Elmaradt az előzetesen várt bizalmi szavazás az Országos Bírói Tanács (OBT) keddi, rendkívüli ülésén: Szabó Péter, az OBT elnöke ugyanis a zárt tanácskozáson – nem várva meg a személyéről tartandó voksolást – váratlanul lemondott posztjáról.
A példátlan lépésre azután került sor, hogy az OBT-elnök – a november 20-i tanácsbeli szavazás után – az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Kúria elnökével, valamint az igazságügyi miniszterrel aláírta azt a négyoldalú megállapodást, amely a bírói bérek régóta szorgalmazott emelését a kormány igazságszolgáltatási „reformjának” támogatásától teszi függővé. A megállapodás rég nem látott tiltakozást váltott ki a bírói karból, mondván: a bírói szervezet nem nyújthat a béremelésért cserébe „ellenszolgáltatást”, mert az a harmadik hatalmi ág függetlenségét sértené. Ráadásul a kormány módosítási javaslatai egyelőre csak vázlatosan ismertek. A lemondástól függetlenül Szabó tagja marad az OBT-nek.
Szabó Pétert, a Győri Ítélőtábla polgári ügyszakos bíráját januári alakuló ülésén választotta elnökévé három évre az új összetételű OBT. A 15 fős bírói tanács 14 tagját a január 8-i küldöttértekezleten választották meg hatéves időszakra saját soraikból a bíró küldöttek – a 15. tagot, a Kúria mindenkori elnökét (jelenleg Varga Zs. András) a törvény delegálja a testületbe. A Válasz Online-nak az OBT szóvivője, Kovács Ildikó azt mondta, az új elnököt várhatóan a tanács december 11-i ülésén választják meg. Addig a tanács elnökhelyettese, Varga Rita vezeti majd a testületet.
Szabó Péter lemondott az Országos Bírói Tanács elnöki tisztségérőlA keddi, rendkívüli ülés összehívását a testület öt tagja kezdeményezte azután, hogy éppen két hete, az OBT november 20-i, gyulai ülésén a tanács 8:7 arányban megszavazta az Igazságügyi Minisztérium (IM) négyoldalú megállapodás megkötésére vonatkozó kezdeményezését, vagyis lényegében felhatalmazta Szabót annak aláírására. Az utóbb Tuzson Bence igazságügyi miniszter, illetve az OBT, az OBH és a Kúria elnöke által is szignált megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak majd béremelést. A megállapodás ugyanakkor visszalépést jelent az OBH-elnök korábbi – minden bírói szervezet által támogatott – javaslatához képest, amely a bírói illetményalap 35 százalékos, visszamenőleges emelését, illetve az előző évi bruttó átlagkeresethez (annak 150 százalékához) való kötését, vagyis évről évre automatikus béremelést tett volna lehetővé.
Megszületett a biankó megállapodás, az Orbán-kormány a saját igazságügyi reformjától teszi függővé a bírák béremelésétEzért, valamint a béremelésnek a még csak vázlatosan ismert kormányzati reformokkal való összekapcsolása miatt a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) azonnal tiltakozott a megállapodás ellen. Mint írták: „A bírói szervezetnek nem kell nyújtania és nem is nyújthat a béremelésért cserébe »ellenszolgáltatást«, mert még ha ez egy megállapodás aláírásában is nyilvánul csak meg, az a harmadik hatalmi ág függetlenségét sértené. A szervezeti átalakítással kapcsolatos kormányzati tervek támogatása nem lehet a kormányzat által is elismerten szükséges béremelés ára!” Az Orbán-kormány javaslatai között szerepel egyebek között a bírói jogviszony – kérelem esetén – 70 éves korig való kitolása, illetve a bíróvá válás jelenlegi 30 éves korhatárának 35 évre való emelése. Hangsúlyos a megállapodásban a bíróságok működésének és szervezetrendszerének áttekintése, a felesleges adminisztratív terhek csökkentése, továbbá a járásbírók működésének kiterjesztése a törvényszékek teljes illetékességi területére, vagyis a mai járásbíróból úgynevezett „mozgóbírók” lennének.
A Mabie teret adott honlapján a véleményeknek, két hét alatt csaknem kétszáz bíró, illetve igazságügyi alkalmazott tiltakozott a megállapodás ellen – névvel, bírói beosztással – köztük az előző OBT sok tagja, így Fatalin Judit, Vasvári Csaba vagy éppen Matusik Tamás volt OBT-elnök. Utóbbi azt írta: az OBT „lemondott a függetlenségéről, amikor meghajolt az igazságügyi miniszter nyomása alatt”. De a múlt héten lemondott bírói tisztségéről Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke, aki így indokolta távozását: „1997-ben léptem be a bírósági szervezetbe, 2001 óta ítélkezem büntetőbíróként. Munkámban mindig mély hivatástudat vezérelt. Sajnos arra kellett ráébrednem, hogy az az igazságszolgáltatás, amelynek elkötelezett képviselője voltam, mára megszűnt létezni.”
„Az az igazságszolgáltatás, melynek igyekeztem elkötelezett képviselője lenni, mára megszűnt létezni” – Bejelentette lemondását a Simonka-per bírájaSzabó Péter lemondásában közrejátszhatott, hogy a megállapodás aláírása után az újpesti bíróságon egy beszélgetésen – melynek tartalma a hvg.hu-hoz kiszivárgott – azt mondta: az OBT készen kapta a minisztériumtól a megállapodást, abba nem volt lehetősége beleszólni, és szerinte felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.
A felerősödő bíró tiltakozásokat jelzi, hogy kedden kiderült, elhalasztják a december 10-re tervezett „Merre tovább, bíróságok?” című, az OBH és az OBT által szervezett konferenciát, amelyen Szabó Péter mellett felszólalt volna Varga Zs. András Kúria- és Senyei György OBH-elnök is.
Semmitmondó közlemény
Az OBT kedd délután az alábbi közleményt adta ki: „Dr. Szabó Péter az OBT elnöke a mai napon elnöki tisztségéről lemondott. Az OBT a nyilvánosságra hozott bírói és igazságügyi alkalmazotti vélemények ismeretében az alábbiakat rögzíti. Az OBT feladatait és hatáskörét a jogszabályok határozzák meg, melyeken a Tanács nem terjeszkedhet túl, tevékenységét kizárólag ezen szabályok mentén végzi. Az OBT a jogszabály-véleményezési joga gyakorlása során a bírák, az igazságügyi alkalmazottak és a bírósági szervezet érdekében jár el, szem előtt tartva a bírói függetlenséget, a bírói önigazgatást, és a szakmaiságot. Az OBT a küldetését testületi működéssel tölti be.”
