Hollywood legnagyobb bulija – néhány évvel ezelőtt még így ismertük a Golden Globe-ot, mely az első komoly filmes díjkiosztóként az Oscar előszobája becenevet is megkapta. Tényleg lehetett rajta jókat mutatni, mert akkoriban a díj mögött álló HFPA-nek (Hollywood Foreign Press Association) családi stílusban, rengeteg pezsgővel az volt a célja, hogy az álomgyári sztárok kissé becsiccsentsenek és jól érezzék magukat – ezért is hívták bulinak a díjkiosztót.
A házigazdát általában bátran választottak, de a prímet Ricky Gervais vitte el, aki durung humorral szólt be mindenkinek és ez helyes is volt, lévén, hogy Hollywood nem a legőszintébb hely a világon. A Golden Globe világa azóta sokat változott, a HFPA ugyan nem szűnt meg, de csak és kizárólag jótékonysági tevékenységet folytat. A „Globes” márkanév pedig profitorientált vállalkozás lett, háttérben komoly befektetőkkel, akik a tengerentúli szaklapokat és egy stúdiót is részben birtokolnak - de hát Kalifornia államban minden lehetséges. Még az is, hogy a HFPA tagok nem jutottak be a saját showjukra, a több száz nemzetközi szavazóról nem is beszélve.
A házigazda feladatát idén a fehérbőrű szőke hölgy, Nikki Glaser stand up komikus kapta – a szervezők szerint tíz éve csak pasik kaptak erre lehetőséget – aki ráadásul meg is eresztett egy-két politikailag nem túl korrekt poént. Például azt, hogy mennyire örül annak, hogy a Beverly Hilton Hotelben ruhában is tud érvényesülni (ízlés kérdése, hogy ez mennyire vicces 2024-ben), illetve, hogy a nagyhatalmú hollywoodi sztárok, akikkel egy terembe keveredett, csak egyet nem tudtak elérni: hogy az amerikaiak többsége megfelelően szavazzon. A poénjai innentől kezdve filmesek voltak, nevezhetjük őket bennfenteseknek is, ez pedig már markáns irány az Oscar-gála unalma felé.
Ami az elismeréseket illeti, örülhetünk, hiszen a legjobb film a Brady Corbet rendezte A brutalista lett, mely – kis fantáziával – mondhatjuk, hogy magyar siker is egyben, hiszen Petrányi Viktória személyében van magyar társproducere, részben hazánkban forgatták és egy fiktív magyar zsidó építész története, aki a náci Európából az új világba emigrál. Corbet pedig volt annyira jó fej, hogy a Magyar Filmlabort is megemlítette a köszönőbeszédében. Tóth Lászlót a magyar származású Adrien Brody alakítja és Corbet kíméletlen lelkesedéssel beszélteti a főszereplő Adrien Brodyt, akinek a kétnyelvűség egészen jól áll: az amerikai hangvételű magyar beszéd és az angol magyar akcentussal. De még nála is jobb a nyelvek terén a feleségét, Tóth Erzsébet alakító Felicity Jones, aki később követi csak férjét az álmok földjére – mely persze sok szinten rémálmokat hoz az idegenként megtűrt magyar zsidók számára. Nem mellékesen Brody lett a legjobb drámai színész a Globes-on, ezzel erősítve az eddig sem gyenge Oscar-esélyeit, megtoldva az „elsírom magam a színpadon” lehengerlő alakítással. A drámai színésznő kategóriát sajnos nem húzta be Felicity Jones (pedig igazán megérdemelte volna), kisebb meglepetésre Fernanda Torres, a brazil Walter Salles, I'm Still Here című drámájának főszereplője lett a befutó, a filmben egy anyát alakit, aki kénytelen újra feltalálni magát, amikor családja életét egy önkényes erőszakos cselekmény teszi tönkre a katonai diktatúra egyre szorosabbra fűzött szorításában, 1971-ben Brazíliában. Nem mellékesen ő az első brazil színésznő, aki megkapta az elismerést.
Mivel a Globes műfajok szerint osztja a díjakat, a musical/komédia szekció győztese a francia Jacques Audiard írta és rendezte Emilia Pérez lett (aki tarolt az Európai Filmdíjakon), kiütve a Wicked című agyonhypolt musicalt, a legjobb női mellékszereplő Zoe Saladana lett. Audiard szokása szerint franciául beszélt, a nem díjazott főszereplő, Karla Sofía Gascón helyette is beszélt, spanyol-angol kombóban. A legjobb komikus színésznő Demi Moore lett, aki A szerben mutatkozott be igazi "jobb később, mint soha" jeligével színésznőként, meg is jegyezte, hogy negyvenöt éve van a pályán, de soha nem kapott ekkora elismerést. A legjobb komikus színész Sebastian Stan lett A Different Man kapcsán – újabb meglepetés, hiszen a film Berlinale bemutatója után nem sok vizet zavart.
Az este nagy vesztese kétségtelenül a nagy esélyesnek tartott és sokak szerint legjobb filmnek tartott, Cannes-t megnyerő, Sean Baker rendezte Anora volt, de üres kézzel távozott a Sehol se otthon című sztárparádés Bob Dylan életrajzi mozi is, ahogy nem kapott díjat a Dűne folytatása, a Nickel Boys és a Maria sem. A tévés kategóriákban a maga négy díjával A sógun tarolt, de a Szarvasbébi és a Hacks – A pénz beszél is örülhetett, és nem maradt díj nélkül a Pingvin (Colin Farrell díja volt az est legnagyobb vicce, hiszen felismerhetetlenségig el van maszkírozva a produkcióban és voltak a versenyben igazi színészi alakítások is), a True Detective: Night Country és A mackó sem, bár az utóbbiért jutalmazott Jeremy Allen White el sem ment gálára.
