A közlekedési tárcavezető Lázár János által már októberben beharangozott országos állomásmegújító program részeként december elején jelentek meg a budapesti nagy pályaudvarok fejlesztését célzó pályázatok, amelyekhez azóta a törvényi hátteret is megteremtette az Országgyűlés egy közlekedési tárgyú salátatörvény elfogadásával. A kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekre hivatkozva 99 évre magánkézbe adná a pályaudvarokon lévő történelmi csarnokokat, illetve a mögöttük elterülő, összesen 90 hektárnyi értékes fővárosi fejlesztési területet.
„Az állam ki akar vonulni a területek fejlesztéséből, fenntartásából, és a területeket magánkezekbe vándoroltatná” – vonta le a következtetést Soproni Tamás, Terézváros újrázó ellenzéki polgármestere mindjárt az elején és
erősen aggódott amiatt, hogy a piaci érdekek vezérelte befektetők az utolsó négyzetcentiméterig beépítik az így megkaparintott területeket.
Zöld legfeljebb akkor lesz, ha belépti díjat szedhetnek, az önkormányzatoknak pedig semmi beleszólásuk nem lesz abba, hogy mi épül majd a pályaudvarok mögé. Sebtiben levelet írt Lázár Jánosnak. Azóta sem kapott választ. Nem hagyta annyiban a dolgot.
„Terézváros önkormányzata is indul a Nyugati Pályaudvar és környéke állomásfejlesztési koncepciójának kidolgozására kiírt pályázaton” – válaszolta a Népszava kérdésére Soproni Tamás. Mint mondta: több jó okuk is van erre. Egyrészt a kerület hiába vet be minden törvény adta eszközt a hozzájárulások kiadásának megtagadásától a változtatási tilalomig, a kormány mindet megkerülheti. Másrészt az ellenzéki kerületvezetés évek óta harcol azért, hogy a Podmaniczky út túloldalán park létesüljön. Már évekkel ezelőtt bejelentkeztek a tervvel a Lázár János vezette minisztériumhoz, amely kezdetben együttműködőnek tűnt. Úgy tűnt, a tárcavezető is szívén viseli a park ügyét, hiszen saját miniszteri biztosa lett a Podmaniczky Ligetnek Kovács Balázs személyében, aki később Soproni kihívójaként indult a tavalyi önkormányzati választáson.
A kerület zöldfelületének jelentősebb mértékű növelésére kiváló és gyakorlatilag egyetlen lehetőség a Nyugati pályaudvar 44 hektár kiterjedésű rozsdaövezetének átalakítása. Az egykoron kormányzati negyed számára kijelölt - Ferdinánd híd, Podmaniczky utca, Teréz körút és a Nyugati pályaudvar által határolt – terület zömében állami – MÁV és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. – tulajdonban van, a vágányokat felszedték, az épületeket kiürítették. A kerület 2023 tavaszára elkészíttette a park létrehozásához szükséges döntés-előkészítő tanulmányt is, amelyben a tulajdonviszonyok mellett felmérték a terület környezeti állapotát, közlekedési helyzetét, illetve közműellátottságát, felbecsültették a közpark kialakításának és működtetésének költségeit. Ez jó alapot jelent a most beadandó önkormányzati pályázathoz.
„A kialakítandó funkcióktól függően 100 millió-1 milliárd forint közötti költséggel kialakítható lenne a park.
A működtetés a határoló épületekben elhelyezhető színpadból, éttermekből és egyéb szolgáltatásokból származó bevételekből közel nullszaldósra kihozható, bár az itt élők egészsége szempontjából nagyon fontos közpark fenntartására akár jelentősebb összeg is igazoltan elkölthető évente.
Mindez a jelenlegi pénzügyi peremfeltételek mellett kigazdálkodható a kerületi költségvetésből” – állítja Soproni Tamás. Bár a belvárosi kerületnek idén már 2 milliárd forintot kell szolidaritási hozzájárulásként befizetnie az államkasszába, de az egyéb bevételekből még futja önerős fejlesztésekre. Azt viszont nem titkolja, hogy az esetleges talajcsere már nem férne bele a büdzsébe, de erre talán az állam is áldozhatna valamicskét. A korábbi felméréseik alapján azonban abban bízik, hogy a Nyugati esetében nem kell jelentős szennyezéssel számolni. (A Nyugati Pályaudvar acélvázas csarnokát nemrég hozták rendbe 14,2 milliárd forintért.)
