Bár a kormány első tervei szerint a Mátrai Erőmű szénblokkjait idén állították volna le, a rendkívül környezetszennyező áramtermelés ma is zajlik – hívja fel a figyelmet Pej Zsófia, az Energiaklub programvezetője elsőként lapunkkal megosztott tanulmányában. (Megjegyzendő: a mátrai lignittüzelés 2025-ös leállítására vonatkozó, 2020-21-es kormánytervek céldátumát az energiaválságra hivatkozva egy 2022-es határozat állította vissza az azt megelőzően érvényes 2029-re.)
Ráadásul az ország utolsó széntüzelésű erőműve alig járul hozzá az éves villamosenergia termeléshez – szögezi le a szakember. A szénből származó hazai áram mennyisége a 2014-es, évi 6 ezer gigawattórához képest 2023-ban már alig haladta meg a 3 ezret. Miközben az eljárás légszennyezése a hazai átlag ötszörösére rúg, a villamosenergia-rendszerirányítók európai szövetségének felmérése szerint tavaly a hazai áramfelhasználás kevesebb mint 5 százaléka származott szénből.
A gazdaságtalan és szennyező mátrai lignitblokkok végleges kivezetése ma már nem a távoli jövő lehetősége, hanem össztársadalmi érdek, sürgető szükség és elérhető cél
– véli a környezetvédő szervezet programvezetője. Emellett szükségesnek nevezi, hogy az új, jelentős ipari fogyasztók energiaigényeik legalább egy részét maguk állítsák elő.
A mátrai szénblokkok leállításával nemcsak egy alacsony hatásfokú, drága és szennyező egységtől szabadultunk volna meg, de
az igazságos átmenet nevű uniós alap 110 milliárdos forrásaiból az érintett Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén – és más okból Baranya – vármegye is jelentős lépést tehetne a zöld gazdaság irányába.
Az alap, például álláskeresési és átképzési támogatással, a zöld átalakulás által leghátrányosabban érintett rétegek költségcsökkentését célozza. Egy, a szénblokkok továbbműködtetését megerősítő 2023-as határozat ennek felhasználhatóságát kérdőjelezi meg. 2023-24-ben, az Európai Bizottság megbízásából, a Trinomics nevű tanácsadó vezetésével, az Energiaklub, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, a Pécsi Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem jelentős háttérmunkát végzett e források megfelelő felhasználhatósága érdekében. Az igazságos átmenet szempontjából a szénnel-lignittel fűtő háztartások száma és a jövedelem alapján a három vizsgált vármegyéből 200 települést sérülékenynek minősítettek, ami az összes érintett helyhatóság negyede. A szervezet viszont javaslatcsomagot állított össze a szaktárcák számára a sérülékeny háztartások fűtés-gazdálkodását fenntarthatóbbá tévő támogatások lehetőségeiről. Ebben részint a pályázatírásban és az energetikában jártas szakemberek rászorulók számára ingyenes segítségnyújtó hálózatának felállítását kezdeményezik. A legfontosabb a lakóépületek hőtechnikai tulajdonságainak javítása – szögezik le. Tanúsítvány-alapú homlokzat- és lábazat-szigeteléssel az energia 30 százaléka megtakarítható. Javasolták közösségi fatárolók és megújuló-alapú fűtési energiaközösségek kialakításának támogatását is. Mindez minőségi és hatékony társadalmi párbeszédet is igényel – fűzik hozzá. A Miskolci Egyetemmel együtt a bányák utóhasznosításának lehetőségeit is megvizsgálták. A bezárások elodázása miatt ugyanakkor az alap felhasználhatósága szempontjából egyelőre e tekintetben sem várható érdemi előrelépés – szögezi le Pej Zsófia.
Tovább füstölöghet a Mátrai ErőműBűncselekmény gyanúja az MVM-nél, feljelentést tett Tóth BertalanA kormány fokozná a lignitalapú áramtermelést
Az energiaügyi tárcavezető január elsejével újfent Horváth Lászlót, a térség fideszes országgyűlési képviselőjét nevezte ki a villamosenergiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztossá. Korábbi, 2022-től 2024-ig hatályos kinevezésének megfelelően fő feladata változatlanul az állami Mátrai Erőmű szénalapú termelésének fokozása és kapcsolódó tevékenységek. Díjazása változatlanul havi 520 ezer forint. Lantos Csaba megerősítette Riz Gábor hasonlóképp 2022-24 között hatályos, a hazai lignittermelés növeléséért, a villamosenergia-ellátásbiztonságért, valamint a lakosság fűtési célú energiaellátásának biztonságáért felelős miniszteri biztosi megbizatását is. Igaz, míg 2022-től még a szintén a fideszes padsorokban ülő képviselő e különmunkáért is havi bruttó 520 ezer forintban részesült, mostantól tevékenységéért díjazásra nem jogosult. Néhány napja Nagy István agrárminiszter a II. Klímabarát Szénipar és Fenntartható Energiaipar című, bükkábrányi konferencián a lignitet stratégiai vagyonnak nevezte. Lantos Csaba a Világgazdaságnak adott év eleji interjújában ugyanakkor azt erősítette meg, hogy a lignittüzelést a telephelyen tervezett gázerőmű átadásával megszüntetik. A Mátrai Erőmű állami tulajdonba vétele a magyar fogyasztók zavartalan kiszolgálásának egyik legfőbb biztosítéka; aki ezt támadja, az a magyar energiaellátás biztonságát támadja – fogalmazott egy, lapunkban megjelent januári tudósítás kapcsán az energiaügyi tárca Facebook-oldalán Czepek Gábor miniszterhelyettes.
Csúcson a világszintű felhasználás
Miközben 2024 szinte bizonyosan az eddigi legmelegebb évnek minősül, a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a világ szénfelhasználása tavaly minden idők legmagasabb szintjét érte el – emlékeztet Pej Zsófia. Bár a szénfelhasználás megszüntetése nélkül az éghajlati célokat nem lehet elérni, az elmúlt három évtized során a fűtőanyag felhasználása világszerte megkétszereződött. Az elmúlt negyed század során Kína 30 százalékkal többet használt fel, mint a világ többi országa együttvéve. Igaz, a megújulóenergia-hasznosítás immár fenyegeti a szén évszázados elsőségét.
