Idén újabb mélypontra süllyedt a nyelvvizsgázók száma, az Oktatási Hivatal (OH) adatai szerint 2024 első félévében 38,9 ezren jelentkeztek vizsgára valamilyen idegen nyelvből, ami több mint 5 ezer fővel kevesebb, mint 2023 azonos időszakában. A csökkenés még drámaibb a 2022-es adatokhoz viszonyítva: a tavaly előtti év első felében még 52,4 ezren jelentkeztek nyelvvizsgára, 13,5 ezer fővel többen, mint most.
Az idei év második felében mindössze 6813-an vizsgáztak eddig, de ezek az adatok még nem véglegesek, a szám év végéig még tovább nőhet. Ám ha a tendencia folytatódik, nem valószínű, hogy a vizsgázók száma eléri vagy meghaladja a korábbiakat:
2023 második felében 22,2 ezren, 2022 második félévében 30,7 ezren vizsgáztak.
A vizsgázók számának csökkenése mögött egyértelműen az áll, hogy a kormány eltörölte az egyetemi diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga kötelezőségét. A kabinet először 2020-ban, a koronavírus-járvány miatt rendelt el nyelvvizsga-amnesztiát a felsőoktatásban, aminek az lett a hatása, hogy a 2019-es 124,5 ezerről (ami a 2018-ban és 2017-ben vizsgázók számánál is magasabb volt) 86 ezerre csökkent a nyelvvizsgázók száma 2020-ra. Egy évvel később újabb amnesztia következett, majd 2022 végén a felsőoktatási törvényt is módosították, amellyel végleg eltörölték a diplomaszerzéshez kötelező nyelvvizsgát. Az OH adatai szerint a 2023-as év folyamán összesen már csak 66,3 ezren jelentkeztek nyelvvizsgára, vagyis a vizsgázók száma négy év alatt szinte megfeleződött.
Az adatok korosztályos bontásából is az látszik, hogy a legnagyobb arányban az egyetemista korosztályban csökkent a nyelvvizsgázók száma. A 2019-es évben még 28,5 ezren jelentkeztek nyelvvizsgára a 20-24 évesek körében, 2023-ban már csak 12,8 ezren, ami mintegy 55 százalékkal kevesebb. A 25-29 éves korcsoportban 14,7 ezren vizsgáztak 2019-ben, 2023-ban viszont már csak 3165-en, ami 78,5 százalékos csökkenés. A legnagyobb visszaesés a középfokú nyelvvizsgák esetében következett be: 2019-ben még 101,3 ezren vizsgáztak középfokon, 2023-ban már csak 49,3 ezren. A felsőfokon vizsgázók száma 18,3 ezerről 15,2 ezerre csökkent négy év alatt.
Mindez alapján nem meglepő, hogy a sikeres nyelvvizsgák száma is csökkent. A tavalyi évben összesen 50,9 ezer sikeres nyelvvizsga született, ami 31,5 ezerrel kevesebb, mint 2019-ben (82,4 ezer). A leggyakoribb nyelv viszont továbbra is az angol, a német, a spanyol és a francia. Az OH adataiból az is kiderült, hogy a külföldön megszerzett nyelvvizsgák honosítása is egyre kevesebbszer történik meg: 2019-ben még 2255 külföldi nyelvvizsga honosítására került sor, 2023-ban már csak 1695-re.
Bár a valós nyelvtudást nem minden esetben a nyelvvizsga megléte igazolja, az tény, hogy az Európai Unión belül Magyarország továbbra is a sereghajtók közé tartozik az idegennyelv-tudás terén. Az Eurostat legutóbbi, a 2022-es évre vonatkozó adatai szerint a 25-64 éves magyarok 51,3 százaléka semmilyen más nyelvet nem beszélt a saját anyanyelvén kívül. Ennél csak Bulgáriában volt rosszabb a helyzet, ahol a 25-64 évesek 51,8 százaléka nem beszélt semmilyen idegen nyelvet. Azoknak az aránya, akik legalább egy idegen nyelven beszélnek, 30,6 százalék volt Magyarországon (az uniós átlag 37,6 százalék). Két idegen nyelven viszont a magyaroknak már csak a 14,2 százaléka tudott (az uniós átlag 24,7 százalék).
