Amikor Francois Bayrou, az Emmanuel Macron elnök által decemberben kinevezett miniszterelnök kedd délután ismertette programját, egy közvélemény-kutatást idézett, amely szerint a franciák túlnyomó többsége úgy véli, kormánya nem éri meg a nyarat. Bayrou némi iróniával megjegyezte, milyen derűlátóak az emberek. Való igaz, már az is siker lenne, ha legalább nyárig el tudná irányítgatni az ország szekerét. Elődjének, Michel Barnier-nek nem egészen három hónap jutott. És Bayrou kilátásai sem jobbak, hiszen a parlamenti erőviszonyok ugyanolyan kilátástalanok az új kabinet szempontjából is. Macron elnök tőle szokatlan önkritikával tavaly év végén elismerte felelősségét a rendkívül instabil belpolitikai viszonyok miatt, utalva arra, hogy hiba volt feloszlatni a parlamentet tavaly júniusban.
Bayrou-nak súlyos bizalmi válsággal kell szembenéznie, e tekintetben még Barnier-nél is nehezebb dolga van. Az Elabe ügynökség szerint csak 20 százalék bízik benne, 67 százalék nem. A BFMTV által megrendelt felmérés szerint a franciák elégedetlenek az új kabinet összetételével, 64 százalék szerint pedig a kabinet döntései „rossz irányba” tett lépések.
Bayrou-ra csütörtökön vár az első komolyabb megmérettetés, amikor a képviselőháznak arról kell döntenie, továbbra is bizalmat szavaz-e a kabinetnek. A Jean-Luc Mélenchon vezette baloldali populista párt, az Engedetlen Franciaország (LFI) ugyanis máris bizalmatlansági indítványt nyújtott be ellene .Szinte kizárt, hogy az új kabinet már az első akadályt se tudja venni.
Bayrou azonban annyit már elért, hogy az Új Népfront (NFP) nevű baloldali szövetség nem tekinthető többé egységes blokknak. Ugyan a kormányfő beszédét követő felszólalásokban az NFP centristái közé sorolható szocialisták jelezték, továbbra sem akarnak az új kormánynak bármiféle módon a tagjai lenni, s több ponton bírálták Bayrou elképzeléseit, nem csatlakoztak Mélenchonékhoz. Sőt, a szavazásnál várhatóan a kommunisták és a környezetvédők is tartózkodnak, némi engedményekért cserébe. Ennek a legfontosabb eleme a 2023-ban jóváhagyott nyugdíjtörvény (62-ről 64 évre emeli a nyugdíjkorhatárt) felülvizsgálata. Bayrou azt mondta, a szociális partnerekkel átbeszélik a vitatott nyugdíjreformot. Ez a folyamat péntektől kezdődik el. Ha olyan tervezettel állnak elő, amelyet a parlament elfogad, akkor azt végrehajtják; ha nem születik megállapodás, akkor a jelenlegi törvény marad életben, ígérte a kormányfő. Bayrou elismerte, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozása komoly nehézséget jelent, de szerinte igazságosabb törvényre lenne szükség. A politikai és a szakszervezeti szereplők három hónapig tárgyalnak majd a lehetséges kiútról. A nyugdíjreform felfüggesztése mindenesetre a baloldalnak tett komoly gesztus, amivel Bayrou időt nyerhet.
A nagy kérdés azonban: meddig? A nyugdíjreform társadalmi elutasítottsága mellett szintén súlyos gondot jelent a gyászos helyzetben lévő költségvetés. Barnier is ebbe bukott bele. Megszorításokat javasolt 2025-re, de elképzeléseit nem támogatta Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés (RN), amelytől kabinetje függött. A RN nem akarta a nevét adni egy népszerűtlen büdzséhez. Ezt a gordiuszi csomót Bayrou-nak sem lesz könnyű átvágnia. A kormányfő is arra hívta fel a figyelmet, hogy a magas államadósság kezelése a legfontosabb feladat. „Vissza kell térni a stabilitáshoz”, hangoztatta. Szerinte az eddig kormányon lévő politikai erők mindegyike felelős a kialakult helyzetért. Az adósság „Damoklész kardjaként” lebeg az ország felett, tette hozzá. Tavaly őszi adatok szerint Franciaország adósságállománya összesen 3228 milliárd euró, ami minden idők legmagasabb száma. A GDP-arányos adósság eléri a 111 százalékot, miközben az Európai Unió előírása szerint ez elviekben nem haladhatná meg a 60 százalékot. Párizst az sem vigasztalhatja különösebben, hogy Olaszország és Görögország számai még ennél is rosszabbak.
Bayrou csak a hónap végén szándékozik benyújtani a 2025-ös költségvetés tervezetét. Jelentős megtakarításokat javasol majd. A 0,9 százalékos növekedésnek köszönhetően a hiányt 5,4 százalékra akarja csökkenteni az év végére. Valójában a büdzséről szóló szavazáson dől majd el a Bayrou-kormány sorsa.
Bayrou Le Penéknek is tett gesztust a választási törvény átalakításának kilátásba helyezésével. A RN már régóta arányos választási rendszert javasol. Jelenleg a voksolás két fordulóban és egyéni választókörzetekben dől el. Ez azonban nagyon nem kedvez a szélsőjobbnak, mert a két forduló között sok választókörzetben összefog a mérsékelt jobb- és baloldal. Ezt nevezik republikánus frontnak. Bayrou azt az üzenetet is főleg a Nemzeti Tömörülés képviselőinek intézte, hogy kormánya prioritásai közé tartozik a bevándorlás kezelése is.
