A múlt évi ingatlanpiac, a 2023-as gyenge időszak után igazi hullámvasutazást mutatott be – mondta a Népszavának Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Tavaly elején még a 2023-at jellemző pangás jellemezte a forgalmat, ami aztán komoly emelkedésbe csapott át. Megjelentek azok a vevők is, akik az előző évben elhalasztották vásárlásaikat. Nyárra megint kifogyott a lendület, ami aztán ősszel ismét feltámadt. Ezeket a vásárlási hullámokat egyebek mellett az állami támogatások és a hitelkamatok csökkenése is támogatta – tette hozzá. Illetve az is, hogy a korábban nagyon attraktív állampapírpiac a csökkenő infláció nyomán süllyedő hozamok már kevésbé voltak vonzók a befektetők számára. Az így felszabaduló források egy része pedig a lakáspiacon kötött ki, élénkítve a keresletet. Ezen felül ősszel sok saját célra vásárló is belépett a piacra. Széles körben tudatosult, hogy a kamatok annál kedvezőbbek nem nagyon lesznek a közeli jövőben, így, aki ingatlant szeretett volna vásárolni, az elérkezettnek érezhette az időt. Ők voltak azok, akik 2025-ről előre hozták a vásárlásaikat - magyarázta az ingatlanszakértő. A múlt évi ingatlanpiacot szinte keretbe lehet helyezni, mert az egyik oldalon a 2023-ról elhalasztott, a másikon a jövő évről előre hozott vásárlások jellemezték. Ehhez az Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi lakáspiaci jelentése annyit tesz hozzá, hogy a Balogh László által is említett őszi, újabb konjunktúrát hozó harmadik negyedévben a lakáspiaci forgalom országosan 16 százalékkal, míg Budapesten 31 százalékkal élénkült éves összevetésben. A jegybank a plusz impulzust hozó tételek között megemlíti a CSOK Plusz keretében elérhető magas hitelösszegeket is.
Mindezek együttes hatása volt, hogy – éves összehasonításban - tavaly februárig az áremelkedés üteme még alig 2 százalékot mutatott, ami nyárra már 4-5 százalékra emelkedett. Az őszi, újabb kereslethullám következtében ez 6-8 százalékra ugrott, majd október-novemberben elérte a 10 százalékot – folytatta az ingatlan.com szakértője.
Kicsit mást pályát írt le a tavalyi bérleti piac. Ott ugyanis az albérletárak folyamatos növekedést mutattak egészen őszig. Azt követően viszont októberre és novemberre ez a lendület elfogyott, s ha kismértékben is, de már 0,5-1 százalékos mérséklődést lehetett regisztrálni éves alapon – jelezte Balogh László. Az albérleti piacon így a nyár végéig 9-10 százalékos drágulás jött össze, ami Budapesten és országosan is mostanra 7-8 százalékos szintre mérséklődött.
A vidéki fejleményeket illetően a szakember két csomópontot emelt ki, Debrecent és Szegedet. Előbbi a BMW, utóbbi pedig a kínai hátterű BYD gyár telephelye. A városokban már eddig is komoly változások indultak meg, illetve zajlottak le. A Csongrád-Csanád vármegye székhelyén ugyan még vihar előtti csendnek mondható a helyzet, de Debrecen jó mintául szolgálhat a jövő fejleményeit illetően. A hajdúsági központban ugyanis 2018-ban, amikor a BMW gyár telepítését bejelentették, még 400 ezer forint környékén alakultak az átlagos négyzetméterárak, amelyek mostanra 800 ezer forint fölé ugrottak. Ez pedig már megfelel a főváros külső kerületeiben tapasztalható árszínvonalnak.
Itt a jelentés: Egyre nehezebb lakáshoz jutni, dupla annyival nőttek Magyarországon a lakásárak, mint az Európai Unió átlagábanAz idei évet illetően Balogh László kiemelte, hogy vásárlóként sokan visszatérhetnek a lakáspiacra. Ezt egyébként az MNB említett lakáspiaci jelentése is hosszasan taglalja. Ennek oka, hogy a kamatkörnyezet, az állampapír befektetések már nem lesznek annyira vonzók, így sokan új helyeket keresnek forrásaik számára. Nem szabad elfelejteni, hogy a lakossági állampapírlejáratok, a magas Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamatfizetések, és a PMÁP kamatozás érdemi csökkenése miatti esetleges visszaváltásokból felszabaduló forrásokért a megtakarítások különböző formái mellett bizonyosan a lakásberuházások is versenyben lesznek. Itt pedig olyan jelentős összegről beszélünk, amely a hazai ingatlanpiacra is hatással lehet, hiszen 2025-ben mintegy 1300 milliárd forint kamatfizetés történik a háztartásoknál az egyes PMÁP sorozatok után, és csaknem 1800 milliárd forint lakossági állampapírbefektetés jár le – hívja fel egybehangzóan a figyelmet az ingatlan.com szakértője és az MNB. Ráadásul ezen kifizetések többsége az év első öt hónapjában lesz esedékes, vagyis az első félév roppant izgalmasan változásokat hozhat. Ezt erősítheti a fiataloknak szóló, a munkáltató által adható, havi 150 ezer forintos lakhatási támogatás is, valamint ugyancsak lendületet adhat a vidéki gyermekes családokat megcélzó új otthonfelújítási támogatásról szóló rendelet is.
