A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség megszüntette a nyomozást, amely egy volt bíró sajtóban tett, a bírói függetlenséget sértő cselekményre utaló nyilatkozata alapján a Fővárosi Törvényszék elnökének feljelentésére indult – derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) közleményéből.
Ugyan az ügyészség a volt bírót nem nevezi meg, a közlemény alapján a Laczó Adrienn által említett ügyről van szó. Laczó még november végén jelentette be, hogy lemondott a bírói tisztségről, döntését pedig azzal indokolta, „sajnos az az igazságszolgáltatás, melynek igyekeztem elkötelezett képviselője lenni, mára megszűnt létezni”. Később a Partizán műsorában azt állította, hogy 2018-ban, amikor ideiglenesen a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumát vezette, „egy politikailag rendkívül kényes ügy” kapcsán kérést kapott az egyik igazgatási vezetőtől. Ennek lényege az volt, hogy az ügy kiosztását úgy befolyásolja, hogy az a kívánt eredményt hozza. A bírónő nemet mondott a kérésnek, ennek következtében nem lett kollégiumvezető. Az ügy végül a kívánt eredménnyel zárult. – Lehet, hogy szakmailag jó eredmény született, és nem tudtam meg, hogy átnyúltak-e a fejem felett – tette hozzá Laczó, aki elmondása szerint komoly lelkiismereti válságot élt át az eset kapcsán. Lapunknak adott videóinterjújában azt is elmondta, szerinte független bírák még vannak, viszont a független igazságszolgáltatás egyre több hiányosságban szenved.
Laczó Adrienn: Nem tudom másképp mondani, ez zsarolásAz ügyészség szerdai, Senki sem befolyásolta a Fővárosi Törvényszék döntését című közleményében az említett esetről úgy fogalmaz, „egy volt bíró egy online műsorban újságírói kérdésre azt nyilatkozta, hogy amikor hat évvel korábban ideiglenesen a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumát vezette, egy politikailag rendkívül kényes ügyben egy igazgatási vezető részéről határozott, konkrét kérés érkezett felé. A kérés arra irányult, hogy az ügy kiosztásának befolyásolásával az érdemi döntést érintően a kívánt eredmény szülessen. A Fővárosi Törvényszék elnöke a volt bíró által tett nyilatkozat kapcsán hivatali visszaélés miatt feljelentést tett a konkrét kérést esetlegesen megfogalmazó ismeretlen igazgatási vezetővel szemben”.
A KNYF hozzáteszi, az ügyészség a nyomozás eredményeként megállapította, hogy
az említett ügy 2018-ban lezárult, így a hivatali visszaélés bűntette legkésőbb 2023 augusztusában elévült. E körülményre figyelemmel a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján az eljárás megszüntetéséről kellett rendelkezni.
Az ügyészség azonban – folytatódik a közlemény – a nyomozás során értékelt bizonyítékok, így különösen a volt bíró tanúvallomása és a Fővárosi Törvényszéktől beszerzett adatok alapján azt is megállapította, hogy
a volt bíró által említett üggyel összefüggésben nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.
„A volt bíró a tanúvallomásában egyetlen olyan jogilag értékelhető körülményről sem tudott beszámolni, amely arra utalt volna, hogy a bíróság bármelyik igazgatási vezetője befolyásolni kívánta volna az ügy eldöntését. A tanú az igazgatási vezetők azon kérését, hogy az adott ügyet olyan bíró tárgyalja, aki a megfelelő szakmai színvonalú döntés meghozatala mellett a jelentős sajtóérdeklődést is kezelni tudja, a saját szubjektív, nem tényeken alapuló feltételezései alapján értékelte akként, hogy a vezetők megkísérelték a döntést befolyásolni" – írja a KNYF. A közlemény szerint a volt bíró a vallomásában kifejezetten akként nyilatkozott, hogy annak idején azért nem tett feljelentést, mert úgy ítélte meg, nem történt bűncselekmény, illetve azt is elmondta, hogy integritást sértő eseményt sem jelzett senkinek.
Már nyomoz az ügyészség, hogy ki akarta befolyásolni egy politikailag kényes ügy elosztását „Az az igazságszolgáltatás, melynek igyekeztem elkötelezett képviselője lenni, mára megszűnt létezni” – Bejelentette lemondását a Simonka-per bírája