Most vagy a lengyelek érzékenysége kifinomultabb, vagy én vagyok az átlagnál is otrombább, mindenesetre Krzysztof Varga idejében figyelmeztetett. Neki akkor jelent meg a magyar valóságról éles szemű és nyelvű beszámolója (Turulpörkölt, Európa, 2009), amikor még nyoma sem volt diplomáciai bonyodalmaknak, és a két nép, a magyar és a lengyel látszólag még a dva bratanki hagyományaiba csomagolva ápolta az ezer éves történelmi örökséget. Krzysztof Varga alaposan meglepett: hagyjam már békén ezzel a történelmi közhellyel. Igaza volt.
Tovább mélyül a diplomáciai feszültség Magyarország és Lengyelország között, miután a varsói kormány nem hívta meg a magyar nagykövetet, Íjgyártó Istvánt az EU soros elnökségének megnyitó ünnepségére.
Nem várt helyről kapott támogatást a magyar kormány a lengyel botrány kapcsán. A lépés miatt a lengyel ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) frakcióvezetője, Mariusz Blaszczak élesen bírálta Donald Tusk lengyel miniszterelnököt. Amennyiben Donald Tusk most így döntött, az azt jelenti, hogy nemcsak lengyelországi, hanem európai viszonylatban sem tartja be a szabályokat - idézte Blaszczak szavait a Privátbankár. A lap szerint a lengyel kormány a meghívás elmulasztásával arra reagált, hogy Magyarország menedékjogot adott Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettesnek, akit hazájában közpénzek hűtlen kezelésével vádoltak meg.
A menedékjog miatt nem szívesen látott vendég a varsói magyar nagykövet a soros lengyel EU-elnökség megnyitóján – jelentette ki Magdalena Sobkowiak-Czarnecka lengyel miniszterhelyettes pénteken a TVP Info közszolgálati hírtévében. Hozzátette: a megnyitóra az egész diplomáciai testületet meghívták, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter viszont a varsói magyar nagykövetnek címzett diplomáciai jegyzékben jelezte, hogy a misszióvezetőt „nem látják szívesen a színházban”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek úgy nyilatkozott: a lengyel külügyminiszter kolléga döntése kapcsán két kifejezés versenyképes: a szánalmas és a gyerekes.
Itt tart most az ügy, amelynek – kell-e mondani – még koránt sincs vége. A kétoldalú kapcsolatok olyan mély sebet kaptak a magyar fél „jóvoltából”, amelyeket nagyon nehéz lesz kezelni. Még borúsabb a nemzetközi horizont. Ne csupán a V’4- ekre gondoljunk, amelynek kereteit Magyarország Moszkva-politikája már eddig is a szétesés határáig feszegette. Másrészt, nem tudunk nem gondolni a lengyelek amerikai szerepére, és arra a befolyásra, amit gyakorolhatnak az adminisztrációra.
A legkevesebb, amit mondhatunk, hogy nem volt rendesen végig gondolva ez a menedékjog. Sem az, mivel jár, ha Magyarország ilyen mélyen elmerül a lengyel belpolitikában, miközben annyira finnyás saját szuverenitására.
A magyar kormányfő elhivatottan próbál megfelelni a nemzetközi diplomácia kihívásainak. Nem biztos, hogy csak rajta múlik, hogy az egész egy csődtömeg.