Még nem tudni, mit okoz az Airbnb döntés
Az ingatlanpiacra komoly hatást gyakorolhat a VI. kerületben, az airbnb kapcsán tartott szavazás, majd ennek következményeként megszületett önkormányzati döntés, miszerint 2026. január 1-től lényegében megszűnik a rövidtávú lakáskiadás, azaz az airbnb-s szállásnyújtás lehetősége a kerületben. Emlékezetes, hogy a döntés után, az augusztus és október közötti időszakokban az ingatlan.com adatai szerint az 50 négyzetméternél kisebb lakások – klasszikusan ezeket használják a tulajdonosaik airbnb-s kiadásra - négyzetméterárai mintegy 5 százalékkal csökkentek. Ez egészen extrém változásként értékelhető. Ezzel párhuzamosan, az ebbe a szegmensbe tartozó eladó ingatlanok száma pedig mintegy 130-ról 200 közelébe emelkedett, vagyis az említett ingatlanok kínálata alig három hónap alatt 50 százalékkal megugrott. Összehasonlításul, a szomszédos VII. kerületben például ezen idő alatt enyhe áremelkedés volt tapasztalható. Balogh László felhívta a figyelmet arra, hogy ez egy azonnali reakció volt. Miután azonban megjelentek a részletszabályok – ami azért távolról sem a működés teljes tiltásáról szólt - a piac korrigált. Hogy végül a döntésnek milyen hatásai lesznek piacra, az több hónappal később csapódik le, illetve 2025-2026-ban lehet majd valóban látni, hogy a szomszédos V. és VII. kerülettel összevetve, a szavazásnak és a döntésnek milyen lenyomata lesz a kerület ingatlanforgalmában és áraiban.
Küzdelmes éve volt az építőiparnak
A múlt évben az építőipar a 2023-as szinttől 1-2 százalékkal elmaradva teljesített. Ez annyit tesz, hogy folyó áron várhatóan 8800 milliárd forint körüli építési-szerelési értékkel lehet kalkulálni 2024-ben ágazati szinten – derült ki a Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) év végi összesítéséből. Természetesen a vállalkozók között hatalmas eltérések is adódtak, volt akinek nagyon jól ment és volt akinek nagyon nem, átlagosan az mondható el, hogy a szektorban lévő 140 ezer vállalkozás nagy többsége csupán stagnált, az előző évihez képest nem, vagy csak nagyon keveset tudott előrelépni.
A vállalkozások 20 százalékánál pedig tetemes mértékkel csökkent az árbevétel – jelezte a szövetség.
Az, hogy a szektor gazdasági teljesítménye valóban nem úgy alakult, ahogy az elvárható lett volna, plasztikusan mutatja, hogy a tartósan foglalkoztatottak száma az év végére az ÉVOSZ számításai szerint 30 ezer fővel lett kevesebb az azt megelőző évi létszámhoz mérve. Növekedhetett azonban a rövidebb határozott idejű foglalkoztatottak száma a munkaellátottság függvényében. A szakmunkásokat és mérnököket a vállalkozások összességében viszont továbbra is állandó jelleggel foglalkoztatják. A cégek átlagosan 12 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre 2024 egészében. A bértáblázatokban elsődlegesen a tudást és a cégnél eltöltött éveket értékelik a munkaadók. Koji László, a szervezet elnöke úgy foglalta össze az ágazat helyzetét, hogy küzdelmes évet zár az építőipar 2024-ben.
Az ÉVOSZ szerint az említetteken túl az is gondot jelentett, hogy az ágazat jövedelmezősége minden szegmensben csökkent. Az építőanyag-gyártók, kereskedők, tervezők, kivitelezők, mérnöki szolgáltatók egyaránt az árbevétel-arányos eredmény mérséklődésével számolnak. A 2024. év hatékonyságjavításának eszköze elsődlegesen a működési költségek csökkentése volt. Az idei év nagy kihívása, hogy az erősödő versenyben milyen árakon lehet munkához jutni, milyen további hatékonyságjavító intézkedést tudnak megtenni a cégek, ami ráadásul sok esetben forrásigényes lehet. Koji László szerint kevés azon vállalkozások száma, melyek anyagi tartalékkal bírnak, hogy önerőből digitalizációs folyamatokat, technológiai fejlesztéseket és érdemi felnőttképzést végezzenek. Erre csak a legjobbak képesek, figyelembe véve azt is, hogy tovább csökkenhet a megkötött szerződések 2025. évi volumene. Az építőipari tevékenység csak akkor tud növekedni, ha az ehhez szükséges finanszírozási háttér rendeződik. Ez 5 százalék vagy az alatti hitelkamatokat igényel, az elhalasztott állami, önkormányzati beruházások előkészítését és fokozatos elindítását, a lakhatási krízis enyhítését kormányzati, éveken át tartó programokkal.