A park egyébként nem foglalná el a kiírás szerinti teljes vasútüzemi területet: a történelmi csarnok, illetve az Eiffel irodaháztól a Ferdinánd hídig húzódó részen terülne el, onnantól a Dózsa György útig még jelentős hely maradna egyéb fejlesztésekre. A kerület korábban 20 évre vette volna át a területet, de a 99 évnek még jobban örülnek, hiszen ez akár véglegessé teheti a park kialakítását. A polgármester ugyanakkor furcsállja, hogy a pályázat kiírása előtt a kormány nem törölte az ide tervezett cirkuszművészeti központról és más állami funkciók ide költöztetéséről szóló határozatokat. Attól viszont nem tart, hogy a kormányzati negyed bedőlésében jelentős szerepet játszó rendezetlen tulajdonviszonyok és jogok megnehezítenék a közpark létrehozását.
A terézvárosi önkormányzat megakadályozná, hogy Lázár János terve meghiúsíthassa a parkosítást a Nyugati környékénA terézvárosi önkormányzat szerint az Orbán-kormány el akarja lehetetleníteni, hogy park jöjjön létre a Nyugati pályaudvar környékénA Ferdinánd híd lehajtójának telke például a fővárosi törzsvagyon része, ami csak hosszas adminisztratív procedúrával egyesíthető a többivel. Ez annak idején kellemetlen meglepetésként érte a kormányzati negyed létrehozására alakított állami projektcéget, amely előzőleg azzal sem számolt, hogy a Westendet megépítő, azóta elhunyt Demján Sándor érdekeltségébe tartozó társaságok különféle elővásárlási, földhasználati és szomszédjogokkal bírnak a terület bizonyos ingatlanjain. Meg nem erősített hírek szerint a minisztérium most előre megkereste a meghirdetett terület mellett 10 hektárt birtokló Gránit Pólus Zrt-t is. Más hírek viszont ezzel szemben éppen arról szólnak, hogy a kormány kiszorítaná a területről a Demján utódokat.
Soproni mindenesetre nem tart attól, hogy a cég keresztbe tenne a kerület parkterveinek, régóta tárgyalnak velük, eddig együttműködőek voltak. A fővárossal szívesen lennének akár társfejlesztők is, és bár Budapestnek nincs erre pénzügyi lehetősége, de hátráltatni biztosan nem fogják a megvalósítást. A polgármester bizonyos abban, hogy több profitorientált ingatlanfejlesztő versenytársuk akad a pályázaton, de bízik abban, hogy a kormánynak is érdekében áll, hogy a dobra vert hatalmas rozsdamezős területek közül legalább az egyiken közcélú beruházás valósuljon meg. A terézvárosi testületben szerinte nem lesz ellenzője a tervnek, hiszen korábban a kormánypárti képviselők is ezt szorgalmazták. A beadandó pályázat részleteiről januári ülésükön döntenek. Az ajánlatok leadási határideje január 31.
„Rablóprivatizációs” tervek
A meglehetősen rövid, egyenként alig hét oldalas felhívások szerint az ingatlanok állami tulajdonban maradnak, azokat csak vagyonkezelésbe kapják meg a nyertes vállalkozók. A pályaudvarok fejlesztésére közös projektcégeket hoznak létre a nyertes beruházókkal, akik „az épületek használatáért, hasznosításáért nem fizetnek ellenértéket”. (Az állami részesedés alig 10 százalékos lesz a cégekben.) Cserébe a közlekedési tárca közlése szerint a bevont tőkéstársak vállalják az adott pályaudvar épületeinek és környezetének megújítását. A pályázati felhívásokban viszont csak annyi szerepel, hogy „az állam a pályázóktól a fejlesztéshez szükséges pénzügyi források biztosítását, szaktudást és befektetői tapasztalatot vár el”. A részletekről majd menet közben egyeztetnek.
A mindenféle fejlesztési garanciát nélkülöző „rablóprivatizációs” tervet éles hangon bírálta Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár, akinek nagy tervei voltak különösen a Nyugati és a Déli Pályaudvarral, a kettő között alagutat is épített volna. Most fővárosi képviselőként Karácsony Gergely főpolgármesterrel közös javaslatot terjesztettek be a Fővárosi Közgyűlés elé, amelyben a pályázatok visszavonását kérték a kormánytól, illetve azt is világossá tették, ha a MÁV végig is viszi a tendereket, a főváros semmiféle saját hatáskörébe tartozó tulajdonosi, közútkezelői vagy más hozzájárulást nem fog kiadni. (A kormány jó előre közölte, hogy kiemelt beruházásokként kezeli majd a fejlesztéseket, így ezek megszerzésére vélhetőleg nem is lesz szüksége a nyerteseknek.) A közgyűlés támogatta a javaslatot.
