- Az elmúlt években a bírói pálya vonzása, presztízse jelentősen csökkent, részben az anyagiak, részben pedig a szakmai elvárások és a politikai kívánalmak közötti ellentét miatt. A bíróságok nem tudják megtartani a legtehetségesebb bírókat, ma is jelentős a pályaelhagyás. A gazdasági válság és a bírói elégedetlenség pedig összeérnek, s kérdés, nem vezet-e mindez a többi nagy rendszerhez hasonlóan az igazságszolgáltatásban is összeomláshoz – értékelte lapunknak a bíróságokkal kapcsolatos helyzetet Fleck Zoltán. Az ELTE jogi karának egyetemi tanára úgy vélte, további átalakítások lesznek, hiszen a kormány általában nem lép vissza terveitől, így várható a Kúria további erősítése, annak a logikának a jegyében, hogy ha a rendszer tetejét elfoglalják, akkor a változás az alsóbb szinteken is érzékelhető majd.
Csaknem napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2024. január 8-án új összetételű Országos Bírói Tanácsot (OBT) választottak a bírák, miután a korábbi tanács hatéves mandátuma lejárt. Az előző OBT, jogköreit komolyan véve, a hatalommegosztás egyetlen olyan intézményévé vált, amely következetesen érvényesítette a jogállami elveket. Jórészt e tanácsnak köszönhető, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde (Szájer József korábbi fideszes EP-képviselő felesége) nem töltötte ki kilencéves mandátumát, 2019 végén távozott posztjáról. Kritikusan viszonyult az OBT Varga Zs. Andráshoz, akinek jelöltségét a Kúria elnöki posztjára bírói tapasztalat hiányában a tanács nem támogatta. Ám az OBT kénytelen volt együtt dolgozni Vargával; a 15 tagú bírói tanács 14 tagját ugyan a bírák maguk közül választják, de a 15. tagot, a Kúria mindenkori elnökét a törvény delegálja a testületbe.
Már az előző OBT is többször foglalkozott a bírák, illetve az igazságügyi alkalmazottak elmaradt béremelésének kérdésével, az új OBT, amelynek elnökévé Szabó Pétert választották három évre, szinte minden ülésén tárgyalt e kérdésről.
A bírák és igazságügyi alkalmazottak utoljára 2022. január 1-jén kaptak béremelést, így fizetésük a több mint 40 százalékos infláció miatt elértéktelenedett, ami feszültségekhez vezetett a bírói karban. Ezért az OBT-ben kidolgoztak egy béremelés-tervezetet, amelyet az érdekvédelmi szervezetektől a Kúriáig minden bírói fórum támogatott, s amelyet az OBH-elnök terjesztett a kormány elé. A tervezet a bírói illetményalap 35 százalékos, visszamenőleges emelésére tett javaslatot, azzal kiegészítve, hogy az illetményalapot – a kormánytagok fizetéséhez hasonlóan – az előző évi bruttó átlagkeresethez kell kötni; vagyis évről évre automatikus béremelést tett volna lehetővé. Bár a kormány köteles az OBH-elnök bírósági költségvetésre tett javaslatát változatlan formában a parlament elé terjeszteni, ez nem történt meg.
Koncentrált támadássorozat indított a Kúria elnöke az egyik tanácselnök ellen, aki a bírói függetlenség kérdését feszegetteEhelyett tavaly novemberben az igazságügyi minisztérium (IM) „négyoldalú megállapodást” kötött az OBT, az OBH és Kúria elnökével, amely egy hároméves bérrendezési javaslatot tartalmazott úgy, hogy mindezt a kormány – csak vázlatosan ismertetett – igazságszolgáltatási „reformjának” támogatásától tette függővé. Az OBT november 20-i ülésén szavazott a megállapodás-tervezetről, a bírák is ekkor ismerték meg annak tartalmát. A tanács végül 8:7-es szavazati többséggel felhatalmazta Szabó Pétert a megállapodás aláírására, ami példátlan tiltakozási hullámot váltott ki. Nem csak az elvárttól elmaradó béremelés, de az „árukapcsolás”, a bérek és a kormányzati reformok támogatásának összekötése is kiverte a biztosítékot. A Magyar Bírói Egyesület (Mabie) állásfoglalása mindezt jól szemlélteti. Eszerint elfogadhatatlan a megállapodás, mert „jelentősen eltér az OBT és az OBH illetményemelési javaslatától”, így visszalépést jelent. A Mabie azt is írta: „a bírói szervezetnek nem kell nyújtania és nem is nyújthat a béremelésért cserébe »ellenszolgáltatást«, mert még ha ez egy megállapodás aláírásában is nyilvánul csak meg, az a harmadik hatalmi ág függetlenségét sértené.”
A kormány tehát a béremelésért cserébe biankó csekket íratott alá, hiszen törvényjavaslat formájában ekkor még nem voltak ismertek a tervei.
A Mabie és a Res Iudicata Egyesület teret adtak honlapjukon a tiltakozásoknak: ezernél jóval több bíró, illetve igazságügyi alkalmazott fejezte ki – névvel és beosztással – egyet nem értését, mondván: a bírói függetlenség nem eladó. A tiltakozások miatt az OBT rendkívüli ülést hívott össze december 3-ára, amelyen Szabó lemondott posztjáról. December 11-én Pecsenye Csabát választották az OBT új elnökévé – miközben az ülésnek helyt adó OBH épülete előtt mintegy 150-200-an demonstráltak. Pecsenye a novemberi szavazáson nem támogatta az IM-mel kötött megállapodást, ugyanakkor első nyilatkozataiban óvatos volt. A Telexnek azt mondta, „szó nincs arról, hogy áruba bocsátottuk a bírói függetlenséget vagy eladtuk a becsületünket”, szerinte „önmagában ez a megállapodás nem sérti a bírói függetlenséget”.
