Az ötödik éve nem tudja teljesíteni a tavaly év végén megszüntet Pénzügyminisztérium (PM) a költségvetési törvény előírásait. Az eredetileg tervezett 2514 milliárd forinttal szemben tavaly 4096 milliárd forint lett az államháztartás hiánya – közölte csütörtökön a költségvetési ügyeket januártól felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Ha nem lenne elég, a kormány megemelt hiánycélja is elúszott, ugyanis október elején az Európai Bizottságnak küldött jelentésben azt ígérték, hogy a 2024-es hiány GDP 4,5 százaléka lesz. Ezzel szemben az NGM friss közlése szerint ez 4,8 százalékra futott fel. A GDP-arányos deficit 2023-ben még 6,7 százalék volt, vagyis ehhez képest viszont jelentős előrelépés jelent a 4,8 százalékos hiány, igaz még ez is messze van az EU által elvárt három százaléktól. Biztató momentum a jövőre nézve, hogy októberben még a 4800 milliárdos deficitet sem tartotta kizártnak a PM, ehhez képest láthatóan jobban alakultak a költségvetési adatok decemberben.
A tavalyi hiány lehetett volna lényegesen kisebb is, ugyanis novemberben „még csak” 3284 milliárd forint volt a deficit, ez alapján akár egy 3600 milliárdos éves deficit is elérhető lett volna, ami mégis csak 800 milliárd forinttal (GDP egy százalékával) kevesebb a 2023-as 4435 milliárdos mínusznál. A kormány azonban decemberben két ízben (december 19.-én és 31.-én) államkötvényeket vásárolt vissza az MNB-től, összesen 1077 milliárd forint értékben. Ez jelentősen megnövelte a kiadásokat és a hiányt. Az államkötvények visszavásárlását az azóta megszüntetett Pénzügyminisztérium azzal indokolta, hogy ezzel szerintük csökken az államadósság mértéke, ami javítja a magyar gazdaság kockázati megítélését. Így végül a decemberi kiadások 1077 milliárd forinttal lettek magasabbak. Az akció arra lehet jó, hogy a december 31-én kimutatott államadósság pár napra valóban kisebb lehetett a ténylegesnél, ám az év elején a kibocsátott 2,5 milliárd eurónyi devizakötvény, egy csapásra 1040 milliárd forinttal növelte meg az államadósságot – vagyis pár nap után ott vagyunk, ahol december 30.-án tartottunk.
A 2024-es költségvetés már a kezdetnél elvetélt. Azt parlament ugyanis 2023 júliusában fogadta el, teljesen hibás makrogazdasági pályára építve. A büdzsé 2024-re 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, ebből végül jó ha összejön fél százalék – a végleges adatot majd előzetes adatokat március első napjaiban közli a KSH. Az első háromnegyed évben a GDP mindössze 0,6 százalékkal nőtt 2023 azonos időszakához képest. Az inflációt 6 százalékra tervezték, ezzel szemben 4 százalék alatt maradhat a mutató, ami ugyan jó hír, de nem a költségvetési bevételek szempontjából. Folytatva a sort, a 2024-es büdzsében azzal számoltak, hogy az euró éves átlagos árfolyam 385 forint lesz, ezzel szemben 395 forint volt a szint, úgy hogy év végén mér 410 forintot kértek egy euróért.
Rossz helyen spórolt Orbán-kormány, a nyugdíj, az egészségügy és az oktatás helyett inkább saját magán kellett volna Orbán Viktor fantasztikus évre készül, kár, hogy már most bajban van a 2025-ös költségvetésA gazdasági növekedés felül-, az infláció alultervezése akadályozta, hogy a tervezett költségvetési bevételek befolyjanak, ezért kellett év közben egy pótlólagos, mintegy 500 milliárd forint értékű költségvetési kiigazítást meglépni. A kormány emelte a tranzakciós illetékeket, a szektorális különadókat, illetve beruházásokat halasztott el, amivel nem mellékesen maga is rontotta a gazdasági kilábalás esélyeit. A költségvetési hiányt növelték az elszálló kamatkiadások, amelyre tavaly már 3600 milliárd forint ment el. Az uniós bevételek részbeni elmaradása is csak bővítette a hiányt: a kormány 2500 milliárd forintnyi uniós támogatással számolt a költségvetés bevételi oldalán, ebből az első tizenegy hónapban alig 1037 milliárd érkezett meg a zárolások miatt. E szerint a hiány csak ezen a területen 1300-1500 milliárd forint volt, már ha decemberben nem érkezett nagyobb összegű uniós pénz.
Az elmúlt öt évben a magyar kormány a fiskális fegyelmet még hírből sem ismerte. A 2020-2024 között az göngyölített államháztartási hiány 19489 milliárd forint volt, ami 9600 milliárddal magasabb a tervezett szintnél. Minden egyes forint, ami deficit volt az államadósságot növelte, vagyis öt év alatt csak emiatt az adósság ennyivel nőtt. Az államadósságot csökkenthették volna a privatizációs bevételek, ha lettek volna, ezzel szemben a kormány a Vodafone Magyarország Zrt., illetve a Budapest Airport Zrt. megvásására mintegy 1300 milliárd forintnyi adósságot vett fel. Nem csak a fiskális fegyelem volt ismeretlen fogalom a Pénzügyminisztérium háza táján, hanem a tervezési pontosság is. Erre utal, hogy csak tavaly 1582 milliárddal költöttek többet a tervezetnél, míg 2020-24 közötti négy évben összesen 9600 milliárd forinttal. Vagyis a Pénzügyminisztérium, illetve annak vezetője, Varga Mihály képtelen ellenállni a kormány költekezési igényeinek.
Egészségügy és oktatás helyett inkább a NER-nek és az akkugyáraknak adja a költségvetési százmilliárdjait az Orbán-kormányMegvannak az első nagy nyertesek, Tiborcz és Garancsi cégei 120 milliárdot kapnak a 2025-ös költségvetésbőlA kormány Varga Mihály lemondásával (a miniszter várhatóan az MNB következő elnök lesz márciustól) felszámolta a PM függetlenségét, annak feladatait és apparátusát a Nagy Márton vezetése alatt álló Nemzetgazdasági Minisztériumba olvasztotta. A gazdasági miniszter az elmúlt években a gazdasági növekedés pörgetését, az ehhez szükséges laza fiskális politikát szorgalmazta. Most megkapta a kasszakulcsot, vagyis hiba lenne a költségvetési fegyelem javulásra számítani az idén, arról nem beszélve, hogy 2026 választási év lesz. A parlament az idei, 2025. évi költségvetést 4122 milliárdos hiánnyal fogadta el, eközben a kormány a GDP arányos deficitet a tavalyi 4,8 százalékról a GDP 3,7 százalékára szeretnék csökkenteni.
Orbán Viktor szerint 2025 fantasztikus év lesz, de úgy tűnik, már osztogatásra sem marad pénze