fizetés;Apple;egyezség;lehallgatási ügy;asszisztens;virtuális;

Egy iPhone 6 és Apple Watch felhasználó - Képünk illusztráció

- 95 millió dollárt fizet az Apple, mert egyik telefonja és okosórája lehallgatta a használóját

Az amerikai IT-óriást magánszemélyek perelték be, mert engedély nélkül felvételeket készített róluk Siri, azaz a készülékek virtuális asszisztense.

Előzetes megegyezés született az Apple ellen indított egyik bírósági ügyben: a technológiai óriás 95 millió dollárt fizet, mert egyes készülékei – a felperesek vezetőjének tulajdonában álló iPhone 6 és az Apple Watch – engedélyük nélkül hallgattak le embereket – számolt be a BBC az alkuról. A multinacionális cég okostelefonjainak és -óráinak perre menő felhasználói azt állították, hogy az eszközökre Siri néven telepített virtuális asszisztens nem csupán lehallgatta őket, hanem azokat meg is osztotta hirdetőkkel. 

Az Apple ugyanakkor nem ismert el semmilyen jogsértést. Az előzetes megegyezésben a vállalat tagadja, hogy bármiféle jogsértést követett volna el, valamint azt állítja, hogy az érintett ügyfelek „véletlenül aktiválták a virtuális asszisztenst” és az rögzítette a hangjaikat. Azt is állították, hogy ha a felhasnáló „Hé, Siri!” megszólítással felébreszti az alvó asszisztenst, az nem vett volna fel semmit. Mindenestre az Apple ügyvédei közölték, hogy véglegesen törölték a 2019 októbere előtt rögzített Siri-hangfelvételeket, amelyeket a hirdetők a személyre szabott reklámokra használhattak fel.

A vezető felperes, Fumiko Lopez azt állítja, hogy az ő és a lánya beszélgetéseit beleegyezésük nélkül rögzítették, s azután rendszeresen célzott hirdetéseket kaptak, ha éppen kettejük témája egy termék márkája volt. A bírósági dokumentumok szerint minden egyesült államokbeli igénylőnek legfeljebb 20 dollárt fizethetnek a Siri-kompatibilis eszközök fenti használata miatt A megegyezéssel az Apple elkerüli a bírósági eljárást, amely sokkal nagyobb terhet is jelenthetne a számukra.

Beate Meinl-Reisinger, a NEOS vezetője közölte, nem sikerült előrelépést elérni, és nem tudtak megállapodásra jutni az „alapvető reformokról”.