Donald Trump második elnöki mandátumát széles körben „jó dolognak” tartják a világban, ám ezt az érzést nem osztja az Egyesült Államok néhány legközelebbi szövetségese, köztük az Egyesült Királyság, az EU és Dél-Korea polgárai – mutat rá az a jelentés, amelyet egy 24 országra kiterjedő közvélemény-kutatás adataiból szűrt le az ECFR páneurópai agytröszt az Oxfordi Egyetem „Európa a változó világban” projektjével együttműködve.
Az „Egyedül egy trumpi világban: Az EU és a globális közvélemény az amerikai választások után” című tanulmány szerint felmérésük négy fontos dolgot tárt fel. Először is, az európaiak szinte egyedül gyászolják Donald Trump megválasztását. Másodszor, úgy tűnik, más országokban sokan úgy tekintenek a Trump vezette USA-ra, mint amely egy a „normális nagyhatalmak” közül egy „à la carte” (a partnereket különböző ügyekhez szinte étlapról válogató – szerk.) világban. Harmadszor, sokan abban is hisznek, hogy a megválasztott elnök elkötelezett az ukrajnai és közel-keleti háborúk befejezése mellett. Negyedszer, a világ nagy része erősebbnek tartja Európát, mint maguk az európaiak. Azt mondják, hogy az Európai Unió képes egyenrangúan fellépni az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az USA-ra már nem úgy tekintenek, mint amely értékeit terjeszti és a liberális nemzetközi rend globális védelmezőjeként lép fel. Ehelyett – ellentétben a megválasztott elnök „Amerika újra naggyá tételéről” szóló kijelentéseivel – kevesen gondolják, hogy a jövőben az USA ölthetné magára a világ vezető szuperhatalmának köpenyét. Sőt, a válaszadók többsége Kínában látja azt az országot, amely ezt a szerepet a következő időszakban átveszi. Ez azt sugallja, hogy Trump visszatérése egybeesik az amerikai geopolitikai kivételesség visszaszorulásával, és egy olyan irányba mutat, amelyben az USA egy többpólusú világ más nagyhatalmai között foglal majd helyet.
A 28 549 ember megkérdezésével, közvetlenül a novemberi amerikai elnökválasztást követően készített felmérés egyebek közt az alábbi eredményeket hozta:
A vezető középhatalmak sorában, Indiától és Kínától Törökországon át Brazíliáig a többség vagy legtöbben úgy gondolják, Trump visszatérése „jó dolog” lesz a világbéke, az országuk és az amerikai polgárok számára. Ez a felfogás különösen hangsúlyos Indiában (82, 84 és 85%) és Szaúd-Arábiában (57, 61 és 69%).
Trump béketeremtést ígérő fellépése Ukrajnával és a Közel-Kelettel kapcsolatban világszerte visszhangra talált. Indiában például nagy többség (Ukrajna esetében 65%; a Közel-Kelet esetében pedig 62%) úgy véli, hogy Trump visszatérése valószínűbbé teszi a békét. Ezt mondták a legtöbben Szaúd-Arábiában (62 és 54%), Oroszországban (61 és 41%), Kínában (60 és 48%) és az Egyesült Államokban is (52 és 44%) is. Az ukránok óvatosabbak, ha arról van szó, hogy Trump képes-e békét teremteni: a megkérdezettek nagyjából megosztottak a kérdésben (39% szerint visszatérése segítheti, hogy béke legyen Ukrajnában, míg 35% szerint ez kevésbé valószínű), de a legkevésbé Európában és Dél-Koreában derűlátók ezzel kapcsolatban.
Az Egyesült Királyságban, Dél-Koreában és az EU országaiban – amelyek az USA kulcsfontosságú szövetségesei – szkeptikusak az ügyben, hogy Trump második elnöksége hozhat-e bármi változást az ukrajnai vagy a közel-keleti helyzetben. Az Egyesült Királyságban alig 24%, Dél-Koreában 31%, a tizenegy megkérdezett uniós országban átlag 34% véli úgy, hogy Trump visszatérése valószínűbbé tenné a béke elérését Ukrajnában, s még ennél is kevesebben (16%, 25% és 19%) számítanak erre a Közel-Kelet vonatkozásában. Tágabb értelemben, az EU-ban csak minden ötödik ember (22%) mondja azt, hogy az Egyesült Államokat szövetségesnek tekinti. Ez jócskán elmarad a két évvel ezelőtti aránytól (31%), s ellentétes azzal, hogy az amerikaiak az EU-t jóval nagyobb arányban (45%) tekintik szövetségesnek.
A megkérdezettek uralkodó véleménye az, hogy az USA globális befolyása „nagyobb” lesz az elkövetkező tíz évben, de nem gondolják, hogy ez „Amerika újra naggyá tételéhez” vezetne. Az USA dominanciájáról szóló elképzelést nem osztják széles körben, a kínai, orosz, szaúd-arábiai, török, indonéz, dél-afrikai, svájci, brazil, uniós és brit többség szerint Kína lesz a világ legerősebb hatalma a következő 20 évben. Csak Ukrajnában és Dél-Koreában van olyan többség, amely ezt „valószínűtlennek” tartja – míg Indiában és az Egyesült Államokban a közvélemény megosztott ebben a kérdésben.
