„Livia” egy övtáskában szállított alkalmanként 30 ezer svájci frankot Albániába. Családjához utazott haza ilyenkor Albániába a Franciaországban tanuló diáklány. Ezekről a megbízásokról a Balkan Insight internetes újságnak beszélt, természetesen nem a saját nevét használva. Összesen legalább 100 ezer svájci frankot vitt így át a határon. Amikor az újságíró megkérdezte, mit tud a pénz eredetéről? – az önkéntes futár csak vállrándítással felelt. Nem érdekel, honnan van a pénz – mondta az egyetemista -, annyi nekem elég, hogy rendesen megfizettek. Hogy miért éppen reá esett a választás? Olyan személyeket keresnek a megbízók, akiknek tiszta az erkölcsi bizonyítványuk, s közben szükségük van a pénzre – mondta. A Balkan Insight kiemeli: ha „Livia” lebukott volna a határellenőrzésnél, akkor is csak azért vonnák felelősségre, mert nem jelentette be, hogy nagyobb summát visz magával készpénzben. A pénzek nagy részének szállításáról különböző albániai és nyugat-európai szállító cégek és utazási irodák gondoskodnak. A rendszerint vendégmunkásokat, diákokat, néha turistákat szállító kisbuszok képesek kihasználni az ellenőrzés lazaságait és adott esetben a vámosok megvesztegethetőségét. A lap szerint 2023-ban az albániai határellenőrzéseken közel 2 millió eurót és 455 ezer angol fontot foglaltak le. Elsősorban a Durres-i kikötőben és Tirana repülőterén jött össze ez az összeg. A csempészeket csak a bejelentés elmulasztásért vonja őket felelősségre az albán bíróság, pénzmosásban való részvételért senkit nem ítéltek el. Pedig nagy az esélye, hogy kábítószerkereskedelem, embercsempészet, prostitúciós hálózatok működtetése és más bűnök hasznát hozták-vitték a gyanúsítottak.
Az oknyomozó újságírók interjúkból és bírósági iratok elemzésével jutottak arra: a Nyugaton és Dél-Amerikában üzletelő albán bűnözői körök ugyan egyre nemzetközibbé lettek, de a bevételeik jó részét továbbra is Albániában „mossák tisztára”.
Ez azt jelenti, hogy a londoni vagy zürichi utcán a kokainért, marihuánáért kapott készpénzt az EU-tagjelölt országban befektetik, legalizálják, majd a profitot esetleg visszaforgatják a globális bűniparba.
Maffiának eredetileg a szicíliaiak sajátos szervezeti és elkövetői kultúrájú bűnszövetkezeteit nevezték. A nemzetközi sajtóban azonban egyre többször felbukkan az „albán maffia” szóösszetétel is. Tavaly decemberben hozták nyilvánosságra a brit országos bűnüldöző központ (NCA) által vezetett több országra kiterjedő átfogó nyomozás eredményét. A középpontban két orosz kötődésű kriptoüzletben működő szervezet állt. Kiderült, hogy ezek bonyolult ügyletekkel megoldották orosz szupergazdagok számára az angliai ingatlanbefektetést, miközben tisztára mosták a nagy-britanniai utcai kokainkereskedelemben szerzett albán bűnözői bevételeket, s megkönnyítették a dél-amerikai kartellek fizetési problémáit. A nyomozás kapcsolatot talált a kriptovaluta-csalók valamint az orosz állami titkosszolgálatok között is. A The Telegraph egy minapi értékelése szerint ma már az albán bandák uralják a brit kokainpiacot, de ott vannak a marijuana-kereskedelemben is. Az albán alvilág a kilencvenes évek elején kezdett gyors növekedésbe, amikor összeomlott a sztálinista rendszer, kinyíltak a határok. Az addig elzárt ország megnyílt a külvilág előtt és elkezdte „exportálni” a maga belső világát is. Az albán bűnözői csoportok megjelentek szerte Európában, s egyre nagyobb darabot szereztek maguknak a piacon. A The Telegraph szerint az albánok Nagy Britanniában a szexiparban bukkantak fel először, s ami ezzel járt az emberkereskedelemben. A brit lap megírt: amikor Albániában a hatóságok felszámoltak a szinte autonóm területként működő kendertermelő körzeteket, a bandák ezek egy részét áttelepítették az Egyesült Királyságba. Azóta is Albániából csempésznek oda eladósodott embereket, akik modern rabszolgaként művelik a bandák kábítószer-ültetvényeit. A The Washington Post úgy tudja: az angliai kokainkínálat jelentős része Ecuadoron át érkezik Kolumbiából. Az üzletet egy Dritan Rexhepi nevű negyvenes éveiben járó albán férfi irányítja – egy török börtönből. A lap szerint a kokain a banánszállítmányokkal érkezik Európába. Rexhepi dolgozta ki a kereskedelmi és elosztási sémát, s az amerikai lap szerint képes volt ebbe bevonni más etnikai bűnszervezeteket is.
Újra vihetnek menekülteket AlbániábaAz albán bűnszervezetek eredményességét kutató újságírók és kriminalisták arra jutnak, hogy ezek a bandák őrzik a premodern nemzetségi rend hagyományait és struktúráit. Vasfegyelmet tartanak a tagok és alárendeltek között, az árulókkal, kémekkel pedig kegyetlenül elbánnak. Az idegen környezet ellenség, amelynek törvényeit nem kell tisztelni. A középkori albán becsületkódexben a család becsületének megőrzése a legfontosabb törvény, alkalmazása nem akadályozza a legsötétebb, embertelen cselekedeteket. Nyilván segíti a titoktartást a külsőknek érthetetlen albán nyelv is. Szakértők szerint az albánok képesek együttműködni más etnikai csoportokkal, különösen jól megértik egymást a montenegrói bűnözőkkel, hiszen a szomszédos szláv államban is hasonló nemzetségi tradíciók léteznek. Az elmúlt évben Albánia megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. Két fejezetet nyitottak meg. A jelek szerint az albán társadalom és a politika is egyöntetű lelkesedéssel várja az 2030-ra lehetségesnek vélt belépést. Az intézményrendszert, a törvényeket addigra biztos EU-komfortosra alakítják. De lehet-e számolni azokkal a tradíciókkal, amelyek évszázadok óta formálták az albánok tudatát?
