„A Zsolnayak élete és munkássága megmutatja, hogy a tehetség, a szorgalom, a találékonyság, a kitartás, a minőség iránti elkötelezettség, a közösségért való felelősségvállalás és a családi összefogás hogyan juttat el egy néhány főt foglalkoztató manufaktúrát egy világszínvonalú, közel ezer ember számára megélhetést biztosító, az innovációban élen járó vállalkozássá” – olvashatjuk Csalló Krisztina és Pap Csaba A Gyűjtő Háza című Zsolnay-albumában, emlékeztetve az olvasót egy ideális világra. A ResoArt Alapítvány gondozásában megjelent album apropója, hogy több mint hatvan új Zsolnay-alkotással bővült Szabó András műgyűjtő mintegy ezer darabos kollekciója, a ResoArt Villában – Kőrössy Albert Kálmán műépítész egykori villájában – így már 550 tárgy tekinthető meg. Az album nem csak a Zsolnayak, a gyűjtemény, illetve a Városliget szélén álló szecessziós villa történetét dolgozza fel, Szabó András vállalkozó a mintegy 150 illusztrációt tartalmazó kötetben azt is elmeséli, miként tett szert vagyonra és vált műgyűjtővé. Nem mellékesen: Költő Magdolna műgyűjtőnek köszönhetően – aki egy mintegy százdarabos Egry József-kollekció létrehozója – számos remek festmény is látható, Egryn túl többek között Rippl-Rónai József, Perlrott-Csaba Vilmos, a nagybányai festőiskola művészeinek alkotásai.
A villa 2023 őszétől fogadja a látogatókat, az eltelt másfél évben rendre teltházas tárlatvezetéseken mutatják be kívülről és belülről. (A tárlatvezetések résztvevőinek maximális létszáma tizenöt fő, a látogatószám az elmúlt másfél évben mintegy négyezer fő volt.) A villa homlokzata is megújult. – 2024 nyarán már harmadik alkalommal csinosítottuk a villát, hogy megérdemelje azt a jelzőt, hogy Budapest szecessziós gyöngyszeme, hiszen a gazdag ornamentika, amelyet az épületen látunk, a gipszstukkók és az időjárás viszontagságait nehezen tűrik. Nem csak az ablakok körüli díszítmények újultak meg, hanem a művészet hármas allegóriáját bemutató oromdísz is, amelyen a festészet, a szobrászat és az építészet egy-egy alakja látható – mondta el a tárlat tegnapi sajtóbejárásán a ResoArt Alapítvány kuratóriumának elnöke, Csalló Krisztina.
Egy új szerzemény, Thék Endre szecessziós tálalója kapcsán az alapítvány kuratóriumának tagja, Pap Csaba felidézte, hogy Thék, aki Magyarországon a nagyipari és minőségi bútorgyártást meghonosította, fiatalon Békéscsabán dolgozott asztalosinasként, ahol Munkácsy Mihály lett a közeli barátja. – Az a bizonyos Munkácsy Mihály, aki később festőfejedelemmé vált, és akinek az egyik legteljesebb kiállítása még most is megtekinthető a Szépművészeti Múzeumban. Thék Endre is Párizsban tanult – ahol újra találkozhatott Munkácsyval –, a párizsi hatás látszódik is ezen a gyönyörű szép munkáján. S ha már Párizs szóba került: az 1900-as párizsi világkiállítás a Zsolnay gyár egyik legnagyobb sikerét hozta. Azokból az iparművészeti alkotásokból, amiket Párizsban bemutattak, itthon az Iparművészeti Múzeum állította ki. A korabeli sajtó tudósítása alapján a legkeresettebbek, amelyek előtt a legnagyobb sorok álltak, a Zsolnay-kerámiák voltak. Rendőri felvezetésre, kordonokra és sorfalakra van szükség, hogy meggátolják a tömeges betörést az Iparművészeti Múzeumba. Ezt a fajta érzést részben mi is átéltük másfél évvel ezelőtt a nyitásunk során, akkor olyan tömeges érdeklődés volt, amit rendkívül nehéz volt kiszolgálni, de hatalmas örömöt jelentett a számukra – mondta el Pap Csaba.
Ami az új szerzeményeket illeti: a legújabb ritkaságokkal a szecessziós időszakot bemutató teremben találkozhatnak a látogatók. Ritkán fellelhető szecessziós darab Dařilek Henrik tálja, amelyen a témát, a természetben álló férfialakot, az ólomüvegkészítés technikáját imitáló kontúrvonalak emelik ki. Több új műtárggyal bővült a Mack Lajos munkáit bemutató vitrin, mint a szerelmespárral díszített váza vagy a habok közül előbukkanó sellőt ábrázoló lámpatest. Zsolnay Júlia tehetségét dicséri az a dátummal ellátott és szignált váza, amelyen művésznő már a szecesszió szellemében ábrázolja a vázatesten körbefutó virágmotívumokat. A Zsolnay család harmadik generációjához tartozó Mattyasovszky-Zsolnay László, aki festőművészként is ismert volt, gyáralapító nagyapja emlékére készítette a madárkoponyákkal díszített vázát.
Nikelszky Géza – a Szent István teremben végzett munkája mellett – a modern felfogású magyaros terveivel örökítette meg nevét a gyár művészettörténetében, népi szecessziós alkotásai különleges színfoltot jelentenek a többnyire fémesen csillogó eozinmázakkal fedett szecessziós tárgyak között. Az Egyesült Államokból érkezett és foglalta el méltó helyét Apáti Abt Sándor terveit bemutató vitrinben a szimbolizmus remeke, a La Luna (A Hold) is, amely a halál és újjászületés, a termékenység és teremtés római holdistennőjének megjelenítése, és egyben a nőiességről vallott szecessziós felfogás ideája. Mint a sajtóbejáráson elhangzott: egy ismert Zsolnay-gyűjtővel nagy licitharc dúlt a műtárgyért, az alapítvány végül mintegy húszmillió forintnak megfelelő összegért jutott hozzá. A műtárgypiacon persze vannak ennél drágább Zsolnay-kerámiák is: ilyen például az 1907-ben készült Elefántfejes váza egzotikus táj képével című műremek (szintén a szecessziós teremben), amelyhez mintegy huszonnyolc millió forintért lehet hozzájutni – ha épp lehet.
Az 1870-es évektől az 1890-es évek közepéig tartó időszakot bemutató termek is számos újdonsággal bővültek. Ilyen egy szív alakú, faágon ülő madarakkal festett tál, egy különleges pávás motívumokkal díszített váza, Kaldeway Kelemen vadászjelenetet ábrázoló tálja vagy a rokokó sorozathoz tartozó, plasztikus virágokkal díszített, áttört kaspó.
A kollekció bővüléséhez új tárlatvezetés kapcsolódik. A Gyűjtő Háza című vezetett sétán az iparművészeti csúcsteljesítmények megismerése mellett többek között olyan érdekességekről is szó esik, hogy az 1870-es években a Zsolnay Júlia és Terézia által tervezett díszkerámiákon miként köszön vissza a magyar politikai és kultúrtörténet örök vitája arról, hogy a magyar nép keleti vagy nyugati-e. Újdonság a Bor, mámor, szecesszió című program, amely a ResoArt Villa magyar szecesszióban elfoglalt helyét mutatja be – borostolással egybekötve. Szintén új szín a villa palettáján A siker receptjei című program, amelynek középpontjában a Zsolnay- és a Szamos-család „párhuzamos életrajza” áll.
