– Ön szerint van ma keresztényüldözés Magyarországon?
– A kérdés bonyolultabb. Inkább azt mondanám, hogy vallásüldözés van, mert hiszen amikor ezt az alkotmánysértő egyházi törvényt a kormány meghozatta a magyar parlamenttel, azok között, akiktől megvonták a működési engedélyt, volt két zsidó felekezet is, meg nem keresztény, nem zsidó hátterű felekezetek, köztük elismertek is. Hogy milyen alapon válogatták ki a feltételek közlése után azokat, akiknek meghagyták, vagy visszaadták a státuszukat, nehéz megmondani. Tény és való, hogy a Velencei Bizottság óva intett attól, hogy maga a kormány vagy valamelyik állami szerv döntse el, hogy ki az, aki egyház lehet, és ki az, aki nem. Ez nem politikai kérdés, mondták ők.
– Csak hát már tíz éve lényegében a politika dönt arról, hogy önök egyház lehetnek-e, avagy sem, és szisztematikusan hadjáratot folytat önök ellen, aminek vélhetően személyes bosszú áll a hátterében.
– Ez 14 éve tart. 2011-ben született a törvény, és ugyan a magyar Alkotmánybíróság kimondta, hogy alkotmánysértő, és 2011. január elsejével vissza kell állítani a státuszunkat, ehelyett a kormány, nyilván Orbán Viktor utasítására, mert ezek a dolgok tőle indulnak ki, ismét megváltoztatta az egyházi törvényt, mint ahogy többször az elmúlt évek során, és mindig abba az irányba, hogy minél kevésbé lehessen azt a jogkört elvenni tőle, hogy ő mondja meg, ki a legális egyház Magyarországon. Eleve egy hazugsággal indult a törvény megváltoztatása, hogy bizniszegyházak vannak, amelyeket ki kell szűrni. Ilyenek nem voltak, mert különben lettek volna ellenük eljárások, Nehéz lenne megmondani, miért épp annak a tizenvalahány egyháznak hagyták meg érintetlenül a státuszát, miért csuklóztattak egy évig ugyanennyit. Szóbeszéd jár arról, hogy volt, aki fizetett, volt, akiért valamely befolyásos ország közbenjárt. Annyit tudok, hogy a mi ügyünkben itt volt Hillary Clinton egy napra, és nehezményezte, hogy a metodisták ügye nincs elrendezve. Akkor még Magyarországon két metodista egyház volt. Valamikor a '70-es évek elején kettészakadt ez az egyház, szintén politikai okok miatt. Akkor nyolc évig tartó hercehurca végén szereztük meg a legalitásunkat Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség néven. Amikor itt járt Clinton, a másik metodista egyház sem volt még visszahelyezve jogaiba. Magam sem értettem, hogy miért hívják be a mi főiskolánkról, a Wesley-ről azt a négy tanárt, akit egyetemi tanári kinevezésre jelöltünk. Ezt a köztársasági elnök hagyta jóvá, és aznapra hívtak be bennünket. Utólag úgy látom, azért, hogy azt lehessen mondani Clintonnak, hogy miféle üldözés lenne itt, ma neveztük ki az egyetemi tanáraikat. És azt mondták neki, a metodisták ügye el lesz intézve. Csakhogy ő nem tudta, hogy itt kétféle metodista egyház van, és megnyugodott. A második metodista egyháznak el is ismerték a jogait.
– Az önök anyagi problémái is nyilvánvalóan ettől a ponttól datálódnak. Most, 14 év után elérkezhetnek egy olyan helyzetbe is, hogy ön már nem tudja tovább csinálni a hivatását a körülmények miatt?
– Természetesen. Egy egyház működésében meghatározó az anyagi háttér. Hogy prédikálhatunk-e, az egy másik kérdés. A hetvenes években, amikor a metodista egyház szétszakadt, szintén erős állami beavatkozás történt, elvették még a templomunkat is. Én akkor az utcán prédikáltam négy és fél évig a templom előtt. Azt, hogy az ember megszólaljon, nem akadályozhatják meg. Jelenleg vissza vagyunk minősítve nyilvántartásba vett egyházzá. Ez is viccbe illő eljárás volt. Mi Strasbourgban pert nyertünk a magyar állammal szemben, amelyet az ítélet kötelezett volna, hogy állítsa helyre a státuszunkat. A magyar Alkotmánybíróság is kimondta, hogy alkotmánysértő volt a jogaink elvétele. Erre megcsináltak egy négylépcsős rendszert. Kifelé azt kommunikálták, hogy ez árnyaltabban tagolt, nem csupán annyit dönt el, lehet-e egyházként működni vagy sem. Az első szint a vallási tevékenységet végző egyesület, ennek nincsenek különösebb feltételei. A második fokozat a nyilvántartásba vett egyház, amihez az kell, hogy legalább ezer ember támogassa egy százalékkal. A bejegyzett egyház státuszhoz legalább négyezer ember támogatása kell öt év átlagában az egyházat. De bejegyzett egyház bevett egyházzá csak akkor válhat, ha a kormány hajlandó vele mindenre kiterjedő megállapodást kötni. És erre senki és semmi nem kötelezi a kormányt. Velünk most az a helyzet, hogy az ügyészség megtámadta, hogy bejegyzett egyház voltunk, mondván, az öt év átlagát nem átlagnak kell tekinteni, hanem öt évnek. És nincs még öt éve az, hogy visszaadták az 1 százalékos támogatás lehetőségét, amelyet egyébként törvénytelenül vettek el. Mivel mindjárt az első 1%-os kampányunk azzal zárult, hogy 52 ezren támogattak bennünket, szóltunk, hogy ez minimum bejegyzett egyházi státuszt jelent, amit akceptált is a hatóság. Aztán a következő évben hetvenvalahányezer támogatónk volt, tavaly pedig 93 ezren támogattak bennünket. De itt kapott észbe a hatalom, hogy ennek így nem lesz jó vége, és kitalálták, hogy az öt év átlaga nem átlagot jelent, hanem öt évet. Ami majd jövőre jár le.
– Említette, hogy eljöhet egy olyan pont, amikor már nem tudják tovább csinálni. Belátható időn belül számol ezzel, vagy csupán egy elméleti lehetőség?
