Az összesítés szerint 2024-ben 55 300-an vizsgáztak, míg 2023-ban 66 307-en, 2022-ben 83 145-en.
Bár az OH közlése szerint a 2024-es adatok csak idén áprilistól tekinthetők véglegesnek (addig még változhatnak a számok), a Nyelvtudásért Egyesület elnöke és az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője szerint érdemben már nem fog javulni a statisztika. Rozgonyi Zoltán lapunknak azt mondta, a vizsgázók száma azt követően csökkent jelentősen, miután a kormány 2020-ban nyelvvizsga amnesztiát hirdetett a felsőoktatásban a koronavírus-járvány miatt, majd végleg el is törölték a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga kötelezőségét, amivel Rozgonyi szerint szinte teljesen kivezették az egyetemista korosztályt a nyelvvizsgázók köréből.
Mindezt az adatok is alátámasztják: 2019-ben még 124 470-en vizsgáztak, 2020-ban már csak 86 026-an, 2021-ben 85 504-en. A diplomához szükséges kötelező nyelvvizsgát 2023-tól törölték el véglegesen, aminek az lett a hatása, hogy azóta több mint 30 ezerrel csökkent a nyelvvizsgára jelentkezők száma. A korosztályos bontásból pedig az látszik, hogy valóban az egyetemista, vagyis a 20-24 évesek körében csökkent nagymértékben a vizsgázók száma: 2019-ben még 28 492-en vizsgáztak ebből a korosztályból, 2024-ben már csak 9766-an. De a 14-19 évesek (akiknek nagy része az egyetemi továbbtanulás előtt áll) körében is kevesebben mennek nyelvvizsgázni: 2019-ben még 61 947 fő volt a vizsgázók száma ebben a korosztályban, 2024-ben 39 230 fő.
Négy év alatt szinte megfeleződött az idegen nyelvekből vizsgázók számaA vizsgázók számával együtt a sikeres nyelvvizsgák száma is csökkent: 2024-ben 43 912 sikeres nyelvvizsga született, mintegy 7 ezerrel kevesebb, mint 2023-ban (50 906) és 16,7 ezerrel kevesebb, mint 2022-ben (60 631). A legnépszerűbb idegennyelv továbbra is az angol, ebből a nyelvből 36 640-en vizsgáztak sikeresen 2024-ben. A második legnépszerűbb a német (5637 sikeres vizsga), a harmadik a spanyol (384 sikeres vizsga). A tavalyi évben 1559-en jelentkeztek alap-, 38 550-en közép- és 15 155-en felsőfokú vizsgára. A külföldön megszerzett nyelvvizsgák honosítására viszont több esetben (1812) került sor tavaly, mint 2023-ban (1695).
Az Orbán-kormány 2018 januárjától tette lehetővé, hogy minden 35 év alatti fiatalnak visszatérítsék az első vagy egy új nyelvvizsgának a díját, de az intézkedésnek nem volt érdemi hatása.
Rozgonyi Zoltán szerint erre úgy lehetett tekinteni, mint “amikor a boltban kiírják egy termékre, hogy 10 százalékkal olcsóbb”. Rámutatott: a nyelvtudás megszerzésének költségeit 90 százalékban a tanfolyamokra, a különórákra és magántanárokra fordított összegek teszik ki. A szakértő azt is elmondta, a vizsgázók számának csökkenése a nyelviskolákra is hatással van, a nyelvtanfolyamok piaca jelentősen beszűkült. Míg korábban az egyetemisták jelentették a fő klientúrát, ma már leginkább a vállalati szférából érkeznek jelentkezők.