A Nyugat gyengülése látható abban, hogy Oroszország teljes körű ukrajnai invázióját követően drámai kudarcot vallott Moszkva globális elszigetelésében. Számos országban figyelemre méltóan erősen elfogadják Oroszországot szövetségesnek vagy szükséges partnernek, annak ellenére, hogy Oroszország közel három éve brutális neokolonialista háborút folytat Ukrajnában. Az Oroszországot szövetségesnek tekintő indiaiak és a kínaiak száma 2023 januárja óta még kismértékben nőtt is. Az amerikaiak átlagos véleménye Oroszországról szintén javult, még akkor is, ha a többség továbbra is riválisnak vagy ellenfélnek tekinti Oroszországot. Számos nem nyugati országban – Kínában, Indiában, Szaúd-Arábiában, Dél-Afrikában és Törökországban – pedig a legtöbben Oroszország globális befolyásának növekedését várják a következő évtizedben; Brazíliában és Indonéziában is a lakosság közel fele így vélekedik.
Ugyanakkor az oroszok és a kínaiak sokkal egységesebbek a kölcsönös megbecsülésben, mint az európaiak és az amerikaiak. Oroszország megítélése Kínában enyhén erősödött 2022 vége óta, de ugyanígy erősödött Kína megítélése Oroszországban is. Ez teszi ezt a párost a mai világpolitikában ritka „entente cordiale”-lá.
A jelentés öt különböző csoportot azonosít Trump Fehér Házba való visszatérésével kapcsolatban. A „Trumpot üdvözlők” Indiában (75%) és Szaúd-Arábiában (49%) a leghangsúlyosabbak, de sokan vannak Oroszországban (38%), Dél-Afrikában (35%), Kínában (34%) és Brazíliában (33%) is, akik pozitívan látják a megválasztott elnököt az amerikaiak és a világbéke szempontjából. A „Trumpot elutasítók”, az Egyesült Királyságban (50%), Svájcban (37%) és az EU-ban (28%) alkotják a legnépesebb tábort. A „békeszeretők”, akik Trump újraválasztását jobbnak tartják a világbéke mint az amerikai polgárok szempontjából, Kínában (21%), Svájcban (16%) és Ukrajnában (13%) vannak a legtöbben. Az „ellentmondásosak”, akik az amerikai visszahúzódás veszélyének kitett országokból – köztük Dél-Koreából (48%) – kerültek ki, úgy vélik, hogy Trump megválasztása rosszabb a világ békéjének, mint az amerikai polgároknak. Végül ott vannak a „bizonytalanok”, akik az óvatos „kiváró” megközelítést választják, mondván, hogy Trump „se nem jó, se nem rossz” az amerikai polgárok és a világbéke szempontjából. Ez az álláspont különösen hangsúlyos Ukrajnában (20%) és Oroszországban (16%).
A felmérés talán leginkább figyelemre méltó megállapítása, hogy az EU-t nagyra tartják – sokan a blokk befolyásának növekedésével számolnak. Indiában (62%), Dél-Afrikában (60%), Brazíliában (58%) és Szaúd-Arábiában (51%) az abszolút többség, de Ukrajnában (49%), Törökországban (48%), Kínában (44%), Indonéziában (42%) és az Egyesült Államokban (38%) is legtöbben úgy vélik, hogy az EU „nagyobb befolyást” fog gyakorolni a következő évtizedben.
A válaszadók széles körben „szövetségesnek” vagy „szükséges partnernek” tekintik a blokkot. Ez a nézet legmarkánsabban Ukrajnában (93% szövetséges vagy partner, szemben 4% rivális vagy ellenféllel), az Egyesült Államokban (76% szemben 9%-kal) és Dél-Koreában (79% szemben 14%-kal) érvényesül. De mindenütt másutt is ez a többségi vélemény – kivéve Oroszországot.
A jelentés külpolitikai szakértő szerzői, Mark Leonard és Ivan Krastev, valamint a társszerző Timothy Garton Ash történész szerint az európai vezetők aligha teremthetnek belső egységet vagy találhatnak globális szövetségeseket, ha megpróbálnak világszerte liberális ellenállást kialakítani a megválasztott elnökkel szemben. Az elmúlt két évben, amikor a Biden-kormányzat vállvetve kiállt Európa mellett Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójával szemben, még lehetett „egységes Nyugatról” beszélni a külpolitikában. Trump visszatérésével azonban nemcsak az USA és Európa vagy más fontos szövetségesek, például Dél-Korea között keletkezik megosztottság, hanem magán az EU-n belül is.
Ahhoz, hogy az elkövetkező időszakban erősebbé és egységesebbé váljon, az EU-nak először is magabiztosabban kell fellépnie, amikor saját érdekeiről és a más hatalmakkal való kapcsolatok alakításáról van szó. Másodszor, élnie kell azzal a percepcióval, amely globális hatalomként kezeli és növekvő befolyást tulajdont neki. Végül pedig ki kell használnia a stratégiai partnerségekben rejlő lehetőségeket, például Brazíliával, Indiával és Dél-Afrikával, ahol az emberek az EU-t széles körben erősnek, szövetségesnek vagy partnernek tekintik. A szerzők megjegyzik, hogy az Európai Unió és a Mercosur (Dél-amerikai Közös Piac) közelmúltbeli kereskedelmi megállapodása jól mutatja, hogy egy egységesebb EU előtt milyen lehetőségek állnak. Egyúttal azt javasolják, hogy ahelyett, hogy erkölcsi döntőbíróként tetszelegne, Európának inkább belső erejére kellene építenie, és új kétoldalú partnerségeket keresnie saját értékei védelmében.
Globális, 24 országra kiterjedő közvélemény-kutatás
A jelentés a felnőtt (18 éves és idősebb) lakosság körére kiterjedő, 2024. novemberi közvélemény-kutatáson alapul, amelyet 16 európai országban (Bulgária, Dánia, Észtország, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Oroszország, Spanyolország, Svájc, Törökország, Ukrajna, Egyesült Királyság) és 8 Európán kívüli országban (Brazília, Kína, India, Indonézia, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, Dél-Korea, Egyesült Államok) végeztek el. A válaszadók száma összesen 28 549 volt.