Még pár nappal később is hangulatkeltésnek minősítette a tiltakozásokat és felhívta a figyelmet arra, hogy az OBT-nek lehetősége lesz kifejteni véleményét a bíróságokat érintő jogszabályok kapcsán. Ehhez képest december 12-én a parlament elé kerültek az idevágó jogszabályok, anélkül, hogy azokról az OBT véleményt mondott volna. Pecsenye megkeresésére az IM azt írta, hogy az alaptörvény módosítására nem terjed ki az OBT véleményezési jogköre (lásd keretes írásunk), a többi törvényjavaslatot pedig nem a kormány, hanem bizottságok, illetve képviselők nyújtották be, ezért a tanács ezekről sem mondhat véleményt. Az új OBT-elnök december 16-án találkozott Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel, akinek jelezte aggályait, majd miután 17-én a parlament elfogadta a bíróságokra vonatkozó módosításokat, az OBT közleményt adott ki, amelyben kilátásba helyezte a négyoldalú megállapodás felülvizsgálatát.
Forrong a bírói kar, csaknem kétszáz igazságügyi alkalmazott tiltakozott, amiért az OBT alkut kötött az Orbán-kormánnyalAz év végén aztán 15 százalékkal, 566 660 forintól 651 660 forintra emelte a kormány a bírói illetményalapot, s ha a következő években is hasonló emelés lesz, 2027-re a bírói bérek reálértékben elérik a 2022-es szintet. Ám a Kúrián dolgozó bírák kivételt kaptak, bérüket a Kúria elnökének az illetményéhez kötötték. Így egy egyszerű kúriai bíró bére is meghaladja a bruttó 2 millió forintot. A hvg.hu által ismertetett újévi köszöntőjében Varga Zs. András elismerte, hogy a kúriai bírók kiemelt bánásmódban részesültek a kormánytól, méghozzá „nem ingyen”. A Kúria-elnök arról is írt, hogy „civil szervezetek és háttérintézmények felbujtásának és szervezkedésének eredményeként veszélybe kerül a bírói és az igazságügyi alkalmazottak illetmény-korrekciója” és rosszallását fejezte ki amiatt, hogy a bírák – köztük kúriaiak – nyilvánosan tiltakoztak a megállapodás ellen. A 444.hu által megszerzett szöveg szerint pedig azt írta, hogy voltak olyan bírák, akik egyenesen ártani akartak a Kúriának.
- Már az új OBT megalakulása után kiderült, hogy a bírói kar a korábbinál kevésbé konfrontatív testületet választott. Egy erős kormányzati provokáció kellett ahhoz, hogy mindez világossá váljon – utalt lapunknak az év végén történtekről Fleck Zoltán, aki ugyanakkor „üdítőnek” nevezte a bírák tiltakozását. Már csak azért is, mert a bírói kar nagyra tartja a saját „kényelmét”, de az elmaradt béremelés miatt betelt a pohár.
De nem csak a fizetésekről van szó – mondja Fleck -, a kormány tovább akarja terhelni a bírói kart, miközben befagyasztaná a bírói pályát. A legnagyobb tiltakozást ugyanis a bírói alsó korhatár 30-ról 35 évre emelése, illetve a járásbírók másik bíróságra való korlátlan kirendelésének lehetősége váltotta ki. Ahogy az is növelte a feszültséget, hogy megkönnyítették az államigazgatásból érkező külsősök számára a bíróvá válást.
Nincs bizalom a káderekben sem
Az év végi törvényhozási dömpingben némileg elsikkadt, hogy az eredeti javaslathoz képest több ponton is módosította a Fidesz-KDNP az alaptörvényt. A 14. módosítással bekerült az alkotmányba, hogy a jövőben az Országgyűlés nem csak az ügyészek közül választhat legfőbb ügyészt – Fleck Zoltán szerint egy „utolsó virtigli politikus”, várhatóan Rétvéri Bence váltja majd Polt Pétert. Az egyetemi tanár szerint mindez a politikai válság jele: nincs bizalom a káderekben sem.
Beleírták az alaptörvénybe, hogy a bíróvá válás alsó korhatára az eddigi 30.-ról 35. életévre nő (illetve azt is, hogy mindez nem vonatkozik a mai bírósági titkárokra, fogalmazókra). És azt is az beleírták, hogy a bírói szolgálati jogviszony immár nem feltétlenül az általános öregségi nyugdíjkorhatárig, hanem „sarkalatos törvényben meghatározott esetekben” a bíró 70. életévéig tarthat. Míg a legfőbb ügyészre vonatkozó módosítás január 1-jén már életbe lépett, a bírói alsó korhatárt tartalmazó passzus csak 2025. március 1-től, a bírói felső korhatár pedig csak 2026. január 1-jén lesz hatályos. Az OBT megkeresésére, mivel a tanács nem véleményezhette a bíróságokat érintő alaptörvény-módosítást, Répássy Róbert, az IM államtitkára azt írta, hogy „sem az alaptörvény, sem annak módosítása sem tekinthető jogszabálynak, így annak véleményezését nem szükséges biztosítani az OBT számára”.
