- A Kúrián is nyert a Líra, nem öncélúan ábrázolja a nem megváltoztatását a transznemű fiatalról szóló könyv

Elutasította a Kúria a kormányhivatal felülvizsgálati kérelmét abban az ügyben, amelyben az volt a vita tárgya, hogy a kecskeméti Líra könyvesbolt egy LMBTQ-karaktert megjelenítő könyvet árusított iskola és üzlet kétszáz méteres körzetében.

Mint korábban mi is hírt adtunk róla, több bírósági ítélet is kimondta már, hogy Francesca Cavallo–Elena Favilli Esti mesék lázadó lányoknak című, 2016-ban a Móra kiadó gondozásában megjelent könyve nem öncélúan népszerűsítette a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést és a nem megváltoztatását. A könyv példányait az Orbán-kormány 2021-es  homofób törvénye értelmében lefóliázva kell árusítani, ráadásul az iskola és templom 200 méteres körzetében még felnőttek sem juthatnak hozzá. 

Most a kormányhivatal a Győri Törvényszék ítélete miatt fordult a legfőbb bírói fórumhoz. Ebben az ítélet hatályon kívül helyezését, valamint a Líra keresetének elutasítását vagy új eljárás lefolytatását indítványozták. Kérelmükben egységes joggyakorlat kialakítását kérték a Kúriától, és azt állították, hogy az első fokon eljáró bíróság túllépett hatáskörén a törvény értelmezése során. Figyelemre méltó, hogy hivatkoztak egy, a Líra egy másik ügyében hozott korábbi kúriai döntésre is, amely kimondta, a jogszabály tartalmának megállapításánál a nyelvtani értelmezésen túl az Alaptörvénnyel összhangban álló jogszabályi cél vizsgálata is szükséges.

A Kúria csütörtöki határozatában elutasította a kormányhivatal keresetét, arra hivatkozva, hogy a felülvizsgálat lefolytatását nem látták indokoltnak, mondván, nincs alapja a perorvoslatnak csak azért, mert a kormányhivatal nem ért egyet a jogerős ítélet értelmezésével. A határozat szerint a kormányhivatal nem jelölte meg, hogy mi az az elvi jelentőségű jogkérdés, amely indokolttá tenné a Kúria iránymutatását, és nem mutattak be olyan példát sem, amellyel alá tudták volna támasztani, hogy eltérő ítéletek születtek volna hasonló ügyekben.

A legfőbb bírói fórum elismerte hogy jelentős kérdés a nemváltás kérdése, de a kormányhivatal azt nem indokolta, hogy az ilyen ügyek olyan nagy számban kerülnének a Kúria elé, hogy az indokolja a közbelépést.

A Líra kreatív igazgatója üdvözölte a döntést. Nyáry Krisztián jelezte, a Kúria némiképp saját magának mondott ellent, ugyanis kiemelte, hogy „lényegesen megváltozott” a gyermekvédelmi törvény szövege. Bár nyilvánvaló, hogy az esetleges jogsértéskor a hatályos verziót kell figyelembe venni, a módosítás jelentőségét abban látják, hogy a jövőben sem merülnek fel „az egyedi ügyön túlmutató társadalmi érdeklődésre számot tartó” jogkérdések. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy néhány hónappal korábban, amikor a fóliázós ügy került a Kúria elé, és mindkét érintett fél hivatkozott az időközben elfogadott módosításokra, a testület azokat elbagatellizálta a Líra szerint. 

Ami a homofób – az Orbán-kormány és a Fidesz szóhasználatában gyermekvédelmi – törvényt illeti, valójában nem is egy jogszabályról, hanem LMBTQI-ellenes törvénycsomagról van szó, amelyet 2021. június 15-én fogadott el az Országgyűlés. Először pedofiltörvény, aztán az Orbán-kormány átköltésében gyermekvédelmi törvény néven híresült el, eredetileg Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője és párttársa, Selmeczi Gabriella nyújtotta be a pedofil bűncselekmények elleni szigorúbb fellépésről, de aztán fideszes képviselők hozzávágtak még néhány módosítót. Közülük a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényé keltett meglehetős felhördülést, amely kimondja, hogy tilos olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a „homoszexualitást” népszerűsíti.