mély elkötelezettsége határozza meg. Az izraeli nép nevében részvétemet küldöm családjának, szeretteinek és az amerikai népnek” – írta.
Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője a Peking és Washington közötti diplomáciai kapcsolatok több mint negyven évvel ezelőtti felvételében és normalizálásában játszott kulcsfontosságú szerepéért méltatta a volt amerikai elnököt. „Carter egykori elnök volt a hajtóereje a Kína és az Egyesült Államok közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének, és jelentősen hozzájárult a kínai-amerikai kapcsolatok fejlődéséhez, valamint a két ország közötti baráti cserekapcsolatokhoz és együttműködéshez” – fogalmazott, és a kínai állam nevében részvétét fejezte ki az egykori elnök családja felé. Cartert méltatva Hszie Feng, az Egyesült Államok kínai nagykövete az X-en azt írta, hogy a kínai nép mindig emlékezni fog a kínai-amerikai kapcsolatok normalizálásához és fejlesztéséhez való történelmi hozzájárulására.
Olaf Scholz német kancellár részvétét kifejezve „a demokrácia elkötelezett harcosának” nevezte Jimmy Cartert.
„A világ a közel-keleti béke és az emberi jogok nagy közvetítőjét veszítette el”
– írta az X-en.
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök Carter érdemei közül ugyancsak kiemelte a közel-keleti békét előmozdító Camp David-i egyezményt, valamint a volt elnök béke iránti egész életen át tartó elkötelezettségét, amelyért megkapta a Nobel-békedíjat, és amellyel „erős hite és értékei által motiválva újradefiniálta az elnöki tisztséget”.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy az egykori amerikai elnök szerény kezdetekből emelkedett fel, de figyelemre méltó örökséget hagyott hátra. „Azon túl, hogy megválasztották elnöknek és elnyerte a Nobel-békedíjat, Jimmy Carter örökségét leginkább a megváltozott, megmentett és felemelt életekben lehet mérni” – fogalmazott.
Részvétnyilvánító közleményében Nicolas Maduro venezuelai elnök a béke és a párbeszéd iránt elkötelezett embernek nevezte Cartert, akinek „a világpolitikához való hozzájárulása és a béke iránti elkötelezettsége kitörölhetetlen nyomot hagyott a világban”.
Miguel Diaz-Canel kubai elnök megemlékezésében kiemelte Jimmy Carternek a két ország közötti kapcsolatok javítására, illetve „a kubai ötök” néven elhíresült, az Egyesült Államokban elítélt és bebörtönzött hírszerzők szabadon bocsátására tett erőfeszítéseit. Méltatásában utalt arra is, hogy 2011-ben Carter elnök volt az első, egykor elnöki tisztséget viselő amerikai politikus, aki az 1959-es forradalom óta a kommunista Kubába látogatott.
José Raúl Mulino panamai elnök főként azt a „kulcsfontosságú szerepet” méltatta, amelyet Carter a Panama-csatorna országának történő, „Panamát igazán szuverénné tévő” átadásában játszott.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte, Jimmy Carter becsülettel, emberségesen és jóindulattal szolgálta hazáját. Munkája előmozdította a békét, az egészségügy kérdését és a demokráciát világszerte – tette hozzá.
António Costa, az Európai Tanács elnöke üzenetében inspirálónak nevezte Jimmy Carter örökségét, és azt írta, az elhunyt korábbi amerikai elnök az emberi jogokat, az emberi méltóságot és a békét helyezte politikájának középpontjába.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke bejegyzésében kiemelte, Carter elnök a béke és az emberi jogok fáradhatatlan bajnoka volt. A Nobel-békedíja a történelem menetét megváltoztató konfliktusok megoldásában játszott meghatározó szerepének bizonyítéka – hívta fel a figyelmet, majd hozzátette, Európa együtt gyászol az Egyesült Államok népével.
A becsületes populista – Jimmy Carter haláláraJimmy Carter, 1924. október 1-én született a Georgia állambeli Plainsben, és ez a város haláláig lakóhelye volt.
Az Egyesült Államok 39. elnöki hivatalát 1977 és 1981 között viselte. Politikai pályáját Georgia állam szenátusának tagjaként kezdte 1962-ben, majd 1971-ben választották az állam kormányzójává a demokrata párt színeiben. Az 1976-os választáson, Gerald Ford legyőzését követően vált az Egyesült Államok elnökévé.
Jimmy Carter halálának okát családja nem közölte. 2023 februárja óra hospice ellátásban részesült, unokája Jason Carter már idén májusban úgy nyilatkozott, hogy nagyapja „élete útjának végéhez érkezett”. Felesége, Rosalynn Carter, akivel 1946 óta volt házas, 2023 novemberében halt meg.
Meghalt Rosalynn Carter volt amerikai first ladyNobel-bizottság: A béke, a demokrácia és az emberi jogok érdekében végzett munkájára még legalább száz évig emlékezni fognak
A Norvég Nobel-bizottság hétfői közleményében kiemelte, elismerés illeti a vasárnap elhunyt Jimmy Carter egykori amerikai elnököt a nemzetközi konfliktusok békés megoldása, valamint a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása érdekében tett évtizedes fáradhatatlan erőfeszítéseiért.
A Nobel-békedíjat odaítélő testület, amely általában tartózkodik attól, hogy kitüntetettek halálának hírére nyilatkozatot adjon ki, gyakorlatilag megismételte egykori laudációját, amelynek kíséretében 2002-ben átadták a díjat az amerikai vezetőnek. Az akkori indoklás szerint Carter a nemzetközi konfliktusok békés megoldását célzó, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítását, a gazdasági és társadalmi fejlődést elősegítését szolgáló több évtizedes erőfeszítéseivel érdemelte ki az elismerést. A bizottság felidézte, hogy idén ősszel „volt szerencséje gratulálni” Jimmy Carternek 100. születésnapja alkalmából is, kijelentve, hogy az egykori elnöknek „a béke, a demokrácia és az emberi jogok érdekében végzett munkájára még legalább száz évig emlékezni fognak”.
A Norvég Nobel-bizottság utoljára 2017-ben adott ki méltatást, amikor elhunyt Liu Hsziao-po kínai irodalomtörténész, esztéta, emberi jogi aktivista, aki 2010-ben nyerte el a Nobel-békedíjat „Az alapvető emberi jogokért Kínában folytatott hosszú és erőszakmentes küzdelméért”.
