A Munkáspárt és személy szerint Sir Keir Starmer már a választási kampány idején is szálka volt Elon Musk szemében, de a konfliktus az elmúlt napokban különösen kiéleződött. Chris Mason, a BBC politikai főszerkesztője találóan jegyezte meg, hogy a Tesla és az X közösségi csatorna tulajdonosa legalább annyi digitális dartot hajított át az Atlanti-óceánon, mint Luke Littler, az új brit világbajnok.
A milliárdos üzletember, a Trump-adminisztráció gazdasági hatékonyságért felelős társvezetője a héten Starmer múltjába gázolt bele, azzal vádolva, hogy az ügyészség vezetőjeként nem lépett fel kellő határozottsággal Rochdale-ban azokkal a főleg pakisztáni férfiakkal szemben, akik úgynevezett grooming gangek tagjaiként lánygyermekekkel építettek kapcsolatot szexuális közeledési céllal. Több száz ázsiai hátterű gyanúsítottról és 16 év alatt legalább 1600, jórészt fehér áldozatról volt szó, de az esetek nagy része egészen 2020-ig, egy nagyszabású új nyomozásig, rejtve maradt. Az eltúlzott kifejezésektől szándékosan soha nem tartózkodó Musk odáig ment, hogy az ügyészséget 2008 és 2013 között vezető Starmert cinkosnak nevezte az Egyesült Királyság „megerőszakolásában”, Jess Phillipst, a munkáspárti kabinet gyermekvédelmi államtitkárát pedig „a nemi erőszak útján elkövetett népirtás apologétájának” kiáltotta ki.
A kormány elutasítja az Musk által követelt nyilvános vizsgálat elindítását, amivel még az előző, 2022-ben végzett áttekintést vezető Alexis Jay professzor is egyetértett. Szerinte szükségtelen egy új kutakodás, sokkal inkább a korábbi jelentés ajánlásait kellene végre megvalósítani, köztük egy gyermekvédelmi hatóság felállítását.
Starmer hónapok óta méltósággal viselte az ismétlődő attakokat. Ám amikor hétfőn, az év gyakorlatilag első munkanapján egyik legfontosabb feladatáról, az egészségügy átalakításáról tartott programbeszédet és az ezt követő sajtótájékoztatót egészen más irányba terelték az Elon Musk befolyásával kapcsolatos kérdések, egyszer csak kifakadt és több mint öt percen át foglalta össze ritka szenvedélyességgel álláspontját.
A kormányfő szerint a gyermekeket későbbi szexuális kapcsolatra felkészítő, őket manipuláló bandákkal foglalkozó világhálós kampány átlépett egy határt, amikor képviselőket kezdett fenyegetni, indulatokat keltett, abban a reményben, hogy a média még jobban felnagyítja ezeket. Kijelentette: Azok, akik a legszélesebb körben hazugságokat és hamis információkat terjesztenek, nem az áldozatok, hanem csak saját maguk érdekeit tartják szem előtt.
Egy újabb vizsgálat követelése a szélsőjobboldali csordaszellem megnyilvánulása.
Emlékeztetett: az ügyészség vezetőjeként frontális támadást indított a gyermekek szexuális zaklatói ellen. Miközben a technológiai cézárral együtt a Reform UK és a Konzervatív Párt is bírálta a kormányt, Musk hirtelen váltott és nekiment a szélsőjobboldali, populista párt vezetőjének. Annak ellenére lépett fel Nigel Farage ellen, hogy az ugyanúgy szoros bizalmasa Donald Trump megválasztott elnöknek, sőt, karácsony előtt még arról volt szó, hogy 100 millió dollárral támogatja meg a feltörekvő euroszkeptikus pártot. A brit és európai szélsőjobboldali mozgalmak (pl. az AfD) iránt fokozódó érdeklődést tanúsító oligarcha figyelme arra is kiterjedt, hogy követelje Tommy Robinson (igazi nevén Stephen Yaxley-Lennon) kiszabadulását a börtönből, ahová a szélsőséges jobboldali aktivista egy Szíriából menekült iskolásról terjesztett állítások kapcsán a bíróság semmibevétele miatt került be másfél évre. Nigel Farage teljes mértékben elhatárolódott attól, hogy kiálljon Robinson mellett, ezt követően pedig "legnagyobb meglepetésére" Musk az eltávolítására szólított fel a Reform UK éléről, nem tartva őt megfelelőnek, felkészültnek a párt vezetésére.
A durva beszólás őszintén zavarba ejtette Farage-t, aki a BBC vasárnap reggeli zászlóshajó politikai magazinjában még "barátjaként emlegette az üzletembert.
Ám a Robinson-ügyben nem enged az elveiből: nem érzi úgy, hogy pártolása jót tenne a Reform UK-nak.
A Munkáspártra, a Konzervatívokra és az azok taglétszámát immár meghaladó Reform UK-ra óriási feladatok várnak a következő nagy erőpróba, a május 1-jei részleges helyhatósági voks előtt. Hat hónappal földcsuszamlásszerű választási győzelme után a YouGov közvélemény-kutató intézet felmérése szerint Starmer népszerűségi mutatója mínusz 41 százalék, az eddigi legalacsonyabb, a britek kétharmadának (66 százalék) van róla negatív, és csak negyedének (25 százalék) pozitív véleménye. Kemi Badenoch, a toryk november elején megválasztott új vezetőjének elfogadottsága két hónap alatt rohamosan csökkent, támogatottsága már csak mínusz 31 százalék. A Reform UK a Konzervatívok mumusa, 2024-es választóik 45 százalékának van már kedvező véleménye Farage-ról.
Vezetőjének szabadesésben lévő népszerűsége, a stagnáló gazdasági növekedés, a közkiadások szűkössége ellenére a Munkáspárt és a kormány nem pánikol,
pedig tarthatnak még a megválasztott amerikai elnök, Trump amerikai elnök hatalomra kerülésével járó kereskedelmi háborútól, melynek utórezgéseit az Egyesült Királyság is érezni fogja. Sir Keir nem bánja, ha Margaret Thatcherrel hasonlítják össze, aki kezdetben kevés elismerést kapott, de amikor hosszú távú programja megvalósulni látszott, az emberek véleménye megváltozott róla. Állítólag kevéssé izgatják a kedvezőtlen mutatók, tudja, hogy túl kell lennie a kezdeti kemény munkán, az orvosi ellátás, az oktatás, lakásépítés reformján, és azután könnyebb lesz.
